"Vaskos" dohányzóasztal

E keleties jellegű kis asztalka összeállítása rajzunk alapján egyáltalán nem nehéz, ám kellő türelem kell hozzá. A lábak elkészítésével nem sok gondunk lehet, ha az oldallapokat - páronként - sarokszorítókba fogva ragasztjuk össze, és szegeljük egymáshoz. Az élek merőlegesen levágottak, így tökéletesen a lapok szélére simulnak, és a sarkok biztosan merőlegesek lesznek. Két-két összeerősített oldallap végére mindjárt a fedőlapokat is erősítsük be, hogy a következő két oldallap felfogása még könnyebb legyen, és a "bütük" síkja is merőleges legyen az oldalakra. A kitüremkedő diszperziós ragasztót rögtön nedves ronggyal töröljük le.
A "tömör" lábak élét lécre feszített csiszolópapírral finoman és egyenletesen kerekítsük le, majd ragasszuk fel mindegyikre a távtartó lapokat, ám ezeket süllyesztett facsavarokkal is erősítsük meg.
Ezt követően az asztal lapját vegyük kezelésbe. Él-lap kötésben ragasszuk egymás után szélei alá a szélvastagító darabokat, ám ne csak a sarkok merőlegességére ügyeljünk, hanem arra is, hogy a darabok sarkai pontosan az asztallap sarkainak vonalába kerüljenek. A sarokszorítókat most is a merőleges csatlakoztatások érdekében célszerű alkalmazni. A lábak beeresztett csatlakoztatásához szükséges sarokdarabokat is előre ragasszuk, szegeljük össze, majd ha megszilárdultak, az asztallap kivágásainak a szélére - és a már felragasztott oldalszélesítő darabok éléhez - illesztve rögzítsük mindegyiket a helyére.
A nyersen összeállított asztallap minden élét finoman, de láthatóan kerekítsük le, mégpedig egyenletesen. Asztalra erősített felsőmaróval ezt a műveletet könnyen és kiváló pontossággal végezhetjük el, ám kézi munkával is jó eredményt érhetünk el. Most már csak a lábakat kell az asztallap sarkaiba illesztve felcsavaroznunk. Egy lábat oldalanként három, az asztallap felől behajtott facsavarral rögzítsünk a helyére.
Ezt követően térhetünk át a felületek többszöri vékony rétegű tapaszolására, majd síkba csiszolására. A tapaszoláshoz finom fatapaszt használjunk. A csiszolást célszerű síklapra erősített ún. műanyag csiszolószivaccsal végezni, ám a sík forgácslap használata csiszolópapír esetén is ajánlatos. A lekerekített élekre, sarkokra nagyon ügyeljünk, mert ezeket a legkönnyebb lekapnunk.
A bevonatkészítés első fázisa az alapozás. A tapaszolt felületeket szórjuk be matt alapozó festékkel, amelyet teljes átkeményedése után nagyon finom műanyag csiszolószivaccsal koptassunk egyenletes simaságúra. Ha szükséges, fújjunk rá még egy vékony réteg alapozó festéket, majd újból, de már óvatosabban koptassuk simára a felületét. Az alapozás teljesen fedje be az összes felületet, natúr foltosodás sehol ne legyen észlelhető.
A színre fújás kényes művelet, ám akinek van némi tapasztalata már a sprayfestékekkel, az gyorsan és jó minőségű, egyenletes bevonattal láthatja el asztalának összes darabját. (A spray festékekről e számunkban bővebben is írunk.) A lényeg a több, egyenletesen vékony rétegben kiszórt festék, amelyet mindig az adott felületre merőlegesen kell kiszórni. Az asztallapot ezért célszerű alsó - nyitott - oldala felől ideiglenesen léclábakra erősítve lefújni, a lábakat pedig a felfogó csavarjaik segítségével felerősített lécdarabbal tegyük satuba foghatóvá és forgathatóvá.
A festéshez félfényes, ún. seiden matt bevonó anyaggal töltött flakonokat használjunk. Ecsettel ne is kísérletezzünk, és a mázoló szivacshenger sem jó e célra. Minden réteget nagyon finom acélgyapottal nedvesen csiszoljunk lágyan át, hogy az esetleges narancsosan rücskös festékfelület sima legyen. Az élekre, sarkokra aggályosan ügyeljünk, mert e helyeken könnyű nagyon elvékonyítani a bevonatot. Alapos portalanítás után jöhet a következő festékréteg felvitele, majd simára koptatása után még kétszer ismételjük meg a műveletet. A telt, egyenletesen tompán fénylő bevonathoz a legtöbb esetben három, de megeshet, hogy négyszer megszórt felület szükséges. Ha egy picikével csillogóbb felületet szeretnénk elérni, akkor autós polírpasztával, és puha pamut textíliával kíméletesen töröljük át pár nap után a darabok felületét, majd műgyanta ragasztót használva csavarozzuk helyükre asztalunk lábait. Talpai alá ragasszunk vékony ipari filcet, vagy szőnyegpadló esetén 3-4 mm vastag sztirollapot.