Belépés
 avatarja
2014. szeptember 01., Hétfő - Egon, Egyed
Aktuális lapszám | Videó adatbázis | Előfizetés | Kapcsolat | Facebook | Mobil Oldal | Szakértő | Naptár | Herbáció | Gasztronóm

Az értékeléshez jelentkezz be!


Ezermester » 2003 » szeptember » Építés, felújítás

Víz = Élet

Vízbeszerzés kutakból 1. rész

iwiw logotwitter logo
||

Ezt az alapigazságot már nagyon régen felismerte az ember. Ott, ahol a civilizáció megjelent, vele egy időben jelentkezett, a kultúra fontos alapfeltételeként, a víz igénye. Ezt kielégítendő merült fel a vízbeszerzés fontos elemeként a kútépítés tudománya. Az első tárgyi emlékek az időszámítás előtt 4~5000 évvel virágzó Mohenjo-daro kultúra téglával falazott ásott kútjainak maradványaiban kerültek felfedezésre. A mezopotámiai városok vízellátását is falazott ásottkutak biztosították. Az első aknakútként ismert a kairói József-kút, ahol a vizet ökrökkel hajtott járgányos vízemelő szerkezettel emelték a felszínre. Ehhez hasonló vízemelő berendezéseket használtak még nemrégen is az Alföldön az öntözésre. Hazánkban az egyik legrégebbi kút a Tácon feltárt rómaikori Gorsium település kővel falazott ásottkútja.

Az ókorban a kínaiak készítettek először fúrt kutakat, melyeket bambuszcsövekkel béleltek. Európában, az ezerkétszázas években a franciaországi Artoise grófságban mélyítettek először feltörő vizű kutat. Innen származik az artézi-kút, és az artézi víz elnevezés. Magyarországon az első feltörő vizű, azaz pozitív kutat 1832-ben Csóron fúrták. A 70-es években, hazánkban mintegy másfélmillió! ásottkutat és harmincezer fúrt kutat tartottak nyilván. Napjainkban a fúrt kutak száma százezres nagyságrendű. Ma már inkább a mélyebb fúrt kutakból történik a közüzemű vízbeszerzés.
A nagyobb települések vízellátását biztosító fúrt kutak, kútcsoportok, az Alföldön 200-500 méter mélyek, a nagyobb folyók, ún. partiszűrésű, partmenti sávjában 20-50 méteresek, míg a hegyvidékeken akár ezer méter mélyre is le kell a víz után fúrni. Természetesen a komoly technológiával épített igen drága kutak jelentős, akár több ezer liter vizet szolgáltatnak percenként. Ezek a kúttelepek a közüzemi vízellátó szolgáltatók vízbázisaként működnek. Ahová azonban nem jut el a vezetékes víz, ott a kismélységű kutak biztosítják a vízfogyasztók számára a vizet.
Cikkünkben azok részére szeretnénk segítséget nyújtani, akik a vízigényüket, akár öntözésre, akár az épület vízellátására, saját kút építésével kívánják biztosítani.

