Résszigetelési lehetőségek

Mint az idézett felmérés adataiból kiderül, a korszerűsítések során e probléma is a megoldandó feladatok egyike. A részszigetelés akár egyedileg is elvégezhető, viszonylag nem is kerül sokba, gyors a megtérülése. Az ehhez szükséges anyagok könnyen beszerezhetők, alkalmazásuk jórészt egyszerű.
A helyzet és a megoldás azonban árnyaltabb, mint azt elsőre bárki is gondolná. A szigetelendő nyílások, rések felderítését körültekintően kell elvégezni, a szigeteléshez szükséges anyagokat ezekhez igazodva lehet kiválasztani, különben az eredmény nem lesz megfelelő hatású.
Először is a nyílászárók állapotát kell alaposan megvizsgálni. Az elöregedett régi ablakok, ajtók ugyanis gyakran olyannyira deformálódtak, hogy már a zárásra is alig alkalmasak. A tok és a keret közötti rések mérete ilyen esetekben olyan szélsőségesen változó lehet, hogy kitöltésükre üreges tömítő idomok, vagy szigetelő habcsíkok szóba sem jöhetnek. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a falnyílásba erősített nyílászárók tokja sem csatlakozik tökéletesen a falhoz. Ha erről a körülményről megfeledkezünk, akkor csak féleredményt fogunk elérni.

Beépítési rések tömítése

Előbb az ajtók, ablakok tokozását, illetve annak tömítettségét vizsgáljuk meg. A szélesebb hézagok kitöltéséhez ún. PUR habok használhatók, a keskenyebb résekhez pedig szilikon bázisú, vizes rendszerű, egykomponensű szigetelő masszák a megfelelőek. A PUR habok jó tömítő- és szigetelőanyagok, kinyomásukat követően megszilárdulásukkor megnő a térfogatuk. A réseket ezért nem szükséges habanyaggal teljesen kitölteni, mert a habosodó anyag duzzadásakor majd kitölti azt, sőt még ki is türemkedik belőle (2). A felesleg éles késsel levágható, eltávolítható. A túladagolás már azért is veszélyes, mert a megszilárdulása közben megduzzadó anyag nemkívánatos feszültségeket idézhet elő a nyílászárók szerkezetében. A PUR habok legtöbbje érzékeny az UV sugárzásra, ezért ha hosszabb ideig intenzív napfény éri, lebomlik. Ez ellen úgy védekezzünk, hogy ilyen célra UV sugárzással szemben rezisztens habot választunk, vagy az erre érzékeny habszigetelés felületét bevakolva védjük a napsugaraktól.
Az egyes habok, pl. a Mester, a Murexin vagy a fischer PUR habok kötéséhez nedvesség szükséges, amihez a levegő páratartalma nem elég, ezért a rést és a kinyomott habanyagot is nedvesíteni kell. Beszerezhetők kétkomponensű szerelő és tömítőhabok is, pl. a Murexin R2K terméke, amely gyorsan és nedvesítés nélkül használható. A tok menti kisebb hézagokba - a rések esetleges bővítése után - a PUR habok helyett célszerűbb akril, vagy szilikon tömítőanyagot préselni. E célra olyan masszák jöhetnek számításba, amelyek jól tapadnak a porózus falhoz is, jól tűrik a szélsőséges időjárási körülményeket, és esetleg át is festhetők. Ezek is egykomponensű anyagok, nedvesség hatására szilárdulnak meg, kötésidejük pedig többnyire néhány nap. A kinyomó pisztollyal bármelyiket könnyű kellő mélységben a résbe préselni (3), felületük pedig nedves műanyag lappal elsimítható. A tokozások réseit azonban nem csak kívülről, hanem belülről is szigetelni kell. S nem csak az ablakok, erkélyajtók mentén, hanem a bejárat felőli nyílászárókon is, sőt ajánlatos még az átjáró ajtók tokjai mentén is.

