Acélvázas gipszkarton válaszfalak

Lakás átalakítás, felújítás alkalmával, vagy helyiségmegosztáskor a szükséges válaszfalak már ritkán épülnek a hagyományos technológiával. A korszerű építéstechnikai megoldások közül a gipszkartonból készült falak terjedtek el leginkább, és ez nem véletlen. Gyorsan felhúzhatók, viszonylag csekély felfordulással jár a kialakításuk, eközben pedig még a különböző installációk is szinte azonnal a helyükre kerülhetnek. A gipszkartonból készített falak kialakításához szükséges különféle anyagok a barkácsáruházakban és az építőanyag telepeken szerezhetők be. Az egyszerűbb szerkezetű falakat akár saját kezűleg is elkészíthetjük az alábbi ismertetés alapján.

Nálunk három gyártó válaszfal és álmennyezet rendszere van forgalomban. Alapvető adottságaik, építési követelményeik nagyon hasonlóak, ám célszerű azonos rendszerelemeket használni az építéshez, mert a forgalmazók általában egy adott gyártmány elemeit és szerelési anyagait tartják raktáron.

Fém vázelemek és alkalmazásaik

A gipszkarton falakhoz a fa vázak is megfelelőek, ám az építési munkát jelentősen meggyorsítja, ha a tartóváz kialakításához acélprofilokat használunk. Ezek 0,6 mm vastag, horganyzott idomok, amelyek többnyire 4 m hosszúságban kerülnek forgalomba. Az UW-profilok alkotják a fal vázának szegélyét, míg a CW jelzésű állványprofilok adják a gipszkarton borítás hordozó bordázatát. Méretük, azaz szélességük a fal funkciójának megfelelő legyen. Ehhez igazodóan UW 50, 70, 100-as szegélyidomokat, és a hozzájuk tartozó CW 50, 70 vagy 100-as állványidomokat válasszunk a váz kialakításához. Ha a helyiség magasságánál rövidebb gipszkarton lapokat építünk majd be, akkor az illesztések háttámaszaként UW és CW idomokat egyaránt használhatunk.
A gipszlapokat vízszintes irányban is felerősíthetjük, ám ilyen esetekben a vízszintes bordák egymástól min. 400 mm távolságra legyenek. Arra is ügyeljünk, hogy egyrétegű falra ragasztott kerámiaburkolat esetén a CW állványprofilok egymástól 420 mm-re legyenek. Egyéb esetben a bordatávolság - a burkolólapok szélességéhez igazodóan - maximum 600-625 mm, azaz az általánosan forgalmazott építőlemezek szélességének a fele legyen. Lakáselválasztó válaszfalak esetén kettős vázszerkezetet kell kialakítani, és a vázoszlopsorok közé is válaszfaltömítő-szalagot kell beépíteni.

Gipszkarton lapok jellemzői

A gipszkarton lapok általában 1200x1250-2000 mm méretűek gyártmánytól függően, vastagságuk pedig 6, 9,5, 10, és 12,5 mm. Az általánosan használt építőlemezek erős takarókartonnal borítottak, az impregnált tűzálló lemezek magja pedig impregnált gipszből üvegszálerősítéssel készül. Ezeket vizes helyiségek, pl. fürdőszobák falainak borításához lehet használni. Különleges tűzálló lemezek is forgalomba vannak, amelyeket a fokozott tűzállósági követelményeknek is megfelelnek. A táblák élkiképzése különféle lehet, ezek között gyakori a félkerek, a félkerek-lapított élkialakítás, amely a fugázás szilárdságát növeli. A Lafarge gipszkartonok méltányolandó "szolgáltatása", hogy a lemezek előoldalán gyárilag bejelölik a csavarhelyeket, ami gyorsabbá teszi a kartonlapok felerősítését.

