Mindennapi munkaeszközünk, a MOSÓGÉP

A háztartási gépek fejlődése, így a mosógépeké is, a XIX. században az elektromos áram felhasználásának lehetőségével indult meg. Már az elektromos áram bevezetése előtt is voltak gépek, de azok mechanikáját kézzel kellett működtetni. Az első mosógépek fából készültek, hengeres alakjukkal egy hordóhoz hasonlítottak. A legelső elektromos mosógép 1905-ben készült, de csak 1930-ra építették a motorrészt házba, a sok áramütéses baleset megelőzésére. Az 1950-60-as években a háztartási gépek gyártásába bekapcsolódtak a formatervezők és a művészek is, hogy segítségükkel otthonok arculatához jobban igazodjanak az akkor már egyre szaporodó háztartási gépek.

A mosás bonyolult részfeladatok összessége. A végeredmény függ a víz minőségétől és mennyiségétől, a mosószer hőmérsékletétől és kémiai összetevőitől, a mechanikai hatástól, illetve a mosás időtartamától. A különböző mosógépek abban megegyeznek, hogy egymáshoz képest mozgatják a mosandó ruhaneműt és mosószeres vizet. Az elmúlt 70 évben 3-féle rendszer alakult ki.
A lengőlapátos mosógép két üstből áll. A külső üstben lévő lengőlapát mozgatja - váltakozó irányba, jobbra-balra - a mosószeres vizet, ami a ruhanemű szálai között áramolva végzi a tisztítást. Mivel a ruhanemű nem érintkezik közvetlenül a lengőlapáttal, e mosógépek mechanikai koptatása a ruhaneműre igen kicsi.
A keverő- vagy forgótárcsás mosógép az 1970-es évek elejétől kapható hazánkban. Egy henger alakú tartályban van a forgótárcsa, a mosószeres víz és a mosandó ruhanemű is. A tárcsa mozgatja a vizet és egyben a ruhaneműt is, ezek mozgása egymáshoz képest késésben van, az így kialakuló mosószeres áramlás végzi a tisztítást. A közvetlen mechanikai hatás, ami a ruhát éri, jelentősen koptatja azt.
A forgódobos mosógép a legelterjedtebb a világon. A rendszer lényege, hogy a lassan forgó a dobban egyenletesen elhelyezett három borda a ruhát kiemeli, majd visszaejti a mosószeres vízbe. Hatása az ősi módszert, a sulykolást utánozza. Ruhakoptatása igen kicsi. Kényesebb textíliák is moshatók vele, mert a forgásirány-változtatással üzemelő dobban a ruhák csavarodása elkerülhető. Az utóbbi években megváltoztatták a dobon lévő lyukak kialakítását, így a korszerűbb gépek már felülről zuhanyoztatják is ruhát, amely kimondottan hatékony tisztítást tesz lehetővé, valamivel kevesebb víz felhasználása mellett.
A mai felül-, illetve elöltöltős, forgódobos mosógépek közül már szinte csak a különböző ízlések és a rendelkezésre álló hely szerint dönthetünk. A különböző érvek és ellenérvek közül néhány:

A mosógép és a matróz

Egy népies történet szerint a mosógép működésének alapelvét egy matróz fedezte fel. Ugyanis lusta volt a nadrágját kimosni, csak úgy hányaveti módon belógatta a hajóról vízbe. Restségében azt sem vette észre - a mai háziasszonyok nagy örömére -, hogy a koszos nadrágja nagyon közel van a vízben a hajócsavarhoz. A meglepetés akkor érte, amikor a nadrágot kivette a vízből, és az sokkal tisztább lett, mint máskor a legalaposabb mosás után. Ekkor születhetett meg a mosógép alapgondolata, mely utánozza a hajócsavar vízkeverését. Nem tudjuk igaz-e, de ha igen, akkor érdekes, hogy apró restségekből is születhetnek életünket megkönnyítő szerkezetek.