Ajtó- és ablakszárnyak réstömítése

Ez különféle módokon végezhető el, de alapvetően mindig azt kell szem előtt tartani, hogy a résszigetelés ne okozzon jelentősebb feszültséget a nyílászárók szerkezetében, tömítő hatása viszont jó legyen. Ez egyrészt a tömítőanyag-, másrészt az egymásra fekvő felületek jó megválasztásával teremthető meg. Szigetelő anyagként rugalmas szilikonmassza, EPDM- vagy szilikongumi alapanyagú tömör vagy üreges tömítőidomok, esetleg habcsíkok alkalmazhatók, amelyek az adott résméretek tömítésére megfelelőek.
Az utólagos réstömítések egyik feltétele, hogy a felragasztandó elasztikus idomok elég széles felületre kerüljenek, és lehetőleg keretszerűen vegyék körbe a nyitható szárnyakat. Ez nagyban függ a nyílászárók szerkezeti kialakításától és annak állapotától. Az egymásra záródó tokkáva-, illetve a nyitható keret szélperemei közül a szélesebb felületűek felelnek meg leginkább a tömítések felerősítésére. A felületük lehetőleg ép, a festékrétegük pedig sima legyen. Ha túl egyenetlen a felületük, és a rések szélessége nagyon változó, akkor célszerűbb kinyomható szilikongumival kitölteni azokat, mert a vastagon kinyomott massza az ablakszárnyak becsukása után teljesen kitölti az egyenetlen réseket, miközben a feleslege kinyomódik az egymásra csukódó felületek közül. A tömítőanyag kinyomását követően a ráterített vékony polietilén fólia csík (4) megakadályozza az anyagnak a csatlakozó felületre tapadását, a tömítés felületét pedig simává teszi. Kötéséhez általában 24 óra szükséges, és a fólia eltávolítása után a réstömítés oldalait éles késsel egyenesre lehet vágni (5). Előnye, hogy a képlékeny anyag jól követi a szélsőségesen változó méretű réseket is, és csukott állapotban nem okoz nyomófeszültséget a nyílászárók szerkezetében. Kissé hosszadalmas a kivitelezése, és nehéz a felesleges anyag egyenes vonalban történő levágása, viszont jól záródó tömítést eredményez.
Ennél gyorsabb a különféle öntapadó résszigetelő idomokkal történő szigetelés. Bőséges választékukból a szélességük és összenyomhatóságuk alapján lehet a megfelelőt kiválasztani. A viszonylag kis, 1,6-3,8 mm szélességű réseket C profilokkal, keskeny felfekvő felületek esetén pedig üreges D idomokkal szigetelhetjük le. A szélesebbekhez választhatunk K, V, vagy üreges D idomokat, amelyek 2-3,5, 2,5-5,5, illetve 3-7 mm hézagok kitöltésére alkalmasak. Ezek gumi, illetve szilikon- gumi alapanyagú szigetelő idomok, amelyeket a felfekvő felületek szélessége alapján célszerű kiválasztani, pl. a Fix-O-Mol, Tesa, Värnamo vagy Trellerborg gyártmányok közül. Keresztmetszeti méretüket és tömítési vastagságukat, továbbá a tömítőanyag hosszát is a csomagoláson feltüntetik (6). A barkácsáruházakban azonban legtöbbjüket méterben is meg lehet vásárolni, ami a leső hulladék csökkentése szempontjából előnyös. A gumi idomokon kívül poliuretánhabból készült öntapadó tömítőanyagokat is használhatunk, pl. Tesa Purfix-et, amelyek 1-5 mm közötti hézagokhoz alkalmazhatók, viszont a szalagok elég szélesesek, és ezért csak széles, egymásra csukódó felületekre célszerű a felragasztásuk.
Egy másik, kevésbé ismert résszigetelő a német Duplex szalag, amely 0,25 mm vékony, 20 mm széles, speciális PVC szalag, amelyet felerősítése előtt félbe kell hajtani (7). Az öntapadó ragasztóréteggel ellátott szalag így kialakított visszahajló sávja 1,5-5 mm-es rések lezárására alkalmas. Az ennél szélesebb résekhez a 32 mm széles szalagot kell használni, amely 10 mm-es rések lezárására is alkalmas. E réstömítéseket is csak letisztított, nem málló és kellően sima felületekre lehet jól felragasztani. Rugalmassága miatt egyenetlen és széles rések lezárására univerzálisan alkalmazható bármilyen nyílászárón.
A réstömítő idomok öntapadó ragasztórétege jól tapad, de csak akkor, ha a nyílászárók peremei tiszták és sima felületűek. A festett felületeket ezért erős zsíroldó hatású mosogatószerrel tisztítsuk meg, majd töröljük szárazra. Ha a hordozófelület rücskös, tisztítás előtt közepes szemcsézetű csiszolópapírral koptassuk megközelítően simára. A tisztítás után azonnal ragaszszuk fel a tömítőidomokat. A sarkokat gérben összeillesztve alakítsuk ki, de az idomot ne vágjuk teljesen át (8), a külső széleken az anyag folyamatosan fusson végig. Azt pedig, hogy a tömítőidomokat a tok, vagy a nyílászáró nyitható szárnyának szélére ragasztjuk fel, a felületek állapota alapján döntsük el. A cél az, hogy a tömítések hézagmentesé tegyék a szárnyakat, és becsukás közben összenyomódva, s ne elnyomódva zárjanak. Ezért mindig az ablak síkjával azonosan futó hornyok élére, és nem azok aljára kell a tömítőgumikat felragasztani. Ne feledkezzünk meg a beépített redőnytokok fedlapjairól sem, amelyek némelykor igen lazán illeszkednek a tokra, viszont a redőny nyílásán keresztül szinte közvetlen átszellőzést jelentenek a kültér és a szoba között. Ezekre lapos tömítőcsíkból készítsünk szigetelést, mégpedig a redőnyszekrény nyílása mentén.
A következő lehetőség, hogy a ragasztott tömítések helyett horonyba ütött, ún. szakállas, üreges tömítőidomok (9) biztosítják a nyílászárók ideális zárását. Ennek kivitelezése már szakipari munkát igényel, mivel az ablakok, ajtók élébe hornyot kell marni, és ezt csak speciális szerszámmal lehet kialakítani. Számos vállalkozó kínál ilyen szolgáltatást, és ha e megoldás mellett döntöttünk, akkor a munkát bízzuk referenciákkal rendelkező szakemberre, aki tisztességgel és rövid idő alatt elvégzi a munkát.

