Szekrénybe csúszó ajtók

Módosítva: 2008-10-11 11:55:14

Bútorok készítésekor, vagy egy meglevő szekrény átalakításakor sokszor gondolunk arra, hogy de jó lenne, ha a kinyitott szekrényajtók egyszerűen eltűnnének, pontosabban kinyitva nem lennének útban. E kívánság írószekreterek, szórakoztató elektronikai-, esetleg tv-készüléket rejtő szekrényeknél gyakori, de más esetekben is előnyös lehet. A megoldás lehet hagyományos, ami bizony elég körülményes, ám speciálisan kialakított, korszerű pántrendszert alkalmazva is elkészíthetjük bútorunkat.

Ilyen ajtók természetesen csak a korpusz közé záródhatnak, erről az alapkövetelményről soha ne feledkezzünk meg. Különösen, ha utólagos átalakításról van szó. Ha a többi szekrényajtó ráütő, akkor meggondolandó egy közézáródó ajtóval megbontani egységes hatásukat. Másrészt viszont a kinyitott ajtószárny(ak) korpuszba csúsztatásával kinyitva nem foglal(nak) külön helyet, ami esetenként megéri a többi, egységes helyzetű ajtóktól való eltérést.
Az ilyen átalakításoknál a következőket kell alapul venni. A szekrény mélységét csak akkor tudjuk majdnem teljesen kihasználni, ha a legegyszerűbb megoldással, az ajtólap élébe erősített csapokkal oldjuk meg az ajtók megvezetését. Ezt azonban csak vízszintes síkban elforgatott és mozgatott ajtóknál alkalmazhatjuk, mivel függőlegesen álló ajtók becsukás közben szinte biztosan befeszülnének a fedő és fenéklap közé. Álló ajtóknál ún. görgős vezetőlapot kell alkalmazni, amely ezt meggátolja. A csappal megvezetett ajtóknál a vezető hornyot marni kell, és a két vezetőcsap rögzítése is problémás. Két vezetőgörgőre is szükség van, amelyek a felnyitott és a kávába tolt ajtólapot elöl alátámasztják, illetve becsukás után A nagyításhoz KLIKK ide!függőlegesen megtámasztják (1). A csapok az ajtólap vastagságának a középvonalába, a sarkokhoz 1/2 anyagvastagságnyi távolságba kerüljenek. A vezetőcsapok anyaga 6-8 mm-es fémrúd legyen, és az ajtólap hosszanti éle felől egy-egy szorítócsavarral kell beállított helyzetükben rögzíteni őket. Támasztó görgők helyett használhatunk fém, vagy keményfa csapot is, amelyeknek helye a zárt helyzetű, és a betolt ajtó alkotta sarokba kerüljön. Koptató hatásuk elkerülése érdekében a felületük teljesen sima legyen. Ha görgőket alkalmazunk, akkor ezek lehetőleg poliamidból készüljenek.
A görgős felfogólap kialakításához alsó vezetésű tolóajtó görgőket, és élvezetőket, valamint beüthető vezetősínt használjunk. Ezek készletben és külön szerelvényként is kaphatók a barkácsáruházakban. A "Hettich" gyártmányú görgőkészletek vezetősínjéhez 8 mm széles és 5,5 mm mélységű horony szükséges. A görgőknek, és vezetősínnek 30 mm átmérőjű pántfészek maróval kialakított 9 mm mély süllyeszték szükséges, amelynek középpontja 10 mm-re legyen a lap rövidebb élétől, és 30 mm-re a hosszabbaktól.
A nagyításhoz KLIKK ide!A felfogólap fészkeibe átlósan elhelyezve csavarozzuk fel a két-két görgőt és a vezető éleket. A görgők tokját elforgatva helyezzük a sínek közé, majd játékmentes beállításukat követően húzzuk meg a csavarokat, a vezetőéleket pedig toljuk a sínek hornyába. A minimum 130 mm széles felfogólap így kissé ferdén áll ugyan, ám amint a két 95 fokos ráütő kivetőpánttal felszerelt ajtólapot rácsavarozzuk, a görgők újbóli beállításával függőlegesbe állíthatjuk, és ezután már simán kell gördülnie, mégpedig az ajtólappal együtt. Az magától értetődő, hogy az ajtólap a felfogólap miatt túl fog nyúlni a szekrénykorpuszon, mégpedig legalább 130 mm-re (2). Az ajtólapok szélességét tehát ennek figyelembevételével úgy kell meghatároznunk, hogy a túlnyúlás ne legyen zavaró.
