Terméskő építmények a kertben

Vannak, akik a betonkövek helyett inkább a termésköveket választják kertjük szépítéséhez. Az ilyen kövek választéka nem olyan bőséges, mint a betonköveké, viszont szín- és formagazdagságukat tekintve nagyon változatosan felhasználhatók. Ezeket csak kőbányákban célszerű keresni. Választékuk a 2-4 cm vastag hasított burkolóköveken, lábazatokhoz használható építőköveken kívül ún. mediterrán kövekig terjed. Az ilyen természetes kövek beépítéséhez az alábbiakban mutatunk be néhány módszert.

Terméskövekből rakott támfalak

1Ilyen falakra többnyire akkor van szükség, amikor a terep lejtős, teraszos kialakítású, és a földet oldalról semmi nem védi a talajerózió ellen (1). Az ilyen helyre épülő támfalakhoz mindenképpen masszív betonalap szükséges, mégpedig kb. 30 cm szélességű, és a leendő fal magasságának az 1/5-vel legyen a talajba süllyesztve. Megtámasztásához a magasságától és az alkalmazandó kövek vastagságától függően beton zsalukövekből felhúzott fal, vagy betonba ágyazott, hegesztett acélhálóval megerősített támaszték szükséges. Így csak a támfal burkolásához van szükség terméskövekre, az építmény pedig dekoratívan masszív és időtálló lesz.
Előbb természetesen a talajrendezést kell elvégeznünk. A felszínt egyengessük el, a fal helyét tűzzük ki, majd ássuk ki az alaphoz szükséges árkot. Ha 5-mm-es huzalból hegesztett fémhálót használunk a beton megerősítéséhez, azt már a legelején, az alapozás betonjába nyomva állítsuk be. Mögötte azonban legyen szabad hely, hogy a betonozást majd a terméskövek beépítésével együtt akadálytalanul folytathassuk a fal hátsó oldalán is (2). A betonalap felületét zömítés után húzzuk le egyenesen, majd hagyjuk megkötni.
Ezt követően a beépítésre szánt kövek fajtájától függően fogjunk hozzá a falazat kiépítéséhez. Ha kis 3oldalterhelésű zsalukövekből készítünk hátfalat, akkor előbb azt falazzuk fel az alapra (3). Burkolásához mediterrán-, bárdolt-, vagy hasított követ használjunk. A kőlapokat, illetve a testesebb kőtömböket úgy illesszük egymáshoz, hogy közöttük a legkevesebb hézag maradjon, hátul pedig a hátfal előtti vastag betonba is nyomjunk bele minden burkolókövet. Ezért a hátfal és a kövek között 5-10 cm távolság legyen. Ha szükséges, a jobb illesztéshez a kövekről pattintással is leválaszthatunk kisebb nagyobb darabokat (4). Az első sor lerakása után a hátfal és a burkolókövek közötti részt folyamatosan rátöltött betonnal, s az abba nyomkodott kőtörmelékkel töltsük ki (5). A nagyobb burkolóköveket szintbe állításukhoz szükség esetén az alájuk tett kőszilánkokkal támasszuk ki (6). A kövek felületének függőleges beállítását különösen a sarkokon ellenőrizzük, mégpedig vízmértéket használva (7). Arra törekedjünk, hogy kőburkolat homlokfelülete a lehető legegyenletesebb hatású legyen.
4A hasított köveket viszonylag könnyű szintbe hozni, a durván faragott köveket viszont a széleik mentén igyekezzünk szintbe állítva beépíteni. Szilárd beágyazódásukat a betonba nyomva biztosítsuk. A kövek közötti réseket betonhabarccsal töltsük ki. A kötőanyagot jól tömörítve, kőműveskanállal nyomkodjuk a résekbe (8). Ha elértünk a falazat utolsó soráig, akkor azt úgy alakítsuk ki, hogy a kövek széle kissé előbbre nyúljon a fal síkjánál, és a kőburkolat a mögötte levő támfal tetejét teljesen befedje. Ide gondosabban összeválogatott köveket építsünk be, hogy a felszínűk és oldalperemük közel egyenes legyen. Ha a nem találunk egymáshoz jól illeszthető köveket, akkor