Spray-festékek

A festés úgy hozzá tartozik a barkácsoláshoz, mint az autóhoz az üzemanyag. Egyik sem ér a másik nélkül sokat. Mondhatni ez a tortán a hab, mármint a festés. Az ilyen bevonatok természetesen nemcsak esztétikailag emelik munkadarabjaink minőségét, hanem egyben a felületi védelmükről is gondoskodnak. A festett kikészítés azonban csak akkor tölti be e funkcióit, ha az anyagot jól kezelve, minőségi bevonatot készítünk belőle. Az ecsettel nem könnyű bánni, e problémát azonban megoldják a flakonból kiszórható, ún. spray festékek, amelyekkel némi próbálkozást követően még a gyakorlatlanok is jó eredményeket érhetnek el szinte bármilyen darab felületén.

Sőt, ezen túlmenően számos flakon tartalma speciális effektusokra képes, megtévesztő illúziókat keltő bevonatok kialakítását is lehetővé teszi. E festékek - küllemükben - tehát igen változatos igények kielégítésére alkalmasak, mégpedig kiváló minőségben. A választék - a márkák tekintetében - nem túl bőséges, a festékek fajtája és színe szerint annál inkább. Az alábbiakban most e festékek, változatos sokféleségét - a teljesség igénye nélkül - mutatjuk be olvasóinknak.

Mi van a flakonokban?

A válasz egyszerű, hajtógáz és híg festék. Ám, mivel egyik flakont sem lehet biztonsági okok miatt csurig tölteni, ezért a leggyakrabban használatos 400 ml-es flakonokba csak 300 ml-nyi folyékony anyag tölthető, amelynek egy része folyékony PB hajtógáz, másik része pedig a hígított festék. Így minden palack kb. 45 térfogat % hajtógázt, és 55 térfogat %-nyi oldószeres festéket tartalmaz. Minden palackban annyi 3-4 bar nyomású hajtógáz van, hogy az bőségesen elég a festék utolsó cseppjének finoman porlasztott kiszórásához, és még a szórófej tisztításához is marad belőle bőségesen. A flakonok 150, 200, 300 és 400 ml űrtartalmúak, amelyekbe manapság többnyire akril festék kerül, mint pl. a Maestro-s flakonokba, vagy a Dupli-color legtöbb spray termékébe, ám nem ritkák az alkydműgyanta festékkel töltöttek sem. Ilyenek pl. a Neolux, és a Dupli-Color Color spray-i. A spray festékek között azonban - előnyös tulajdonságai miatt - az akril töltetűek a gyakoribbak.
Az akril festékek szobahőmérsékleten viszonylag gyorsan száradnak, és ezt követően kemény, szilárd, szín- és fénytartó filmet alkotnak. Az alkydgyanta bázisú festékek is hasonló tulajdonságúak, ám száradásukhoz kissé több idő szükséges, továbbá szín- és fénytartósságuk kisebb. A flakonok tartalma a szóráshoz beállított konzisztenciájú, ezért az ecseteléshez használatos festékeknél hígabbak. A bevonatok fedőképessége kisebb, ebből adódóan - néhány kiemelkedő fedőképességű színt kivéve - egy rétegben alkalmazva nem, csak két-három réteg kiszórása után fedi le az alapanyagot tökéletesen. A rétegek között mindig a festék használati útmutatójában megadott szikkadási időt kell betartani, ami többnyire 10-30 perc.
A normál fényes, félfényes, matt színes, metál és színtelen festékeken kívül különféle ún. dekor hatású bevonatot adó festékek is bővítik a választékot. Ezek között fluoreszkáló, fémefekt hatású (1), repesz- (2), kő-, márvány-, terrakotta-, strukturált csillám pigmentű dekor festékek alkotják a spray festékek teljes választékát.