Legjobb a tároló hely szélességének, illetve magasságának megosztásával csökkenteni az ajtólapok méretét. Különálló szekrények lehetnek akár mélyebbek is a szokásosnál, mert ezzel csökkenthetjük az ajtók kiálló részét. A szélesebb frontfelületeket (3) pedig kétszárnyas ajtóval zárhatjuk le (4). A kinyitott ajtók felfogólapra gyakorolt terhelését és tehermentesítését betolt állapotban a vezetősín mellé erősített műanyagbetétel oldjuk meg. Ily módon természetesen keretes, üvegezett ajtókat is alkalmazhatunk, ám az üveget feltétlenül rugalmas szilikon tömítő masszába ágyazva rögzítsük az ajtókeretek aljazásába.
Az előbb bemutatott megoldások kivitelezése időigényes, sok munkát igényel. Aki ezt szeretné elkerülni, az univerzálisan használható és speciálisan e célra kifejlesztett Magic Door, vagy a Blum Pocket Door ajtókészletet válasszon. Ezzel igen rövid idő alatt megoldhatjuk a szekrénybe tolható ajtó(k) beszerelését.
A Forest Kft. által forgalmazott osztrák Magic Door speciális ajtópánt készlete 600 mm korpuszmélységű szekrényekbe szerelhetők fel, mégpedig tetőlap alá, vagy korpuszoldal mellé csúsztatható ajtóknál. Az ajánlott max. ajtóméret 597x926 mm. A készlet két vezetősínt, négy görgős szánt, vezetőgörgőket és a szereléshez szükséges felfogócsavarokat tartalmazza. A két sínt összekötő hevederlapot a szánok hosszméretéhez igazodva laminált bútorlapból136 mm szélességűre kell leszabatni (5). Erre szerelhetjük fel a kivetőpántok alátéteit. E célra ajánlott gyorsan szerelhető kivetőpántokat szerelni az ajtóra. Természetesen a Magic Door rendszerű ajtócsúszókkal felszerelt ajtók a görgős szánok hosszával azonos mértékben ki fognak állni a szekrény korpuszából, kétszárnyú ajtók esetében azonban ez az ajtó szélességének jó megválasztásával csökkenthető. Utólag csak 600 mm mély szekrénykorpuszokba építhető be, a nyílásméret magassága - az ésszerűség határain belül - tetszőleges, ám az ajtók súlya ne haladja meg a 10 kg-ot.
A nagyításhoz KLIKK ide!A Blum cég által gyártott Pocket Door készletet ugyancsak az ilyen speciálisan mozgatott ajtókhoz fejlesztették ki. Előnye a gyors összeszerelés, még utólagos beépítés esetén is, továbbá a különböző korpuszmélységekhez igazodó sín hosszméretek. A Pocket Door-t 350 mm-es korpuszmélységtől 50 mm-enként növekvő méretekben 600 mm-ig alkalmazhatjuk. A két sínvezetéket összekötő vasalat 512-768 mm között állítható, ám ettől függetlenül az ajánlott nyílásméret 637-1143 mm között változhat. Ez úgy lehetséges, hogy a pántokat és a sínvezetékeket 768 mm-nél nagyobb nyílásméret esetén az ajtó középfelezőjére tájolva kell felszerelni. A komplett készlet vízszintes (6) és függőleges síkban mozgatott ajtókhoz (7) egyaránt jól megfelel.
