Bosch simítógyalu

Igazság szerint egy ilyenre már régen fájt a fogunk. Nem komoly ipari gépről, hanem egy könnyű, de könnyen kezelhető barkácsgépről van szó. Aki viszont rendszeresen foglalkozik famunkákkal - kisbútor készítés, kisebb asztalosmunkák - az nagyon is tud értékelni egy gyalugépet. A fogalmak tisztázása érdekében azonban mindjárt az elején tisztáznunk kell; mire jó, és mire nem egy ilyen szerkezet.

A nagyteljesítményű nagyoló gyalukkal több milliméteres fogásmélységgel lehet dolgozni. Azokkal akár teljes szélességben végig tudunk gyalulni deszkákat. A legnagyobb asztali változatok tulajdonképpen a deszkakészítés alapgépei. A kéziszerszámok között is találunk olyan teljesítményűt, amellyel akár 3,5 mm-es fogásmélységet tudunk venni, vagyis nagyoló gyalulást végezhetünk vele. A PHO 16-82 legnagyobb fogásmélysége 1,6 mm, vagyis tipikus simítógyalu. Ez persze nem azt jelenti, hogy ennél többet nem tudunk levenni a felületből, csak ahhoz több lépcsőre van szükség.
Nézzük az alapadatokat! Motorteljesítménye 550 W, a nagyfordulatú motor forgását egy enyhe lassító áttétellel, fogasszíjas hajtóművel (2) fogják vissza, de a késtengely fordulatszáma üresjáratban még így is 18 000 percenként. Érdekes, de ehhez képest nem nagyon hangos, még azután sem, hogy ráengedjük az anyagra. A vágókés szélessége 82 mm (ez egyébként a nagyobb teljesítményű változatoknál is ennyi, a különbség a fogásmélységben van). A különböző teljesítményű Bosch gyaluk kései egymással csereszabatosak.
A fogásmélység 0-tól 1,6 mm-ig 0,25 mm-es lépcsőkben szabályozható. A segédfogantyúként is szolgáló állítógombon egy racsnis szerkezeten enyhe kattanás jelzi a kiemelt értékeket (3). Ügyesen oldották meg a porelszívás lehetőségét. Erre a készülék mindkét oldala felől lehetőség van, és egy váltókarral (4) dönthetjük el, hogy éppen melyiket kívánjuk használni. A csatlakozó csonkokhoz kapcsolhatunk közönséges háztartási porszívót - természetesen a Bosch ipari porszívóját is (5) -, kisebb munkákhoz pedig elegendő a készülékhez (sajnos külön tartozékként) megvásárolható porzsák is (6). Valamelyik megoldást mindenképpen ajánlatos használni, mert egy gyalugép tisztességesen termeli a forgácsot.
A balesetvédelemről a biztonsági retesszel ellátott nyomógomb gondoskodik. Ugyancsak a biztonságot szolgálja a gép talprészének végén található parkolósaru (7). Ez védi a kés élét, és persze egyben az asztalfelületet, amelyre a gépet letesszük. Szükség is van erre, mert a jó gyalukés bizony élesebb, mint a borotva. Egy gyalugép tulajdonosának mindenképpen érdemes áttanulmányozni a készülékéhez használható késkészletet is. Alaptartozékként két ún. fordítós kést kapunk simító gyaluláshoz, a késhengerbe szerelve. A fordítós kés azt jelenti, hogy mindkét oldala élesre van köszörülve, és amikor az egyik oldal eltompul, akkor a köszörülés előtt még lehetőségünk van a kés megfordításra. Vannak azután nem egyenes, hanem különböző mértékben hullámos élű gyalukések is (8), amelyek segítségével rusztikus hatású felületeket alakíthatunk ki. A késcseréhez (9) a gyalu vázába egy parányi imbusz csavarkulcsot rejtettek.
A gyalugépeknél a fogásmélységen kívül még egy értéket, az ún. félhorony-mélységet is meg szokás adni, a PHO 16-82-nél ez 0 és 8 mm között változik. A gyalu természetesen nem tévesztendő össze a horonymaróval, mégis a talprész kialakításának eredményeként az anyag szélére tud falcot, vállat marni. A gyalulási fogásmélységnek megfelelően erre több lépcsőben, párhuzamos megvezetésben van lehetőség, egészen addig, amíg a talp egyik oldalán kialakított 8 mm-es vállat el nem érjük (10).
Néhány szó a rögzítési lehetőségekről, ha készülékünket nem kézből, hanem fordított helyzetben, asztalra rögzítve kívánjuk használni. Ebből a szempontból a Bosch nem nagyon kényeztette a barkácsolókat, hiszen a vázon található három rögzítési pont egyértelműen a külön tartozékként megvásárolható UG 37 típusjelű állványhoz (11) köti a gépet. Ha ezt a külön vásárlást meg akarnánk spórolni, akkor igen nehéz dolgunk van, mert a gyalun nincs egyetlen sima felfekvési felület sem, amire stabilan le lehetne támasztani, és megfelelően lehetne rögzíteni. Egy közepesen jó megoldást azért találtunk. A készülék markolatrészét hordozható gyalupad asztalának két szétnyitott féldarabja közé süllyesztettük, így a ház a porelszívó csonkokra támaszkodik le. A két oldalsó rögzítési ponthoz azután L acélból készítettünk rögzítőelemet, és azt az asztalra fogattuk le (12). Ez alkalmilag használható megoldás, de azért az eredetei gyári sokkal jobb.
Létezik a Bosch tartozékok között egy lényegesen komolyabb abrichtoló és méretre gyaluló befogóállvány is, de a 16-82-est sajnos ehhez nem lehet csatlakoztatni, csak a Bosch két nagyobb teljesítményű gyaluját. Lehet viszont a párhuzam és szögvezető tartozékot (13), melynek segítségével az anyag éleket lehet szögben legyalulni.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: simítógyalu, gyalu

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Gyalupad saját kezűleg

"Profi" barkácsolók, a pályakezdő asztalos iparosok meg különösen igénylik a masszív munkaasztalt, ami még a különféle méretes alkatrészek, deszkák, staflik befogására is alkalmas. A gyalupad lenne...


Barkácsoljunk, de mivel?

Az építkezők és családi házban lakók közül egyre több emberben merül fel a gondolat, hogy az igen drága faipari munkát, még ha egyszerűbb módon is, de megpróbálja saját maga elkészíteni, legyen szó...