A színválaszték

1A zománcfestékek színválasztéka rendkívül bőséges, de csak az összes gyártó festékeinek ismeretében. Márka szerint legszínesebb a Dupli-Color festékeket gyártó német cég palettája, az ő választékukból az azonos színűeket jó esetben akril és alkydgyanta változatban is megvásárolhatjuk. Mivel eleinte e spray-ket főként autójavító festékként használták, a színeik RAL szám szerint kikevertek. (A RAL színszabvány, számozása a különböző szabványos színárnyalatokat jelöli.) Ezen kívül gyártanak kimondottan az autómárkák jellemző színeire kikevert festékeket is. (Ezek az autómárkák gyári színkódjai szerintiek, az eredetivel tökéletesen azonos színű akril spray festékek.)
A Maestro fényes akril festékei többségükben nem RAL szám szerintiek, ezek inkább az alapszínekhez közelállók. A Neolux spray festékek is inkább alapszín szerintiek, illetve a járatosabb Lada színűek. Mindkét márka festékeinek azonban van saját gyártói száma, amit az esetleges későbbi, pl. javító jellegű munka esetén színazonosítás miatt célszerű megjegyezni. A flakonba töltött festék színét egyébként a védőkupak színe alapján is kiválaszthatjuk, mert ezt a legtöbb esetben a betöltött festékkel szórják be. 3Kivételt képeznek az ún. króm fémeffekt spray-k, amelyek kupakja egyeseket megtéveszthet. Ezek a kupakok ugyanis gőzölt fém bevonatúak, felületük tükrösen csillogó, viszont a flakonból kiszórt festék ennél jelentősen tompábban fénylő réteget alkot a tárgyak felületén. Határozottan fémes hatású, ám közel sem krómozott jellegű a kiszórt festékréteg. E festékek felületi csillogása - a kupakhoz képest - a megtévesztően homogén felület ellenére is fátyolosan tompán fénylő. Inkább hasonlít mattított fémhez, mint krómbevonathoz (1). A szokványos ezüst festékeknél azonban határozottan fémszerűbb a hatása.

Alapozzunk színre festés előtt, vagy sem?

4A spray festékek általában jól tapadó bevonatokat adnak, ám fémeknél, pl. réz, acél, alumínium, cink esetében - ezekre többnyire minden festék rosszul tapad - és a műanyag felületekre célszerű előbb tapadás javító alapozó festéket felszórni. Minden gyártónak megvan a maga alapozó festéke, ám ezeket nem mindig lehet az átvonó festékekkel együtt beszerezni. A hazai gyártású Maestro és az Étakril alapozó festékek - ez utóbbiak matt fehér-, szürke-, oxidbarna- és fekete színűek - azonban bármilyen spray-festék alá megfelelők. Ezek a festékek nem töltőalapozók, tehát a mélyebb karcok, kisebb felületi egyenetlenségek eltüntetésére nem alkalmasak, viszont kitűnő tapadásuk miatt a legtöbb anyagon anyagon szilárd, és a bevonó festék számára is jó tapadást biztosító réteget alkotnak. Különösen ajánlatos a világos színű átvonó-, metál-, dekor- és effekt festékek alapozójaként a fehér színű alapozókat használnunk, mert tapadásjavító hatásukon túl - pl. sötét színű alapanyagok esetén - a színes festékekkel előbb képezhetünk homogén fedettségű bevonatot. Az alapozó festék természetesen matt fehér festékként is használható. Az Étakril és Maestro alapozó festékek ugyan bármely spray festékhez jó alapot biztosítanak, ám a fémekhez és műanyagokhoz inkább a színtelen Prevent festéktapadás javító sprayt célszerű használni.
A Dupli-Color választéka sem nélkülözi az alapozó festékeket, ezek azonban többnyire meghatározott anyagféleségekhez készült szerek. Tapadásjavító hatásukon felül felületvédelmet is biztosítanak az alapanyagnak, és bármely akril- vagy alkydgyanta festék alá használhatók. Alapozni tehát mindenképpen érdemes, mert így a színre festéshez elég két vékony réteg festéket felhordanunk, a bevonat pedig garantáltan jól a felületre tapad, és ezáltal tartósabb lesz.