"Az ablakos mosógépek szebbek": ez természetesen ízlés kérdése. Egy apró fürdőszobában nem mutat, mert nincs rálátás. A felültöltősbe viszont kényelmesebben lehet betenni, illetve kivenni a ruhát, mert a kicsi fürdőszobában nincs hely leguggolni.
"Az ablakos gépeken mosás közben kinyílik az ablak, és kifolyik a víz": a mosás ideje alatt direkt sem lehet kinyitni az ablakot, ezt egy retesz megakadályozza, mely csak a mosóprogram lejárta után 1-2 perc múlva old ki. Az újabb gépeken egy kis lámpa jelzi, hogy nyitható az ajtó. Korszerű, kevés vizet használó készülék esetén alig éri el az ablak szintjét a víz, tehát ha műszaki hiba esetén mégis kinyílik az ablak, akkor is csak nagyon kevés víz folyik ki.
"A felültöltős mosógépeknél a dob mellé csúszik a ruha": a mai felültöltős gépeknél a "hézagmentes" betöltőnyílás ezt kiküszöböli, tehát ugyanolyan biztonságos, mint az elöltöltős.
Végül egy műszaki összehasonlítás.

Energia-címke

A mosógépeken található címkék feladata, hogy segítsék a vásárlót a választásban. A betűjelölések tájékoztatnak a gép villamosenergia-fogyasztásáról, a mosóhatásról, a centrifuga hatékonyságról, a vízfelhasználásról. Az "A" jelölés mindig a legjobb, míg a "B, C, D, E" a fokozatosan romló adatokat mutatja.

Energia A+ osztály: az új szabvány a takarékos üzemeltetésre: az 1 kg szenynyes ruha mosására fordított energia nem haladja meg a 0,17 kWh értéket. Az A+ készülékek fogyasztása 10%-kal alacsonyabb, mint az eddigi legjobb A energia osztályúaké.
Csúcs-osztály: a csúcs-osztályba azok a készülékek tartoznak, amelyek, minden szempontból - de különösen a minőség, és a felszereltség nézőpontjából - a legmagasabb követelményeknek is megfelelnek, az értékükhöz mérten kedvező áron.
Komfort-osztály: a komfort-osztályba azok a készülékek tartoznak, amelyek az alapfunkciók és alacsony fogyasztási értékek mellett még sok olyan hasznos részletet is tartalmaznak, amelyek megkönynyítik használatukat.
Bázis-osztály: a bázis-osztályba tartoznak azok a készülékek, amelyek az alap funkciókat nyújtják csúcsminőségben.

"A felültöltős gépek mechanikailag strapabíróbbak, mert a forgódob mindkét oldalon csapágyazott, szemben az elöltöltős gépek egyoldalas meghajtásával": mindkét gép évtizedek óta forgalomban van, kb. 70%-ban az ablakos, 30%-ban a felültöltős az eladási arány, és a tapasztalatok nem igazolják a fenti állítást: Nem rövidebb az élettartamuk és nem hibásodnak meg többször az ablakos gépek, mint a felültöltős társaik.
A mosógép-fejlesztések során a mosógépgyártók elsődleges feladata a mechanikai hatás, a mosószeres víz mennyisége, minősége és hőmérséklete, illetve a mosási időtartam közötti ideális egyensúly megteremtése volt. A megfelelő mosóhatás és a minél kevesebb víz-, energia-, mosószer-felhasználás érdekében az automata mosógépek programidejét meghosszabbították. A keverőtárcsás mosógépben a 4-5 perces mosási idő, csak a ruhaneműt jelentősen koptató nagyobb mechanikai hatással - gyorsabban forgó tárcsa és víz - érhető el. Ezt megfordítva; a kíméletes forgódobos mosógéppel csak a mosási idő jelentős meghosszabbításával érhető el a megfelelő hatás. Továbbá a mosási idő meghosszabbításával (és a korszerű mosószerekkel, melyek már alacsonyabb hőmérsékleten is oldják a szennyeződést), a víz hőmérséklete is jelentősen csökkenthető, pl. 95°-ról 60°-ra, ami a legjelentősebb energia-megtakarítást jelenti (30-40%). Kevesebb energia kell a dob forgatásához, mint a víz felfűtéséhez. A szakemberek szerint a mai mosógépek két óránál hosszabb programideje azonban már nem lenne indokolt.