Engedélyezési eljárások

Mielőtt belefogunk a saját kút építésébe nem árt azt az alapállást megismernünk, hogy a telkünk alatt a földben levő vízkészlet a magyar állam kizárólagos tulajdona, hasonlóan a bányajoghoz. Az 1995 évi LVII. Vízgazdálkodási törvény kimondja: "Az állam kizárólagos tulajdonában vannak a felszín alatti vizek és azok természetes víztartó képződményei", emiatt kutakkal feltárni, és magunk számára igénybe venni a felszín alatti vizeket, csak előzetes hatósági engedély birtokában lehet. Ez a rendelet azokat a stratégiailag fontos felszín alatti vizeket védi, melyek az ország elsődleges értékei közé tartoznak. Például a hévizek, gyógyfürdők vizei, de napjainkban a tiszta hidegvíz készletek is európai értéket jelentenek.
A fogyasztás mértéke alapján azonban a kötelező hivatali eljárás eleve kettéválik. Aki ugyanis évenként 500 m3 víznél kevesebbet kíván igénybe venni, és ezt partiszűrésű, karszt- vagy rétegvíz igénybevétele nélkül az ún. talajvízből táplálkozó kútból szándékozik biztosítani, annak a területileg illetékes Önkormányzat jegyzőjéhez, mint illetékes elsőfokú hatósághoz kell az engedélyezésért fordulni. Új épület vízellátására szolgáló kút esetén ezt célszerűen az Építési engedéllyel együtt kell kérelmezni a fenti hatóságnál. Ebbe a kategóriába tartozik az egyes épületek, családi házak vízigényét kielégítő kutak nagy része.
Minden egyéb esetben azonban a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóság az engedélyező hatóság, tehát "Vízjogi engedélyt" kell szerezni a kút fúrásához, és a megcélzott vízkészlet felhasználásához.
3Mindkét esetben az engedély kiadása az előzetesen elkészített "vízföldtani szakvéleményhez" kötött. Ezt a szakvéleményt a Magyar Mérnöki Kamara erre feljogosított mérnökei, vagy valamelyik erre szakosodott tervező vállalkozás készítheti el. Hasonlóan az építési terv elkészítéséhez, hiszen azt is csak arra feljogosított szakember készítheti el.
Ez a szakvélemény, minden a kútépítéssel és a vízfelhasználással kapcsolatos kérdést hivatott tisztázni. Azaz, mekkora a felhasználni szándékozott vízmennyiség, milyen mély, milyen vízadóréteget hasznosító és milyen kialakítású kúttal tárható az fel? Milyen lesz a kútban a nyugalmi és az üzemi vízszint, mennyi lesz a kút fajlagos vízhozama, milyen lesz a termelt víz minősége? A tervezett kút helyét a területileg illetékes Földhivatal által kiadott tulajdoni lappal igazolt helyszínrajzon kell feltüntetni. Emellett a tervezőnek nyilatkozni kell a kútnak a közüzemi víz- és csatornahálózatra való hatásairól, és a térségi vízbázis-védelmi kérdésekről is. A szakvélemény alapján hozza meg állásfoglalását az illetékes hatóság, ebben az állásfoglalásban határozza meg a kút kialakítását, az igénybe vehető rétegeket, a kitermelhető vízhozamot.
A fentiekben ismertetett esetek közül a települési önkormányzat hatáskörében kiadott kútépítési engedély feltételei alapján kell a kutat megépíteni, majd annak elkészülte után, üzemeltetési engedélyt kell kérni. Amennyiben új épület vízellátására szándékozzuk a kutat igénybe venni, akkor az épület használatbavétele csak a kút üzemeltetési engedélyének birtokában lehetséges. Ebben az esetben az illetékes ÁNTSZ (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat) szakhatósági állásfoglalását is be kell szereznünk.
Amennyiben a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóság az engedélyező hatóság, akkor először "Elvi vízjogi engedélyt" kell A nagyításhoz KLIKK ide!kérni, valamint a kérelemhez vízigény és vízszükségleti számítást kell mellékelni. Ez alapján a hatóság kijelöli a felhasználható rétegeket, meghatározza a kútból kitermelhető vízmennyiséget, és megszabja az esetleges vízhasználati illetéket, a "vízdíjat" is. Amennyiben szükségesnek látja a vízügyi hatóság, bekéri a Bányakapitányság, a Környezetvédelmi Felügyelet és az ÁNTSZ szakvéleményét is. Az így kiadott "vízjogi létesítési engedély" birtokában lehet a kút építését megkezdeni.
A kút elkészülte után össze kell állítatni a kivitelezővel a "Vízföldtani Naplót", majd ez alapján kell a "vízjogi üzemeltetési engedélyt" a hatóságtól megkérni. A hatóság a fenti engedélyben szabja meg a kitermelhető vízmennyiséget, határozza meg a víztermelés módját, és egyúttal nyilvántartásba, az ún. kútkataszterbe veszi a kutat. Ha ezen az esetenként hosszadalmas hivatali előmunkálatokon túljutottunk, akkor lehet a kútépítésnek nekifognunk.