Különleges hatású spray festékek

5A meghökkentő élethűséggel strukturált felületi bevonatot adó dekor spray festékek viszonylag ritkán használatosak, ám segítségükkel az eredeti alapanyagot nemesebb, vagy különlegesebb anyagféleség álruhájába öltöztethetjük. Gondolunk itt a különféle porózus felületű anyagokat imitáló festékekre, amelyekkel pl. fát, gipszet gránittá, vagy akár homokformázott vasöntvénnyé változtathatunk. Ez a hatás a festékhez adagolt különféle speciális pigment szemcséknek köszönhető. Általában két festékréteg felszórásával érhetjük el a megfelelő felületi strukturáltságot. Mindenképpen jól tapadó alap szükséges a használatukhoz, mert a szemcsés rétegek különben könnyen leválhatnak az alapfelületről.
Az ún. metálfestékek bár végeredményben fényes festékek, fém pigmentjeik miatt csak e festékekre jellemzően verik vissza a fénysugarakat. A jelenség oka, hogy a pigmentek - többnyire aprított, és polírozott alufólia hulladék - a festékben tetőcserép szerűen helyezkednek el, ennek köszönhető a jó fedőképességük, és jellegzetes fényvisszaverő képességük. A metálfestékek fényvisszaverő képessége ugyan több tényezőtől - a pigment koncentrációjától, a kötőoldat szűrűségétől stb. - is függ, a pigmentszemcsék felületi fényessége és nagysága számottevően meghatározza az ilyen bevonatok sajátosan formakiemelő hatását. A bevonat felületi fényét esetenként külön felszórt színtelen lakkréteggel lehet fokozni, ami nemcsak a szín teltségét fokozza, hanem a bevonat felületét is ragyogóan üvegessé teszi.
A világító, vagy más néven fluoreszkáló festékek eme hatását is a pigmentek idézik elő. Az ilyen színezőanyagok a felületüket ért energiát fényalakban visszasugározzák. A fluoreszcenciára képes anyagok azonban nem csak a saját színüknek megfelelő fényt sugározzák vissza, hanem arra is képesek, hogy a fény többi részét, sőt még az UV- sugárzást is a saját színükké alakítva verjék vissza. Ez magyarázza azt is, hogy a fluoreszkáló festékekkel bevont felületek akkor is világítani látszanak, ha nem látható sugárzásnak vannak kitéve. Fluoreszcencitásuk azonban csak a besugárzás ideje alatt látható. Az ilyen festékeket főként dekorációk készítéséhez, vagy figyelemfelkeltő jelzésekhez, feliratokhoz, díszítményekhez szokás használni. Természetes fényben vagy UV-sugarak hatására színük torzul.