6. érzék intelligens technológia

A textíliaválasztót állítsa be a betöltött ruhanemű szövettípusa szerint, a 6. érzék automatikusan felismeri az egyes adagok típusát és méretét. A 6. érzék a programot a ruhatöltethez igazítja, eszerint állítja be a vízbevitelt, az energiafogyasztást és a programidőt. A 6. érzék technológiával rendelkező gépek akár 30%-kal kevesebb vizet használnak fel és 50%-kal kevesebb időt vesznek igénybe.

Az automata mosógépek elleni egyik érv sokszor az, hogy egy-egy program nagyon hosszú ideig tart. Tény, hogy a legtöbb program 1-2 óra alatt fut csak le, a mosási időt azonban kétféleképpen ítélhetjük meg. Az egyik a gép effektív működési idejét méri, a másik az ember munkaráfordítást. Nézzük a teljes mosási folyamatot, és az automatizálás fejlődését, az emberi munkaráfordítás tükrében, egy nagymosáson végig haladva.

Indításkésleltetés

Az "Indításkésleltetés" funkció ma már sok automata mosógépen megtalálható. Ez lehetővé teszi, hogy a gépet későbbi indításra programozzuk be, pl. éjjelre. Tegyük be a ruhát, készítsük be a mosószert, öblítőt, csatlakoztassuk a hálózatra, nyissuk ki a vizet, válasszuk ki a mosóprogramot, állítsuk be a mosási hőmérsékletet; tehát mindent úgy, mintha azonnal indítanánk a gépet. "Indításkésleltetés" funkciónál azt állítjuk be, hogy hány óra múlva induljon el a mosóprogram. Különböző géptípusoknál ez természetesen eltérő, nézzük meg készülékünk használati utasításában.

