Köztudatunkban a nyílászárók, s különösen a beltéri ajtók még nem eléggé megbecsült berendezési tárgyai otthonunknak. Ez a szemlélet azonban lassan, de előnyösen változik. A beltéri ajtók esztétikailag legalább olyan fontosak, mint a lakóhelyiségeink bútorai. Ám ezekkel szemben szinte egy életre szólnak, tehát nem mindegy, hogy minőségileg mennyire tartósak és esztétikailag mennyire igényesek. A beltéri ajtók a funkciójukon túl ugyanis alapvetően meghatározzák a lakótér arculatának egységességét, stílusos jellegét, emellett évtizedeken keresztül még funkcionálisan is jól kell a feladatukat ellátniuk.Amikor ajtót választunk, gondoljunk arra, hogy napjában hányszor fogjuk használni, nyitni-zárni, és ugyanúgy szem előtt vannak, mint a bútordarabjaink, vagy a szőnyegünk. Ez utóbbiakat azonban könnyen kicserélhetjük, míg az ajtóinknál ezt jóval nehezebb megtennünk. A minőségileg korszerű és esztétikailag szép ajtók természetesen nem olcsók, ám ezeken spórolni dőreség, még akkor is, ha ez pillanatnyilag előnyösnek látszik. Az olcsó ajtók ugyanis csak látszólag azok, mert pl. a kezeletlen farostlemez-, vagy faajtók utólagos felületkezelése 
további költségekkel jár, a végeredmény pedig alig fogja megközelíteni a gyári ajtók minőségét, tartósságát, esztétikailag pedig biztosan a nyomukba sem érnek. A takarékosság tehát csak látszólagos, és a használat során ezeknél újabb, esetleg jelentős utókiadásokra kényszerülünk. Ha így nézzük, akkor el kell ismernünk, hogy az igényes szerkezetek csak látszólag kerülnek sokba, viszont hosszú távon kifizetődnek, emellett jó közérzetet adnak már a beépítésük pillanatától kezdve. S hogy milyenek a korszerű gyártású beltéri ajtók, azt az alábbiakban igyekszünk általánosságban bemutatni.
Ajtólap szerkezetek
Először is a minőségileg igényes készajtók szerkezetébe csak műszárított, 8-10%-os nedvességtartalmú anyagokat használnak fel. Ez garantálja, hogy szakszerű beépítés után nedvességleadásból, azaz száradásból adódó szerkezeti deformációk nem fordulhatnak elő. A tömörfán kívül természetesen különböző lap- és lemezalapanyagokat is felhasználnak a gyártók, az ajtók kivitelének megfelelően. A gyártás pedig igen korszerű gépi megmunkálást jelent, amihez minőségi anyagokat használnak fel, és sok esetben szinte emberi kéz érintése nélkül készülnek el az ilyen nyílászárók.
Az ajtók és tokok alapanyagát többnyire üreges és vékony forgácslapok, farostlemezek, színelt vagy laminátos rétegeltlemezek alkotják. Az ajtólapok különféle betétszerkezetűek lehetnek: a könnyű kivitelűeknél gyakori a megerősített papírrácsos betét (1), ám az igényesebb ajtóknál furatos-, illetve tömör forgácslapot építenek be az ajtótestbe (2). Az élek többnyire műanyagból, tömörfából kialakított, lekerekített élű betétléccel lezártak, a hosszanti oldalakon pedig a zárfészek kialakításához és a pántok szilárd rögzítéséhez szükséges méretű betétléccel megerősítettek.
A fedésekhez használt lapok anyaga is nagyon változatos; farost-, MDF-, lappal fedett felületekre nagy nyomással kasírozva kerül fel az ajtók színét adó felületi fólia, amelyet egyes gyártmányokon vastagon beeresztett, nagy nyomás mellett magas hőmérsékleten melamin gyanta bevonattal tesznek kiváló kopásállóságúvá (3). Az ilyen ajtók felülete nagyon ellenálló, alig különböztethetők meg a furnérozott ajtóktól. Az ajtók és tokok élei lekerekítettek, amely lágy vonalvezetést ad az ilyen 
nyílászárónak, emellett a sérülés veszélye is kisebb. A felületek természetesen a fautánzatú dekor bevonatokon kívül lehetnek UV-álló, színre festett, kopásálló lakkbevonattal ellátottak is (4), amelyek változatosabbá teszik az ilyen ajtók választékát.
Üvegezett ajtók (5) esetében a többnyire rétegelt tömörfa alkotja az ajtók keretét, az üvegfogó lécek pedig MDF anyagúak. A rátétlécek ezeknél az ajtóknál ugyancsak kasírozott felületűek, vagy festett MDF anyagból készülnek. A gyári festés, lakkozás ugyan nem időjárásálló, viszont az ajtók használata során jelentkező igénybevételnek kiválóan ellenállnak, és 5-6 évig garantáltan nem kell felújítani az ilyen bevonatok felületét. Ez vonatkozik a mart, vagy idompréselt, MDF fedőlemezű ajtókra is.
