Kész alkatrészek kapuk készítéséhez

Manapság a kertes házak portáit igényesen kialakított, és általában könnyen mozgatható kapuk őrzik. A kapuk esztétikája ugyan nagyon fontos, ám könnyű működésük legalább ennyire lényeges. S bár a kapuk nagy részét mesterember készíti el, a saját készítésű kapuk lényeges szerkezeti elemei feltehetően azonosak lesznek.

Aki ugyanis ilyen munkára vállalkozik, az keresi a lehetőségét annak, hogy készen vásárolt kapuelemeket szerezzen be. Teszi ezt azért, mert ezek kiváló minőségűek, speciálisan e célra kialakított szerkezeti egységek, másrészt pedig egyedi kialakításuk meghaladná a nem szakképzett építő otthoni lehetőségeit. Ráadásul az elkészítésük túl időigényes is lenne. Az alábbiakban ezért a kaputechnika egyik piacvezető cégének, a Kling Kft. kapuelem választékából mutatunk be néhány fontos szerelvényt, amelyeknek alkalmazásával a saját kezűleg elkészített kapuk szakszerű működését könnyűszerrel lehet biztosítani.
A kapuknak mindig egy teherviselő váz az alapja. Ez készülhet zártszelvényű acélidom keretszerűen összehegesztett darabjaiból, vagy díszesebb kivitel esetén kovácsoltvas jellegű kész idomokból. A kereten belüli részt, a kapuk rácsozatát pedig a kapu jellegének megfelelő és ugyancsak készen megvásárolható ornamentális elemekből lehet kialakítani. A különféle formaidomokból természetesen hegesztéssel kell az egyedi alakzatokat összeerősíteni, majd ezeket a keretek közé rögzíteni. Az elemkombinációk természetesen, a kapuk díszítésén túl mindenkor a kapu vázkeretét is erősítik.
Az elemválaszték igen bőséges, még a különféle stílusú termékeken belül is. Ezek alkalmazásával már viszonylag könnyen megoldhatjuk a kapukeret által határolt terület díszes rácsozatának kialakítását. A keret díszítésére, pl. használhatjuk a különféle korlátelemeket, a rácsok kialakításához pedig a változatos kialakítású ún. kezdőoszlopokat, vagy díszített oszlopokat. Ezek választéka természetesen a bemutatottaknál sokkal bővebb. Az egyszerű kivitelű kezdőoszlopokra pedig barokk jellegű, vagy egyéb, ívelt elemdíszekből kialakított, kombinált díszítő- elemeket hegeszthetünk. Esetenként az oszlopok felső végére, vagy az ajtókeret tetejére csúcsdíszeket is hegeszthetünk, amelyek mívességükön túl bizonyos mértékben megnehezítik az illetéktelen behatolók dolgát. Más esetekben meg a kapuk keretére hegesztett ívelt díszekkel a kapuszárny magasságát növelhetjük meg, amely a szépségén túl ugyanilyen szempontokat szolgál.
A kapuszárny működéséhez azonban nagyon fontos hogy a könnyű mozgatást biztosító forgáspontok, pontosabban a nagy teherbírású kapupántok hosszú éveken át kifogástalanul működjenek. Az acélszerkezetű kapuk ugyanis elég súlyos egyéniségek, amelyeket csak a robosztus kialakítású pántokkal lehet könnyen mozgathatóvá tenni. A szárnyaskapukhoz való pántok valójában egyszerű szerkezetek, tartósságukat a jól megvezetett, robosztus tengelyek és vaskos pántszárak garantálják. Ezekkel nem érdemes otthon bajlódni, hiszen készen megvásárolhatók. Mindegyik gyári típusból kétféle méretű pánt közül választhatunk. A kisebbeket a kiskapukhoz, a nagyobb szárnyú kapukhoz pedig a nagyméretű a megfelelő.
Azt pedig, hogy mikor melyik típusú pántot alkalmazzuk, azt az oszlop anyaga alapján válasszuk ki. A gyári pántok ugyanis a felerősítésük, beépítésük módja szerint kerültek kialakításra, így viszonylag könnyű a céljainknak megfelelő változat kiválasztása. A megfelelő pánt kiválasztásakor a kapu keretét és az oszlop anyagát vegyük figyelembe. Ha keret és az oszlop is fémből készült (pl. zártszelvényekből), akkor válasszuk a hegesztéssel felerősíthető pántok valamelyikét. Ennek csak a menetes pántszár hüvelyét kell az oszlop furatába illesztve hegesztenünk, míg a pántkengyelt mindkét típusnál a kapu keretének szélére kell felhegeszteni. A forgáspontok függőlegesbe állítását a menetes szárak kihajtásával, rögzítését pedig ellenanyával lehet beszabályozni. Az oszlopra erősített pánthüvelyek helye függőónnal könnyen meghatározható.