A kútépítés

Amennyiben saját kútból kívánjuk a vízellátásunkat biztosítani, akkor már az engedélyeztetés előtt el kell döntenünk, hogy milyen kutat szándékozunk építeni. Ezt elsősorban a területünk hidrogeológiai, azaz vízföldtani viszonyai határozzák meg. Döntő jelentőségű szempont az is, hogy háztartási célokra, főzés, ivás, fürdés stb., vagyis ivóvíz minőségű vizet, vagy csak öntözésre, mezőgazdasági célokra, esetleg tűzoltásra kívánjuk a kútból termelt vizet felhasználni. Az első esetben csak olyan rétegvizet használhatunk fel, amelynek a vízminősége ezt nagyrészt lehetővé teszi. Ilyen vizet a felszínhez legközelebb található ún. talajvízből már csak elvétve tudunk nyerni. Tehát a sekély mélységű ásottkutak erre a célra kevésbé alkalmasak. A második esetben, és amennyiben a vízföldtani viszonyok is alkalmasak, az ásottkutakkal feltárt első talajvízréteg is megfelelő számunkra.

Az alkalmazott kúttípusok

5A talajvíz a felszín alatt található első vízadó réteg, amelyben a víz az első vízzáró réteg felett, zömmel a csapadékból származóan gyűlik össze. Jellemzője, hogy a csapadékvíz a felszínről bemossa a szennyeződéseket, mérgező és egészségre ártalmas anyagokat, és nem utolsó sorban a termőföld szervesanyagát is, ezért ivóvízként felhasználni közvetlenül nem lehet. A szerencsésebb adottságú területeken, erdőkben, folyók, tavak közelében azonban jobb vízminőségű is lehet, ezért mezőgazdasági célokra és a belőle termelt víz tisztításával még ivóvízként is felhasználható. A talajvíz kitermelésére az ásottkút, a süllyesztett kút, a sekély fúrt kút és a vert kút szolgál.
Az ásottkút, mint a neve is jelzi a talajba ásással lemélyített gödör, mely legalább a talajvíz felső szintjéig ér. Mint az előzőekben leírtuk ezeknek a kutaknak a falát már az ókorban is téglával bélelték (1). Ha a kút mélyítésével együtt a felszínről előre gyártott beton kútgyűrűket süllyesztünk a kútba, akkor beszélünk a süllyesztett kútról (2). A sekély fúrt kút, csak a mélységében különbözik a későbbiekben részletesen tárgyalandó fúrt kúttól (3). A vert kút vagy Norton kút, a talajba mechanikai eszközökkel (súlyok, verőkosok stb.) levert 1-3"-os acélcső, melynek az alsó vége csúcsban végződik, és a cső alsó szakaszán lyukak, perforáció szolgál a víz bevezetésére (4). Ezt a kúttípust főleg a folyóvölgyekben és a homokos 2területeken alkalmazzák. Az általuk feltárt vizet dugattyús kézi szivattyúval termelik ki. Ezt a kutat akár pár óra alatt kiépíthetjük. Egyes kútfúrók a leverésével egyidejűleg vizet nyomnak a csőbe, ezzel könnyítik meg a kút leverését. Ezzel már az öblítéses kútépítés mezsgyéjére léptünk.
Amennyiben nem a talajvizet kívánjuk igénybe venni, akkor a mélyebben fekvő vízadó rétegekben található vizet kell feltárnunk, és a felszínre juttatnunk. Erre szolgálnak a fúrt kutak. A fúrt kutak mélysége a 10 métertől a több kilométerig terjed. Ivóvíztermelésre maximum 5-600 méter mély kutakat használnak hazánkban. Cikkünkben tárgyalt esetekben azonban sekélyebb kutakkal is megfelelő vízmennyiséghez juthatunk. Az egyes épületek vízellátására napi 1-2 m3 átlagos víztermelés is elegendő, 10-20 m3/nap vízmennyiséggel pedig már egy vendégház, tanyaközpont is ellátható. Ezt a vízmennyiséget a hidrogeológiai helyzettől függően 50~100 méter mély kutakkal biztosítani lehet.
Az ilyen kutakkal feltárt vizet rétegvíznek nevezzük. Ugyanis a földtani rétegek a vízbeszerzésre alkalmas kifejlődésükben rétegesen, sávosan helyezkednek el. Azaz a vízzáró agyag, márga rétegek felett homokos-kavicsos rétegek halmozódtak fel a geológiai korokban, sok-sok ezer év alatt. Ezek a rétegek a Kárpát-medencében a Kis-és Nagyalföld alatt több kilométeres vastagságban halmozódtak fel, és képezik a geológiai nevén Pannon korú vízadóösszletet. Hasonló kifejlődésű, geológiailag fiatalkorú, 5~10 millió éves vízadórétegek (fiatal, hiszen a Föld 5500 millió, azaz 5,5 milliárd éves) hazánkban általánosan kialakultnak mondhatók. Az általunk ismertetett fúrt kutakat is zömmel ezekre a rétegekre telepíthetjük.
A fúrt kút, természetesen az olyan kút, amit a földbe lefúrással alakítanak ki. Persze ez így nagyon le van egyszerűsítve, ugyanis a kútfúrásnak több módja ismert. Például Amerikában a fúrást zömmel egy vésőszerszámmal, mintegy ütögetve mélyítik, nálunk viszont forgatva, az ún. rotari eljárással mélyítik le a kutak zömét. Abban megegyezik a két módszer, hogy a furatba a szerszámot a fúrórudazat segítségével juttatják egyre lejjebb.
Az ütvefúrást a keményebb kőzetekben, míg a forgatva fúrást a lazább üledékes kőzetekben használják. A felőrölt kőzetanyagot folyadéköblítéssel hozzák a felszínre. Ez a folyadék zömmel vízből áll, amit agyagásványokkal minél nagyobb fajsúlyúvá tesznek. Ezzel mintegy kizárják a furatból a fúrás közben a furat faláról benyomulni akaró anyagokat, például a felső rossz vízminőségű talajvizeket. Ez - a furatba nagy nyomással lenyomott - öblítőfolyadék magával ragadja a felőrölt kőzetanyagokat, és azt a felszínre szállítja. Ott medencékben kiülepedik belőle a felszínre szállított furadékanyag, és a folyamat zajlik tovább a furat elkészültéig.
Az ütvefúrásnál a furadékanyagot szakaszonként valamilyen szerszámmal emelik a felszínre, nem a vízzel öblítik ki, ezért azt száraz fúrásnak nevezik. Nálunk a kavicsrétegekben fúrt kutaknál az öblítővíz nem képes kihozni a furadékot, ezért ott ún. iszapolóval (egy az alján szeleppel ellátott csővel), szakaszonként, de víz alól szedik ki a furadékot, részben a szárazfúráshoz hasonlóan (táblázat).