A készlet két korpusz sínvezetéket, az azokon futó görgős szánt, állítható hosszúságú összekötőlemezt, két cliprendszerű kivetőpántot, a hozzávaló pántalátéteket, és a szükséges kötőelemeket, továbbá excenteres vezetőhengereket tartalmaz. Az ajtómozgató szerkezet összeszerelését gyorsan elvégezhetjük, és a szekrénybe erősítéséhez sem kell különösebb felkészültség. Azt azonban mindenképpen tudnunk kell, hogy most is fontos a szekrény korpusz mélysége, ez eleve meghatározza az ajtók szélességét, sőt, bizonyos fokig a magasságát is.
A vezetéksínek hossza 350, és 500 mm, ennek alapján min. 373, illetve 523 mm szélességű szekrény korpuszokba szerelhetők be. A görgős szán részére hátul 135 mm széles hely szükséges, ezért a szekrényajtó korpuszba tolható része ennyivel csökken, illetve kinyitott helyzetében ennyivel nyúlik túl a korpuszon (8). Az összekötő lemez hosszúsága 512-768 mm között állítható, ami 520-978 mm magasságú, illetve vízszintes helyzetben ugyanilyen szélességű ajtó(k) mozgatását teszi lehetővé.
Az ajtómozgató összeállításakor először az öszszekötő lemezt kell a két vezetősín görgős szánjára csavaroznunk (9). Az összekötő hosszát úgy határozzuk meg, hogy a szánok mellett legalább 4,5, de maximum 129,5 mm-nyi hely maradjon szabadon. Ezt követően a két nivelláló műanyaglapot és a pántalátétet csavarozzuk fel a szánra (10). A szilárd szerkezetet most már a korpusz belsejébe szerelhetjük. Tetszés szerint rögzíthetjük az oldal-, a fenék-, vagy a fedőlap belső oldalára is, attól függően, hogy oldalra, felülre, vagy lenyitható ajtót szeretnénk kialakítani. Ha osztott, azaz kétfelé nyíló ajtókkal kívánjuk lezárni a szekrényt, akkor természetesen két készletre lesz szükségünk.
Az ajtómozgató szerkezetet mindenkor úgy szereljük be az adott szabad felületre, hogy a korpuszsínek mellett azonos hely maradjon szabadon. Ez a távolság min. 62,5 mm legyen. Az ajtóba ennek megfelelő távolságba marjuk ki a pántok edényfészkeit, majd szereljük fel a két pántot. Ezek ún. "clip" rendszerűek, tehát egy mozdulattal a görgős szánokra csavarozott pántalátétekre rögzíthetők. Az ajtólapokat ezt követően becsukva ellenőrizzük, állítsuk be pontosan. A pántalátétek excenteres beállító csavarjaival ez csak néhány mozdulatot igényel (11).
Végül az excenteres műanyag csapokat erősítsük a helyükre, azaz a szekrénybe tolt ajtólap mellé, de úgy, hogy az ajtót kihúzva és becsukva e csapok az ajtó pántolt szélének a becsúszását is megakadályozzák (12). Mivel a pántok önzáródóak, az ajtókat csak különleges esetben, pl. TV, hifi készülékek esetén a gyerekek elől kell zárral ellátni. Az Blum ajtómozgató készlet könynyű és csendes működésű, az ajtók megvezetése nagyon korrekt, a mechanizmus beszerelése pedig könnyen és gyorsan elvégezhető.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: szekrény, ajtó

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

heraldry avatarja

heraldry         A cikkben szereplő Blum Pocket Door ajtókészlet eladó

Részletek:
http://www.expressz.hu/secure/showAdvert.do?rid=1&aid=32460309&cid=1859

Csapódás gátlók

A lakásunkban számos olyan bútor van, amelynek az ajtóit, fiókjait márönbehúzó bútorszerelvények, bukópántok, vagy a régebbieken még mágneszárak rögzítik a becsukásukkor. Ám a záródásukat...


Szekrényágyak

Eredetileg a középkori németalföldön használták elterjedten a szekrényágyakat, amik azonban a maitól eltérő bútorokat jelentettek. A kinyitható szekrényajtó mögé rejtett igen rövid ágyban félig...