hasítással próbáljunk megfelelő alakúakat faragni, vagy nagyobb hézagokat hagyva ezeket jól tömörített betonhabarccsal töltsük ki (9). Az ilyen falazatoknál lényeges a kövek közötti szabálytalan fugákba simított habarcs felületének a lesimítása és egyben a kövek letisztítása is. E célra megfelel egy erős műanyagsörtéjű kefe, amellyel a kövek 6fugák melletti részéről eltávolíthatjuk a felesleges kötőanyagot, és a habarcsos fugák felületét is finoman érdesre simíthatjuk el (10). Ezt azonban csak a kötőanyag meghúzása után célszerű megejtenünk. Ha a falazat már megszilárdult, mögéje töltsük vissza a termőföldet, közepesen tömörítsük, majd vessük be fűmaggal, hogy mielőbb eltüntessük az építés nyomait. A fal tövébe esetleg beton járólapokból rakjunk ki burkolatszegélyt, vagy zúzottkő, esetleg murva réteggel fedjük le a falazat tövének környékét.
A laposkövekből készült falburkolathoz az előzőhöz hasonlóan beton zsalukövekből felhúzott, vagy zsaluzott beton támfal szükséges, amelyre betonhabarcsot, vagy speciális ragasztóhabarcsot használva, egymás után, s egymáshoz illesztve mintegy felragaszthatjuk a kőlapokat. A kövek között képződő szabálytalan fugákba is simítsunk betonhabarcsot, majd szikkadás után 7műanyagsörtés kefével távolítsuk el a felesleges kötőanyagot, és tegyük érdessé a fugázást. Ha a kövek alakjuk miatt nem kellően illeszthetők egymás mellé, ezeket daraboló vésővel próbáljuk meg alakítani. A nagyobb letört kődarabokat is felhasználhatjuk, így kevés burkolókő vész kárba.
Az ilyen burkolatok viszonylag könnyen és gyorsan elkészíthetők, hatásuk pedig az egységesen sima felület ellenére természetesnek mondható, és dekoratívan díszíti a kertet. Jól használható külső falazat, betonból kialakított virág és kerítésoszlopok, sőt belső terek burkolására is. Arra azonban ügyeljünk, hogy a lapok széle megközelítően azonos magasságba kerüljön, mert így a fugázóanyaggal egységes hatású felületet képezhetünk. A mélyfugázás ritka esetben látványos, és csak nagyon gondosan összeválogatottan egymás mellé illesztett kőlapok esetén előnyös.
9Támfalak készítésére használhatunk még sóderbányákban beszerezhető nagy kavicsokat is, amelyekből különleges hatású, nagyon masszív falazatokat készíthetünk. Alapként legalább 40 cm széles, kb. ugyanilyen mély betonalap szükséges, amelybe erős, hegesztett kivitelű drótháló, vagy 6 mm-es betonacélból huzalokkal összeerősített vasalat szükséges. Ezek nyúljanak túl az alapon, és a falazat tervezett magasságáig érjenek. A megszilárdult alapra - kitűző zsinórt használva - terítsünk betonhabarcsot, és erre helyezzük fel a nagy kavicsdarabok első sorát. A közöttük kialakuló széles hézagokat is töltsük ki habarccsal, majd kívülről simítsuk be a kitüremkedett masszát. A lerakott falrész egyenességét az alapra helyezett deszka éléhez igazodva alakítsuk ki (2). Hátul pedig vastagon felrakott, és a vasalatot is magába foglaló betont rakjunk fel a kőfalra.
12Ahogy emelkedik a fal, a köveket deszkákból összeszegelt zsaluzat közé helyezve illesszük a helyükre (11). Így a fal felülete is kielégítően egyenes lesz, és a vastagságát is tartani tudjuk. Arra persze ajánlatos ügyelni, hogy a kövek lehetőleg mindig kötésbe kerüljenek, és a kisebb darabokat mindig egy nagyobb mögé helyezzük el. A közéjük tömörített beton mindegyik darabot jól fogja közre, felülről pedig fedje be. A legfelső sort felülről csak a résekbe töltött beton fogja közre, lehetőleg a felszínükhöz közelig feltöltve, jól tömörítve. Az elkészült falrész fugáit a beton meghúzását követően simítsuk be, a felesleges anyagot pedig műanyagból készült seprővel távolítsuk el. A kövek között üregek ne képződjenek, azokat betonnal kell kitöltenünk, hogy a falazat kellően tömör legyen. Munkánk eredménye egy különleges hatású, és a természetes környezetbe jól illő falazat lesz, amely akár támfalként, akár lépcsőszegélyként (11) is időtálló lesz.