Fémváz szerelése

A szegélyprofilt rugalmas csatlakozó szivacs-csíkra helyezve kell a csatlakozó épületrészekhez rögzíteni. A rögzítési távolságok födémre és aljzatra maximum 800 mm, oldalfalakhoz pedig kb. 1000 mm, de elég 3 helyen csavarral a falra rögzíteni. A felfogáshoz tömör fal esetén beütődübelt, ettől eltérő falszerkezet esetén az ahhoz való speciális rögzítő elemeket használjuk. Az állványprofilok közé csak nem éghető anyagú üveg-, vagy kőzetgyapot szigetelést építhetünk be. A szigetelés vastagsága legalább 50 mm legyen. A szélesebb idomváz méretekhez és a kettős falszerkezetekhez természetesen vastagabb szigetelőanyagot is beépíthetünk. A falakat a különböző igényeknek megfelelő rétegszámban kell gipszkarton táblákkal beborítani.
Általános válaszfalhoz kétoldali, és egyrétegű fedés is elégséges, ám akusztikai hanggátlás szempontjából előnyösebb, ha az egyik oldalon két - azaz összesen három - rétegű gipszkarton borítást alakítunk ki a fémvázon.
Lakáselválasztó válaszfalakhoz kettős tartóvázat alakítsunk ki, és ajánlatos a két váz közé ún. kiegészítő rétegként egy közbenső építőlemezt is a vázidomok közé erősíteni. A külső borítás ilyen falaknál minden oldalon két rétegben felcsavarozott gipszkarton legyen.
Az installációs falak - amelyekre különböző berendezési tárgyakat, vagy épületgépészeti berendezéseket kívánunk majd felszerelni - feltétlenül kettős tartóvázat igényelnek, sőt súlyosabb tárgyak esetén ezek számára speciálisan kialakított tartóváz beépítése szükséges. Az ilyen állványokat a födémhez és a padlóhoz is rögzíteni kell.
Az elektromos hálózat kialakításához tömlőkábeleket kell alkalmazni, és az elágazó dobozokat kerülni kell. A különféle csatlakozóhelyek kialakításához speciálisan e célra készült szerelődobozokat kell alkalmazni, helyüket pedig koronamaróval kell méretre marni.
A válaszfalak kialakításához célszerű előzetes tervrajzot készítenünk, amin minden szükséges elem helyét, méretét, az elektromos hálózat nyomvonalát és az egyéb installációs csatlakozások helyét, méretét is feltüntettük. E jelölések alapján simítsuk a padlóra a szigetelő szivacscsíkot, és jelöljük fel filctollal az esetlegesen egymáshoz csatlakozó szegélyprofílok helyét is. Előbb a szegélyidomokat csavarozzuk a helyükre, de az oldalfalakra szerelt szegélyelemeket vízmértékkel állítsuk pontosan függőleges helyzetbe. Az UW szegélyidomok leerősítéséhez mindig a falhoz, padlóhoz megfelelő rögzítőelemeket használjuk fel, és tartsuk be a megfelelő lyuktávolságokat.
Ezt követően a gipszkarton táblákhoz igazodó távolságra állítsuk be függőlegesen a CW idomokat, majd önmetsző gyorscsavarokkal mindegyiket rögzítsük az UW szegélyidomokhoz. Nagyon ügyeljünk, hogy a CW acélidomok elölről és oldalról is függőlegesen álljanak. Beerősítésükhöz használhatunk kézi szegecselőt is. Ez különösen az ajtónyílást határoló kereteknél ajánlatos. Ezek kialakításához egy - a tok magasságához igazítva elhelyezett - vízszintes hevedert is be kell építenünk, amely UW vagy CW idomból leszabott darab is lehet. Ezt az áthidalót a beállított keret alapján célszerű a helyére szegecselnünk. Ha a padlóra ezt követően új burkolat is kerül, a tok magasságát ennek megfelelően alátétlapokkal megemelve állítsuk be. A tokot azonban később, a falburkolat elkészülte és a tok kiékelése után szerelőhabbal rögzítsük a helyére.