Radikálisabb megoldások

Mivel a helyiségek hőveszteségét nemcsak a nyílászárók rései, hanem vékony üvegezésük is okozhatja, az üvegcsere lehetőségével is érdemes foglalkoznunk. Ha a szárnyak szerkezeti kötései szilárdak, méretük pedig lehetővé teszi a fokozott hőszigetelésű, kettős üvegek beszerelését, ezzel is jelentős hőmennyiséget tudunk megtakarítani. Alternatív megoldásként alkalmazhatunk utólag és házilagosan felszerelhető pótüveget. A német Duplo rendszerű pótüvegek 4-6 mm vastagok, speciálisan e célra kialakított műanyag keretbe vannak beragasztva (10), s bármilyen régi nyílászáró keretére fel lehet erősíteni. Így újabb légpárna alakul ki az ablakszárnyon, amivel jelentősen megnövelhetjük a nyílászáró hőszigetelési értékét. Ez még fokozható is, ha a műanyag keretbe hővisszaverő réteggel ellátott Panibel-G üveg kerül. A műanyag keret könnyen nyitható, felcsavarozható szára a pánt felőli keretre kerül, leszorítását pedig oldható csavaros leszorítók biztosítják (11). Hasonló megoldású a Wind Tripla típusú, gumikeretbe ragasztott 4 mm vastag pótüvegeket (12) azonban csak akkor alkalmazhatjuk, ha a keretszerkezet elbír m2-enként 10 kg többletterhelést. Ezzel a megoldással ablakunkat szerkezetileg fokozott hőszigetelő képességűvé alakíthatjuk, mégpedig viszonylag olcsón és egyszerűen, hiszen a keretezett pótüvegeket a külső ablakok keretének belső oldalára kell csavaroznunk.
A nagyon elhanyagolt, korszerűtlen szerkezetű ablakok, ajtók réstömítését sajnos többnyire csak részlegesen lehet megoldani. Ilyen esetekben célszerű elgondolkodni azon, hogy nem kifizetődőbb-e a rossz hatásfokú toldás-foldás helyett a nyílászáró(k) cseréje mellett dönteni. Ez számos előnnyel, és persze ezzel együtt jelentős anyagi áldozattal is jár. A falbontást azonban elkerülhetjük, ha az All-System ablakfelújító rendszert részesítjük előnyben. Az eljárás lényege, hogy az eredeti tok megmarad, csak az ablakszárnyakat cserélik ki korszerű műanyagból készültre (13), amely zaj-, hő-, és résszigetelés szempontjából is tökéletes minőségű. Ez, vagy más korszerű ablak (14) beépítése azonban csak abban az esetben válik szükségessé, ha a régi szerkezetileg már nem alkalmas a javításra, így a résszigetelésre sem.