Betonoszlophoz célszerű a dübelekkel és csavarokkal felerősíthető talplemezes kapupántokat használni. A menetes szárak forgáspontját ezeknél is a menetes szárak be-, vagy kihajtásával lehet pontosan beállítani, majd ezt követően e pántoknál is az ellenanya meghúzásával rögzíthetjük a beállított helyzetüket.
Téglából felfalazott oszlopokra azonban nem talplemezes, hanem speciálisan kialakított menetes hüvellyel ellátott pántokat kell alkalmazni. Ezeknek a hüvelyét kell az oszlopba betonozni. Fontos szempont, hogy a hüvelyek az oszlop felületére merőlegesen legyenek beállítva, különben a pántok nem fognak kellően felfeküdni a kapu oldalélére. A forgáspontok megfelelő távolságba állítását ezeknél is a menetes pántszár be-, ill. kihajtásával lehet beszabályozni, és a pántszárat ellenanya rögzíti a beállított helyzetében.
Az előzőkhöz hasonlóan működik, de csak nagyméretű, súlyos kapuszárnyakhoz használatos a rendkívül robosztus kialakítású kapupánt, amelynél a pántszárat két különálló darabból álló felfogólap fogja közre. Ennek a pántnak a 12 mm vastag laposacélból készült felfogólapjait a kapu keretének felső részére kell felhegeszteni. A menetes pántszárat pedig az acéloszlopba fúrt lyukba hegesztett menetes hüvely fogadja magába, beállított helyzetében most is ellenanyával lehet szilárdan rögzíteni. A nehéz szárnyaskapukat alul speciális, nagy teherbírású talpcsapágyas pántokkal szerelve célszerű megvezetni, mert a kapu jelentős súlyát csak ezek a pántok képesek tartósan elviselni. A csapágyazott forgáspontú pántokat acéloszlophoz hegesztéssel, falazott oszlopokhoz pedig dübeles csavarokkal lehet felerősíteni.
Az ún. pálcás, azaz köracélból, vagy acélcsőből készült kapukeretek forgáspontjait alul speciális talpcsapággyal szokás megvezetni, ilyen esetekben felül csak a keret korrekt megvezetéséről kell gondoskodni. E célra szolgálnak a hengeres vázelemet közrefogó pántok. Befogó és szárkialakításuk egyforma, oszlophoz rögzítésük módja azonban annak anyagához igazodó, azaz hegeszthető hüvelyes, vagy felcsavarozható talppal ellátott.
Mint arra már az előzőkben utaltunk, a súlyos szerkezetű kapukat speciális, jelentős terhelést elviselő pántokkal célszerű alul, sőt indokolt esetekben felül is megvezetni. Ilyen esetekben ugyanis a kapuk súlya az alsó pántra nehezedik, míg a felső csak a kapuszárny könnyű gördülékeny megvezetésére szolgál. A kapuszárny könnyű mozgatását a felső pántnál golyóscsapágy, az alsónál pedig kúpgörgős talpcsapágy szolgálja. A felső csapágyazott pántok felfogólapját - kiviteltől függően - csavarozva, vagy hegesztve lehet a kapuoszlopra erősíteni, a csapágy kenését pedig zsírzószelep segíti elő.
A bemutatott speciális pántokkal felszerelt kapuk tekintélyes súlyuk ellenére is könnyen mozgathatók lesznek, tehát e cél érdekében érdemes ezeket az elemeket készen megvásárolni. Aki pedig nem tudja eldönteni, hogy leendő kapuja számára melyik félkész elem lenne a legideálisabb, az keresse fel a Kling Kft. mintatermét, ahol a cég szakemberei készségesen adnak tanácsot az érdeklődőknek.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: alkatrész, kapu

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Redőnyrácsok

Üzlet portálok, kirakatok, garázsok és egyéb hasonló jellegű épületrészek időszakos lezárására és egyben behatolás elleni védelmére számos bevált kaputechnikai megoldás létezik. Vannak azonban...


Stilo audio/video kaputelefon szettek

A STI1294 Stilo video interkommunikációs rendszer kültéri kamerával, színes beltéri TFT monitorral rendelkezik. LCD kijelzője 7 col átmérőjű és 16:9 képarányú, felbontása pedig 800x3(RGB)x400...