A fúrt kút elvi kialakítása

A nagyításhoz KLIKK ide!Amennyiben a fúrócsövön nyomják le az öblítőfolyadékot, és az a furatban áramolva hozza vissza a felszínre a furadékot jobb (egyenes) öblítésről, ha a furatba nyomjuk a vizet és az a fúrócsőben áramlik a felszínre bal (fordított) öblítésről, vagy szívó-fúró berendezésről beszélünk. Ezt alkalmazzák a nagyátmérőjű, kavicsolt szűrőjű víztermelő kutak építésénél (5, 6).
A furat mélyítésével egy időben süllyesztik le a védőcsövet, mely egyrészt támasztja a furat falát (védi a beomlástól), másrészt kizárja a felső rossz vízminőségű rétegvizeket. A kisebb mélységű, max. 150 méteres kutakban ez a béléscső, védőcső műanyag (KPE, PVC) anyagú is lehet. Ezzel a termelt víz minőségét javíthatjuk, mert az nem fog fémeket kioldani a kútcsövezéséből.
A fúrással az előzetesen kijelölt vízadórétegek vizét kívánjuk hasznosítani. De nincs két egyforma rétegződés, ezért az átfúrt rétegek anyagát a fúrási sorrendben összegyűjtik, és így állapítják meg a geológiai rétegződést. Az öblítőfúrások azonban összekeverik a furadékanyagot, ezért a tervezett mélységű furatban geofizikai mérésekkel (radiológiai mérésekkel mérve a kőzetek természetes sugárzását), még a csövezett furatban is egyértelműen kijelölhető a vízadó rétegek pontos elhelyezkedése. Ezeknek a méréseknek a kiértékelése alapján gyártják le a kutak szűrőcsövét. Azaz a vízadórétegek szintjénél a szűrőcsövön (lyukfúrásokkal, vagy réseléssel) perforációt alakítanak ki, és arra a réteg legkisebb szemcséihez igazodó méretű szitaszövetet helyeznek el.
Napjainkban műanyagból előregyártják a szűrőelemeket (7). Az így előkészített szűrőcsövet a fúróberendezés segítségével a furatba süllyesztik, majd eközben szűrőkavicsot engednek a védőcső és a szűrőcső közé, közben a védőcsövet a fúróberendezés a furatból kihúzza. A felső, rossz minőségű vízadókat a védőcsőnek abban a furás szakaszban hagyásával, sőt annak körülcementezésével lehet kizárni a kútból.
Ezzel a kútfúrási része a kútépítésnek elkészült. Ezután a kutat ki kell tisztítani, abból az öblítőfolyadék maradékát, a szennyeződéseket tisztítókompresszorozással, szivattyúzással el kell távolítani. A kútépítés második része az ún. kútkiképzés. Ezzel tesszük lehetővé a kutunk által feltárt vízkészletnek a felhasználását, a vízfogyasztó rendszerbe kötését. Ezt a folyamatot következő lapszámunkban ismertetjük.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha "lájkolod" az Ezermester Facebook oldalát, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Szűcs J. László

