Gördülő rámpa

A motorkerékpárok, segédmotorok praktikus tárolása sokaknak gondot okoz. Biztonságos önálló helyiség ritkán áll rendelkezésre, és szerencsések azok, akik kamrában, garázsrészben tudják tartani kétkerekűjüket. A garázstulajdonosok ugyan valahogy be tudják zsúfolni a gépet az autó mellé, vagy inkább elé, de a járművek mozgatása, cseréje bizony nehézkes. Különösen egy szabvány méretű garázsban, melynek szélessége alig nagyobb, mint egy motorkerékpár hossza. A problémán nagyban segít egy gördülő rámpa, melyre a motorkerékpárt feltoljuk, állványra állítjuk, és attól kezdve - az önbeálló kerekeken - bármilyen helyzetbe állíthatjuk. Tudjuk oldalazva tolni, akár a tengelye körül körbefordítani a gépet, ily módon be tudjuk passzítani a legszűkebb helyre is. Külön előny, hogy karbantartáskor egy kissé magasabbra kerül a kétkerekű, egy sámliról kényelmesen elérhetjük minden porcikáját.

Egyszerű szerkezetről van szó, megtervezésekor és elkészítésekor mégis gondosnak kell lennünk. Elsősorban azért, mert igen tekintélyes súlyt kell elbírnia, és könnyedén mozgatnia rámpánknak. Gondoljunk bele, hogy még egy korszerű kisrobogó súlya is közelít a mázsához, a nagyobbak már másfél-két mázsa körül mozognak, a komolyabb motorkerékpárok pedig kétszáz kiló fölött vannak. Ehhez bizony megfelelő anyag és gondos szerelés kell.
A rámpa munkalapjához kétzollos fenyő pallót válasszunk. Szép, ha gyalult, de az sem baj, ha gyalulatlan. A munkafelület hosszát úgy válasszuk meg, hogy az első kerék és a motorállvány távolságához még adjunk hozzá legalább 20 cm biztonsági tartalékot. Így az állványra emelés után se kerül a "sztender" nagyon közel a munkalap végéhez. (A tehermentes hátsó kerék túlnyúlhat.) A szélességen ne spóroljunk nagyon, mert az oldalstabilitást a gördülő elemek távolsága biztosítja majd. 55-60 cm mindenképpen ajánlott. Mindezekből már kiszámolható, hogy adott szélességű pallóból milyen hosszút kell vennünk.
A két vagy három pallószál összefogásához alul három 20x50-es zártszelvényt, felül - az alsó zártszelvényekkel szemben - pedig 30x5 mm-es laposacél elemeket ajánlunk. A felső átkötő acélelemeket helyettesíthetjük egy alulemez borítással is, ez azonban drágább megoldás. Legfelül legpraktikusabb egy erős gumilap, amelyen biztosan nem fog megcsúszni az állvány.
A nagy terhelés miatt különböző bútorgörgőkkel nem is szabad próbálkozni. A szakkereskedésekben és a barkácsáruházakban nagy választékban kaphatók önbeálló targoncakerekek, csapágyazott gördülőelemekkel. A biztonság kedvéért csak a 100 kg-ot meghaladó teherbírásúak jöhetnek szóba. A rámpa négy sarkára négy kerék szükséges. Minimálisan egy, de inkább kettő ezek közül fékszerkezetes görgő legyen, mert fel és lehajtáskor a rámpának stabilan kell állnia. A görgőket M8-as átmenő kapupánt csavarokkal rögzíthetjük a munkalapra, minél közelebb a sarkokhoz.
Végezetül már csak a fel és lehajtó palló rögzítését kell megoldanunk. A biztonság kedvéért két L acél tartót (esetünkben salgó elem is elegendő volt) fogjunk össze Z formára, majd a szerkezetet a palló bütüjébe két hosszú facsavarral, felülről pedig két átmenő M8-as csavarral rögzítsük. Az ugyancsak 2 zollos pallóból levágott felhajtó attól fog biztosan ráakadni a Z formájú rögzítőelemre, hogy egy M8-as kapupánt csavart ütöttünk át a végéhez közeli furaton. Ennek alul kiálló vége az L vas (salgó) furatába akasztható.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: rámpa, motor, kerékpár

A cikk eredeti változata az alábbi címen olvasható az Ezermesteren:
https://ezermester.hu/cikk-1259/Gordulo_rampa