A kartonozás

Az acélváz egyik oldalán most már elkezdhetjük felerősíteni a gipszkarton lapokat. E művelethez speciálisan e célra készült önmetsző gyors csavarokat, és nyomatékhatárolóval ellátott akkus csavarbehajtót használjunk. A nyomatékhatárolót az első csavaroknál állítsuk abba a fokozatba, amelynél a csavar fejét a gép 1-1,5 mm mélyen az építőlap felszíne alá süllyeszti. Így gyorsan haladhatunk a lapok felcsavarozásával, csak arra kell ügyelnünk, hogy a csavarok egymástól 250 mm-re legyenek. Lehetőleg teljes lapokat használjunk, és ha toldani kényszerülünk, ne felejtsünk el a toldások alá támaszhevederezést készíteni. A toldásokat könnyű elvégezni, ugyanis ha marokkéssel átvágjuk a kartonborítást, és a gipszbe is belevágunk, akkor ezen a vonalon könnyű letörni a kívánt méretű darabot. A kellő méretű darabokat finom fogú fűrésszel is levághatjuk, a vágások élét pedig gipszgyaluval lehet egyenesre munkálni.
Ha kétrétegű lesz a borítás, a csavartávolságot akár 750 mm-re növelhetjük az alsó lemezeken. Figyelem! A gipszkarton lemezeket alul a padlótól 10 mm-re meg kell emelni, amit hézagolóléc behelyezésével könnyű megoldani. További szabály, hogy az alsó UW idomokhoz és az ajtótok profilokhoz soha nem szabad a lemezeket csavarozva rögzíteni, a csavarok hoszszát pedig mindig a lemezek összvastagságához igazodva kell meghatározni. Az ajtótokok melletti és feletti részeket beszabott gipszkarton darabokkal kell lefedni. Egy rétegű borításnál a látható csavarfejeket mindig simítani kell. A fugákat fugafedő papírral, vagy üvegszálas fugatakaró csíkkal és kézi felületkiegyenlítéssel tüntessük el.
Ha már a vázat egyik oldalon lefedtük gipszkarton lapokkal, akkor a másik oldalról az állványidomok közé illeszthetjük a megfelelő méretű szigetelőanyagot, elhelyezhetjük az elektromos vezetékeket, majd hozzáfoghatunk a váz teljes lefedéséhez. Ezt a fentiek alapján végezzük el.

Befejező műveletek

Végül a már említett módon simítással Uniflottal, Planfix B Fresh, vagy ProFin Mix-el, hézagerősítő csíkot alkalmazva kell a fugákat és a csavarfejeket eltüntetnünk. Ha viszont üvegszálat tartalmazó hézagkitöltőt használunk, pl. Planfix Fresh-t, az üvegszövet hézagerősítőre nem lesz szükségünk. A padló közelében levő hézagot pedig rugalmas akril tömítőmasszával kitöltve szüntessük meg. A teljes felületkiegyenlítés lesz a következő feladatunk, amihez Fugenfüller, fedőgipszet, vagy Glettmester anyagot használjunk. E műveletet csak 10 °C feletti helyiséghőmérsékletnél szabad elvégezni, feltéve hogy az építőlemezeken nem láthatók nedvességfoltok, vagy nem észlelünk rajtuk nagyobb hosszváltozásokat. A gipszkarton teljes felületének besimítása mindenképpen előnyös, mert az így besimított felület egységesen sima és fehér lesz, ezáltal kiváló alapot biztosít a falfestékek alá.
A gipszkartonból készült falakra vízálló diszperziós festék, különféle olaj és alkyd-gyanta festékek is felhordhatók, az adott bevonóanyag gyártója által meghatározott módon előkészített alapra. Más anyagok, mint pl. papír- és műanyagtapéták is probléma mentesen felragaszthatók az ilyen falak felületére, de a struktúra vakolatokat is jól használhatjuk különleges felületkiképzéshez. Viszont azzal számoljunk, hogy mész, vízüveg és szilikátfestékek nem alkalmasak a gipszkarton lemezek alapozására. Szilikátfesték-diszperziók is csak a festékgyártók utasításainak szigorú betartása mellett alkalmazhatók.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Íves felületek modulos gipszkartonból

A gipszkarton gyakran használt és könnyen kezelhető építési alapanyag. Felújító munkákhoz, lakás terek átalakításakor – könnyű és gyors alkalmazása miatt – talán a leggyakrabban használt anyag....


Gipszkartonos térformálás

Adódhatnak olyan élethelyzetek, hogy a korábban kialakított lakótereket a megváltozott igényeknek megfelelően jó lenne a lehetőségekhez mérten korszerűbbé és főleg lakhatóbbá tenni. Ez a...