Címkék:  vízbeszerzés, vízellátás, kút, kútfúrás


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

hbela avatarja hbela     2009-06-13 09:51:56     re

heló
van egy műanyag fúrott kútam amit nem tudok hosználni mert a sok homok szemcs miatt beszorol a szivó kar műanyag része a kissebb teljesítményű szivattyút/sihi 2 lépcsős/ meg
nem merem ráköttni mivel a aszomszédok azt mondják hogy tönkre teszi, kérem segitsen valaki jótanáccsal hogy ilyen kor mia teendő netán egy új kút előre is kösz .

viktor avatarja viktor     2009-04-17 17:51:11     Kutfúrósról 1 kérdés

Saját kertembe több kút fúrással próbálkoztam míg 21 méternél találtam jó vizet. (40-es pvc csőkut)Az a gondom hogy a 21 méter előtti vízadóréteg salétromos vize is lecsurog . Hallottam rolla no meg azóta itt olvastam bizonyos cementes lezárásról. Sok kutfúrást meglestem, hogy a szakik hogyan készítik de 1x sem láttam még ilyen cementes lezárást. Ha lehetne erről néhány szót kérni hogyan tudnám kivitelezni én is milyen cement kell hozzá?? és mitől nem folyik le a szűrő részhez is?????
Előre is köszönöm a megtisztelő választ.

cagro avatarja cagro     2009-03-01 19:32:52     A kutak jogi szabályozása!

Igazán új jogszabályokat kellene hozni a régmúlt jogszabályai helyett.Megértem,hogy bizonyos esetekben a gazdasági tevékenység folytatására /nagyüzemi öntözés/az állam privilégiumot élvez a főlben lévő édesviz kitermelésénél.Azonban nagyon jó lenne,ha az illetékes tőrvényhozók úgy szabályoznák,hogy minden magántulajdonú telken a tulajdonosnak joga van minden előzetes engedély nélkül kutat fúrni ,vagy ásni és saját szükségletére a vizet/nem nagyüzemi termelésre/minden adó nélkül kitermelni!Lassan ott tartunk,hogy a nap és szélenergia hasznositást is bürökraták hadán keresztűl kell megvalósitani,és ezeket is adó alá akarják vonni!!!Néha röhely ami ebben az országban még folyik.Ideje ezen a téren is a rendszerváltást bevezetni!

tibor76 avatarja tibor76     2009-02-09 09:55:18     Kúttal Kapcsolatos kérdés

Nagyon szépen köszönöm a segitséget szerintem sem érdemes bántani a kútat mert elegendö a víz mennyiség csak önnek a véleményére voltam kíváncsi. köszönettel Hajdú Tibor.

lalibatyo avatarja lalibatyo     2009-02-08 23:03:35     Fúrtkúttal kapcsolatos kérdés

Ha működik minden és a víz is elegendő akkor én nem bántanám azt a kutat. Remélhetőleg nem fog ismét megroppani a béléscső feljebb.
Egyébként megoldható a béléscsőben a tovább fúrás ( néhány feltétele azért van a dolognak ) de jelen esetben sok értelme nincs. Ettől többet csak minden körülmény ismeretében tudnék mondani.

tibor76 avatarja tibor76     2009-02-08 20:39:06     Fúrtkúttal kapcsolatos kérdés