Támfalakat általában nagyobb lejtésű, teraszosra kialakított telkeken szokás építeni, az eltérő szintmagasságú részeket pedig lépcsők kötik össze, mint ahogyan címképünkön is látható. Ettől eltérő lépcsőt kell építeni a jelentős szintesésű, rézsűs kertrészekre (12), hiszen az ilyen lejtős terepen csak így lehet biztonságosan közlekedni. A lépcsőnek azonban nemcsak 13használhatónak, de esztétikusnak is kell lennie, hiszen a kerthez tartozik. A mellvédet, vagy támfalat tehát már eleve úgy érdemes kialakítanunk, hogy oldalról majd közrefogja a lépcsőfokokat. Ez esetben csak megfelelő deszka zsaluzatot kell készítenünk, amit az oldalfalakra erősítve megkönnyíthetjük a betonalap kialakítását. A lépcsőfokok magasságát 160-190 mm-re válasszuk, a fellépő szélessége pedig kb. 280 mm legyen. A szintkülönbség alapján határozzuk meg a lépcsők számát és ennek alapján az emelkedési szögét. A lépésszélességhez igazodva szegezzük fel két pallóra a lépcsőfok magasságokkal azonos szélességű zsaludeszkákat, amelyeket tetőlécek segítségével szegezzünk az oldalzsalukra.
A kész zsaluzatot az emelkedési szögnek megfelelően állítsuk be, ellenőrizzük a fellépők vízszintességét, majd a zsalut erősítsük a két oldalfal közé (13). A falazat végéhez cövekeljünk le egy szintezőlécet, amelynek felső éle egy szintbe kerüljön a felső lépcsőfok élével. A fokok közé készítsünk huzal vasalatokat, majd töltsük ki a felső lépcső alját betonnal. Töltőanyagként nagyobb kődarabokat is célszerű az alapba dolgozni (14). A beton felületét tömörítés után egy deszka élével húzzuk egyenesre (15), majd a többi lépcsőfokot is hasonlóan 15töltsük fel betonnal, felületüket tömörítés után húzzuk egyenesre, s hagyjuk megkötni. Ezt követően a zsalut bontsuk le, és a betonalapra betonhabarcsba rakjuk le a lapos hasított kövekből álló burkolatot. A burkolat minden lépcsőfokon 2-3 cm-rel nyúljon túl az alap peremén, és a szabálytalan fugákat is töltsük fel habarccsal.
A rézsűkbe épített lépcsőket fokonként, felülről lefelé haladva építsük meg. A szegélyező köveket a földből kiásott kis platókba ágyazva fektessük le. Ilyen esetekben a lépcső magasságával azonos magasságú-, vagy egymásra helyezett köveket célszerű alkalmaznunk. A lépcsők oldalfalaihoz mindig két sorban egymásra rakott, és betonhabarccsal megkötött köveket használjunk (16, 17). Ezáltal szilárd szegélyező keretet alakítunk ki minden lépcsőfoknál, amelyeknek felületét majd ezt követően homokba rakott kis kockakövekkel, vagy betonkövekkel burkolhatjuk be (18).

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: terméskő

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

TW FugaTech

A TerraWay® burkolatok kétkomponensű epoxi műgyanta és mosott finom kőzúzalék vagy kavics keverékéből állnak, amelyek a ragasztó anyag megkötését követően kemény járófelületet alkotnak. A...


Támfalak sokféle megoldással

Korábban a támfalakat olyan helyre építették, ahol a kertben szintkülönbség volt, és ezt szerették volna áthidalni. Emellett az esőzéskor lefolyó víz romboló hatásának is gátat szabott egy ilyen...