Spray festési tanácsok

9Újabban majd minden újonnan vásárolt flakon szórófeje alatt egy műanyaggyűrűt találunk, amely megakadályozza a festék kiszórását. Ezt közvetlenül használat előtt - a szórófej lehúzása után - távolítsuk el. Mivel a festékek pigmentje használaton kívül leülepedik a flakon aljára, első teendőnk a homogenizálás legyen. A keverés műveletét a palackokban levő acélgolyó is segíti. A festék összekeveréséhez legalább 3 percig rázzuk a palackot, majd hagyjuk néhány percig pihenni, hogy a festékszemcsék közé ágyazódott hajtógáz buborékok eltávozzanak a cseppfolyós anyagból.
A szórást 25-30 cm távolságból, a felületre lehetőleg merőlegesen végezzük el. Ha közelebbről szórjuk ki a festéket, akkor a szóráskúp ugyan kicsi lesz de nem lesz egyenletes réteg, a híg anyag szétfújódhat. Távolabbról szórva pedig nem lesz megfelelő a festékpermet sebessége, a nagy szóráskúp szélén a festékcseppek egy része kárba vész, és rücskösé is válhat a felület (3). A festékpermettel mindig lassan haladva, egyenletes réteget alkotva, kereszt irányú szórással fessünk. Az első rétegnek többnyire nem kielégítő a fedése, de másodszor, harmadszor átszórva már tökéletesen fogja takarni a felületet. Bár az akril festékek vastagon felhordva is tökéletesen átkeményednek (az alkydgyanta bázisú festékek erre kevésbé képesek), a spray festékek szórási konzisztenciára hígítása miatt ez a festék is megfolyhat vastag rétegben kiszórva. A száradási idő legfeljebb néhány óra, viszont a festékrétegek 10-30 perc múlva többnyire már porszárazak. Ezt követően célszerű az átfestést megejteni. A festékbevonatok 30-60 perc után megfoghatók, tökéletes keményedésükhöz azonban legalább tizenkét óra szükséges. A szórás végén a szórófejet - a palackot fejre állítva - mindig tisztítsuk ki a hajtógázzal (4).
10A légmentes zárás miatt a palackban maradt festék akár évekig is beszáradás mentesen eláll. Az ilyen régi festékeket munka előtt azonban sokkal hosszabb ideig rázva keverjük össze, mert a pigmentek leülepedésük során össze is sűrűsödhetnek a palack alján. Ha azt tapasztaljuk, hogy a szórófej köpködve teríti a festéket, és a további rázás, szórófej tisztítás vagy csere sem segít ezen, akkor az ilyen festéket már ne használjuk fel.
A szórófejek fúvóka nyílását a gyártók mindig úgy választják ki, hogy az a legtökéletesebben porlasztva szórja ki a festéket. A fúvóka nyílása viszont függ a festék pigmentjeinek a nagyságától is, ezért a különböző típusú festékek szórófejeit nem érdemes egymás között cserélgetni. Azok eltérő nyílásméretűek lehetnek, ami szabad szemmel nem látható (5), de a permetképzésükön igen. A szóráskúp méretét a szórófej áramlási rendszere határozza meg. Az ún. egyenes áramú szórófejek kisebb-, míg az örvényáramlásúak szélesebb szóráskúpot eredményeznek. Ez azonban alig észrevehető különbség, és a betöltött festék ideális porlasztását szolgálja. A porlasztást ajánlatos próbaszórás során kitapasztalni, mert közben meghatározhatjuk a festék terülési tulajdonságait, a porlasztás finomságát, továbbá az ideális szórási távolságot és a haladási sebességet is. Ezt egy műanyag fóliadarabon célszerű elvégezni, amely nem szívja be a kiszórt festéket, és jól láthatóvá teszi a szórási hibákat, pl. narancsos rücskösséget, megfolyási hajlamot.
Ha a kiszórt festék felülete narancsos marad, akkor túl gyorsan haladva szórtuk ki, és a festékszemcséknek a gyors száradás miatt nincs idejük kisimulni. Ilyen esetekben visszafelé is szórjuk át a felületet, de most lassabban haladjunk a munka közben, hogy az oldószer hatására a festékcseppeknek módjuk legyen összeépülni, a festékrétegnek pedig kisimulni. Ha mégis megfolyna a festék, akkor hagyjuk teljesen megszáradni, majd polírpapírral, nedvesítés közben fokozatosan koptassuk le a felesleges festéket (6). Portalanítás, felületi tisztítás után jöhet a következő, már figyelmesebben kiszórt festékréteg kialakítása. Egy flakonnyi festék általában - űrtartalomtól függően - 0,5-2,5 m2-nyi felület egyszeri bevonására elegendő. Lehetőleg a vízszinteshez közeli felületre szórjuk ki a festéket (7), mert így kisebb a megfolyás esélye, jobban kisimul a festékréteg, feltéve, hogy elég festéket és egyenletesen szórtunk ki a munkadarabra. A befesteni nem kívánt részeket szigetelőszalaggal, vagy öntapadó műanyag tapétával ragasszuk le. A festést lehetőleg egy nagyobb kartondoboz felülete fölött végezzük (8).
A porlasztás közben azonban nemcsak a munkadarabra jut festék, fölötte szinte észrevétlen festékköd is terjeng, amit óhatatlanul belélegeznénk. Ez ellen az orrunkat is takaró sűrű géz álarccal ajánlatos védekeznünk. A kezünkre pedig célszerű fólia kesztyűt húzni, mert a szállongó festékköd rárakódva gyorsan megszárad. Lemosásához acetont, vagy nitró hígítót használjunk, és ezzel a szerrel moshatjuk le a szükségtelen festékcseppeket a tárgyakról is. A hígítós kéztisztítás után krémezzük be a kezünket. A szórófejbe száradt festéket is ezekkel a szerekkel fellazítva tisztíthatjuk ki. Hígítós ronggyal esetenként még a vastagabb színtelen akrillakkot is elvékonyíthatjuk pl. szerszámnyeleken (9, 10) Festés után a kiürült flakonoktól mindenképpen a veszélyes anyagokat gyűjtő telepen szabaduljunk meg.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: spray, festék

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Fémfesték közvetlenül a rozsdára

A Hammerite speciális összetételének köszönhetően megakadályozza a már meglévő, jól tapadó rozsda elterjedését, és korróziógátló pigmentjei különlegesen tartós védelmet biztosítanak a festett...


Faanyagok védelme

A faanyagokat számos külső hatás károsíthatja, amelyek csökkentik az élettartamukat. Az erős napfény és az UV sugárzás fakítja, szárítja, így fokozatosan elveszítik a természetes lignin...