A mosás ruhák előkészítésével, színek és szennyezettségi fok szerinti szétválogatásával kezdődik, ez régen is így volt és ma is így van. Ezután az első napon beszappanozással, áztatással folytatódott. Másnap a tűzhelyekkel vizet kellett forralni, majd a felállított teknőkben, a lúgos vízben a ruhaneműt emelgették, gyúrták, súrolták, rakosgatták, kicsavarták stb. Többször vizet, lúgot cseréltek, mindezt a vízforralástól keletkező gőzölgő, párás helyiségben. Ezután az ugyan kicsavart, de vizesen nagyon nehéz textíliát ki kellett teregetni száradni. Az előbbi folyamatot tekintsük 100% emberi munkaráfordításnak. Amikor megjelentek az először emberi erővel, majd már villamos energiával működő keverőszerkezetek, a munkaráfordítás ugyanazon skálán már csak 80%, majd 70% lett. A motoros mosógépek és külön centrifugák megjelenésével 30%-ra, a forgódobos centrifugáló automatákkal 10%-ra, a mosó-szárító automatákkal 5%-ra csökkent az emberi munkaráfordítás. A mai modern háztartásban a szennyes ruhát már csak szét kell válogatni, betenni az automata mosógépbe, majd onnan a kicentrifugált vagy akár megszáradt ruhaneműt kivenni.
A vasalás - a tisztítási folyamat utolsó fázisa - ma is fáradtságos feladat, bár a modern vasalókkal vagy a részben gépesített vasalógépekkel már ez sem hasonlítható össze a 150 évvel korábbi emberi munkaráfordítással.
A mosás folyamatában legjelentősebb szerepe a víznek van. Először is benedvesíti a ruhát, ezzel együtt továbbítja a hőenergiát, feloldja a mosószert, szerepe van a mechanikai hatásban, és végül elszállítja a szennyeződést. A víz minőségét a mosás hatékonysága szempontjából a víz keménységi foka adja. A mosószergyártók által megadott mosószer-mennyiséget a helyi víz keménységétől függően módosítani kell, ezért ismernünk kell lakóhelyünk vízkeménységét. Ehhez néhány éve kampányszerűen a gyártók csomagoltak a mosószerekhez kis lapocskákat, melyek gyors eredményt adtak, azonban nem árt a helyi vízműveknél tájékozódni. A mosószer-gyártók a közepesen kemény vízminőséghez, átlagosan szennyezett textíliához főmosásra szokták megadni az ajánlott mosószer-mennyiséget, tekintsük ezt 1 egységnek. Lágy víz esetén kevesebb mosószerre van szükség, kb. 3/4 egységre, közepesen kemény víznél 1 1/4-re, nagyon kemény víznél pedig 1 1/2-re. Ezen mennyiségeket a ruhanemű szennyezettsége tovább módosítja, azonban túl sok mosószert se használjunk, mert romlik a mosás hatékonysága, és ha túl sok habot érzékel a gép, lehet hogy nem fog centrifugázni.
A féltöltés-kapcsoló megítélésében is több szempontot kell egyszerre figyelemben venni. Igaz, egy féltöltetű mosáshoz kevesebb víz és mosószer kell, de két féltöltetű mosás már 50%-kal több vizet, és 80%-kal több energiát használ fel, mint egyetlen egésztöltetű program.
Az automata mosógépet se hagyjuk felügyelet nélkül. Ez nem azt jelenti, hogy ott kell ülni mellette, és árgus szemekkel figyelni, de az esetleges meghibásodást jó minél előbb észre venni. A leggyakoribb hiba - általában a karbantartások elmaradása miatt - a szűrők eltömődése. A szivattyú szűrőjének tisztítása bizonyos időközönként szükséges. A gép kikapcsolása után húzzuk ki a konnektorból, majd mindenképpen várjuk meg, amíg a víz kihűl. Vegyük ki a szűrőt (a különböző géptípusoknál ez természetesen eltérő, nézzük meg készülékünk használati utasításában), és távolítsunk el minden idegen anyagot a szűrőből. Győződjön meg arról, hogy nincs-e a szivattyú lapátkereke akadályozva. Gondosan helyezzük vissza a szűrőt, csavarjuk be teljesen, majd tegyük fel a fedelet. Ezt a karbantartást évente 3-4-szer el kell végezni, de ha készülék nem megfelelően ereszti le a vizet, kihagyja a centrifugálást a program végén, mindenképpen ellenőrizzük a szűrőt, és tisztítsuk meg. A víztömlő szitaszűrőjét is időnként ellenőrizni, tisztítani kell, ehhez a mosógépről és a vízcsapról is csavarjuk le a tömlőt, majd a szűrőket csipesszel kivéve tisztítsuk meg. Ha visszaszereltük a víztömlőt, válasszunk rövid öblítő programot - ruha nélkül -, és felügyelet mellett indítsuk el. A program lefutása alatt egy csepp víz sem folyhat a mosógép mellé vagy alá.

Minden mosás előtt

  • A ruhadarabok zsebeit ürítse ki.
  • A melltartókat ellenőrizze, hogy nem tud-e a fém merevítő kibújni az anyagból, mert a dobból az üstbe jutva károsíthatja a gépet. Legjobb ha mosóhálóba vagy kispárnahuzatba teszi a fehérneműt.
  • A pántokat, öveket kösse meg, és szintén tegye mosóhálóba.
  • A szakadt ruhadarabokat és a lógó gombokat mosás előtt javítsa meg, hogy ne szakadjanak tovább.
  • Ne tegyen a mosógépbe strasszal díszített ruhadarabokat.
  • A bolyhos anyagokat kifordítva mossa.

Minden mosás után

  • Amikor a gép használaton kívül van, mindig HÚZZA KI a konnektorból, és ZÁRJA EL a vízcsapot.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: mosógép

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Mosógép a szekrényben

Talán az egyetlen olyan háztartási készülék, aminek nincs – vagy alig van – beépíthető változata. Míg a konyhában a mosogatógépet és a hűtőszekrényt is a beépített szekrény részéve tudjuk tenni...


Mosógépek karbantartása, tisztítása

Minden családban a mosógép az egyik gyakran használt háztartási eszköz. Ritkán „pihen”, és karbantartásukra nem is nagyon kerül sor. Pedig köztudott hogy a mosógépnek az egyik – ha nem a legfőbb...