Nem orosz membrános szivattyú volt a kútba hanem tbp 4800 as alkó tipusú mélykút szivattyú volt benne. Abéléscsö állitólag összeroppant és nemtudtuk kiszedni a szivattyút a kútból.elég vastag tartökötél volt rajta.azóta már vettem bele egy másik szivattyút és elég jó a víz hozam. Ilyenkor mi a teendö érdemes belefúrni egy kissebb átmérö vel. vagy ne bántsdam. Köszönettel Hajdú Tibor.

lalibatyo avatarja lalibatyo     2009-02-05 09:35:03     A Norton kút karbantartása

Bocs ! Lemaradt a téma !

lalibatyo avatarja lalibatyo     2009-02-04 19:17:48    

Nagyon egyszerű szerkezet ez a kút és nagyon strapabíró. Szinte tönkre tehetetlen. Ha mechanikusan működik akkor én először csak "felönteném" és megpróbálnám használni. Felemeljük a kút karját és befogjuk a tenyerünkkel azt a csövet amin folynia kellene a víznek majd a tetején található nyíláson öntünk bele vizet. Ezután elkezdjük "húzni" határozott mozdulatokkal de továbbra is befogva tartjuk a nyílást. Érezni fogjuk a kar ellenállásán hogy lesz e eredmény és a víz is ki fog spriccelni a tetején ha működik! Ha nem adna vizet akkor valamely szelep leragadt vagy tönkre ment amit egy minimális műszaki hozzáértéssel bíró ember meg tud javítani.
Vigyázzunk mert ha használatba vesszük télen akkor elfagyhat !

kakaosbrigi avatarja kakaosbrigi     2009-02-03 14:10:53     A Norton kút karbantartása

Hevesben egy régi parasztházat vásároltunk, a kertben található egy Norton kút, sajnos nem üzemel. Érdeklődnék, hogy miképpen tudnánk újra használhatóvá tenni?

lalibatyo avatarja lalibatyo     2009-01-18 20:29:51     Fúrt kúttal kapcsolatos kérdés!

Attól hogy szétcsúszott a nyomócső nem kellene beiszapolódnia mert a béléscső ezt megakadályozza ha szakszerű volt a kivitelezés. Ha membrános (orosz búvár ) akkor semmin sem csodálkozom, mert az rövid idő alatt is tönkre tehet egy fúrt kutat.
Ha csak az iszap fogja a szivattyút és a béléscső nincs összeroppanva akkor van esély a kiszedésére (ha még rajta a tartó kötél) amit most nem részleteznék hogy miképp.
"állitólag a csö amit a kútfúrok tettek bele az megroppant 26 méternél"
Összeroppant vagy nem ? Milyen a béléscső ? Milyen a beszorult, és a mostani szivattyú ?

tibor76 avatarja tibor76     2009-01-03 14:34:27     Fúrt kúttal kapcsolatos kérdés!

Üdvözlöm! nekem van egy fúrt kútam 33 méteres csináltam hozzá egy aknát vettem bele egy csö búvár szivattyút és az a gond hogy a kpl csöcsatlakozó szétcsúszott és bemosta az iszapot a kút aljára . És benne maradt a szivattyú sajnos nemtudtam kihúzni sehogy sem állitólag a csö amit a kútfúrok tettek bele az megroppant 26 méternél azért nemtudtam kivenni a szivattyút azóta már vettem bele egy másik búvár szivattyút akút müködik nagy a vizhozama csak 33 méter helyett csak 26 méter lett ilyenkor mia tehendö esetleg belelehet fúrni a kútba hogy visszakapjam az eredeti mélységet egy kissebb átméröjü csövel? Köszönöm a segitséget.

Mivel fűtsük a társasházat?

Az állattartás „új” szabályozása

Mivel fűtsük a társasházat? Az állattartás „új” szabályozása

Fűtési energia összehasonlításokat korábban is közöltünk már. Most azt a korábbi dilemmát vesszük elő, hogy vajon egy kisebb-közepes társasházat milyen energiaforrásból érdemes fűteni. Érdemes-e...

Kísérletek bizonyítják, hogy azok az emberek, akik haszon- vagy hobbiállatot tartanak, jobb kedélyűek, és az állat miatt az életükben kialakuló rendszeresség is pozitív hatással van a...

Kapcsolódó cikkek
Kapcsolódó fórum témák