Magasabb igények kielégítésére készülnek a furnérozott felületű ajtók (6). Ezek ajtólapjait általában megerősített, ám furatokkal könnyített forgácslap alkotja, amelyre két oldalról vastag furnérlemezt ragasztanak. Az ilyen ajtólapok általában tömörfa kerettel készülnek, erre kerül fel a vastag furnérborítás. Mart díszítésű (7), és üveges változataik (8) nagyon kedveltek. Felületkikészítésükhöz több, vékony rétegben egyenletesen felhordott, nagy kopásállóságú lakkot használnak. Gyártmánytól függően rétegelt tömörfa keret, könnyített vagy tömör forgácslap, esetleg mart MDF betét alkotja az ajtótestet, amelyet különféle furnérral borítanak be. A rátét lécek is többnyire a borítással azonos fajtájú tömör fából készülnek, felületük lakkozott. Az ilyen furnérral borított, minőségi ajtóknál a színtónusban, erezetrajzban bizonyos eltérésekkel kell számolni, mivel két azonos fa nincs a világon. A furnérozott ajtóknál is rendkívül változatos a különféle gyártók szín és furnérfajta választéka, amit a különféle stílusbeli kialakításokkal tovább fokoznak (9).
Az igazán igényeseknek valók a tömörfából készült ajtók (10, 11), amelyeknél az alaktartóság a szerkezeti szilárdság párosul az ajtók mívesen igényes kialakításával (12). Valódi értékét ezek, és a sok esetben egyedi stílusjegyek (13, 14) együttesen adják meg. Az ilyen ajtók minden darabja valódi fából készül, bevonatuk pedig ugyancsak nagy kopásállóságú lakk.
Ajtótokok
A korábban megszokott heveder- és pallótokok helyett a korszerű belső ajtók tokszerkezetei ma már utólag szerelhető kivitelben készülnek. Ezáltal a nyílászárók kész felületei jelentősen védettek a beépítés közbeni sérülésektől, és nincs szükség utólagos épületasztalos illesztési munkákra. A tokokat ideális esetekben a falvastagságnak megfelelő tokszelvénnyel gyártják le, amely csak szerelő jellegű beerősítést (15) jelent. A szelvények anyaga általában nem tömörfa, hanem forgácslap, amely fedőfestést, vagy kasírozott bevonatot kap (16). A tömörfa ajtókhoz természetesen tömörfából készült tok való, amelyeket esetenként még fazonírozott szegélyléc is övez.
Tömítés, vasalatok, ajtózár
Az ajtótokokban futó tömítés biztosítja az ajtó megfelelő lég- és hanggátlást. Anyaguk időtálló műanyag idom, amely az alkalmazott felületkezelő anyaggal nem lép össze nem férő kapcsolatba, nem károsodik. A tömítő idom a sarkokon pontosan gérbevágva és hézagmentesen összeillesztve fut körbe az ajtótok záróélén (17), így a tömítési síkja folyamatos. Átmenő küszöb esetén az ajtólap alsó élébe csak indokolt esetekben, pl. fokozott hanggátlás, vagy huzatkizárás miatt szokás ún. süllyedő automata küszöböt felszerelni. Az ajtók alatti szabványos légrés egyébként 5-7 mm.
Az ajtók általában két standard pánttal, és bevésőzárral szereltek, amelyeknek zár- és ellenlemezei tökéletesen illeszkednek az ajtóba, illetve a tokba (18). A kilincsgarnitúra azonban szabadon választható az ízlésünknek és az ajtó stílusának megfelelő kivitelű kollekciókból.
Az üveges ajtóknál az üvegezést nemcsak a gyártó által felajánlott üvegkollekcióból lehet kiválasztani. Az ajtót üvegezés nélkül is meg lehet rendelni, amelybe a beépítését követően lehet a más cég által elkészített díszüveget beerősíteni. Az igényesebb ajtók esetében természetesen a választék többfajta katedrálüveget is felölel (19). A választékot az ajtólapokon különféle üvegosztó lécekkel bővítik a gyártók. Gyakoribb típusai az üvegre ragasztott osztólécek, az üveg előtti osztókeretek, az üvegbe épített álosztóléc és az ajtószárnyba épített valódi, bevésett fa osztólécek.
A kész ajtók beépítése
A készre gyártott, felületkezelt ajtókat mindenképpen szerelő jelleggel kell beépíteni. Ezeknél az ajtóknál a hagyományos befalazás már nem alkalmazható. Ez azt jelenti, hogy az ajtó beépítésére a legkésőbbi fázisban kerüljön sor. A belső ajtókat csavarozás nélkül, kiékelve, az 1 cm-es elhelyezési hézagot kétkomponensű szerelőhabbal kitöltve kell rögzíteni. Ez a PU hab a levegő nedvességére nem reagál, nem tágul és nem is húzódik össze. E változások más haboknál 2-3 mm közöttiek lehetnek, amely már megakadályozhatja az ajtó megfelelő működését. A toknak tökéletesen a vakolt falra kell simulnia. A beépített ajtó tökéletes működését esetleg egy utólagos állítással lehet beállítani, amit a vasalatok lehetővé is tesznek. Ezt követően további kezelést, karbantartást legfeljebb csak a pántok és a zárszerkezetek igényelnek, ehhez azonban csak visszafogottan adagolt kenőanyag szükséges. A kész ajtók tisztítását, ápolását illetően feltétlenül vegyük figyelembe a gyártó utasításait, mert csak így biztosíthatjuk a különféle bevonatok hosszú élettartamát.
Igényes, egyedi, beltéri ajtók a gyártótól
http://www.szalafa.hu/