Penészedik a panellakás

Olvasónk problémája sajnos egyáltalán nem egyedi, sokakat érint. Különösen a régebbi ('60-as, '70-es, '80-as építésű) panelházak falaiból az akkori - rossz minőségű - polisztirol szigetelés szinte eltűnt, így hőszigetelésük nagyon leromlott. Ez az oka a hideg falaknak, ami nem csak abban jelentkezik, hogy hideg a lakás is (miközben magas a fűtésszámla), hanem a hideg felületen folyamatos a páralecsapódás, a nedvesedés, penészedés, gombásodás.
A probléma precíz elhárítása sajnos csak a közösség összefogásával lehetséges, mert hatékony utólagos hőszigetelést kívülről, a fal külső oldala felől, a teljes ház felületén érdemes készíteni. Ezt az ügyet a közös képviselőnek kell kézbe venni. Neki kell tájékozódnia, hogy az adott területen milyen támogatási formák vehetők igénybe ilyen célra. Sokféle lehetőség van (önkormányzati támogatás, új Széchenyi-terv, panelrekonstrukciós programok, kedvező hitelek, melyek törlesztő részleteit kitermelheti az energia-megtakarítás nyeresége).
Ez a megoldás műszakilag sokkal kedvezőbb, mint a belső, utólagos hőszigetelés. Ennek indoklásába most nem megyünk bele, de 2001/9-es, 10-es lapszámainkban részletesen írtunk róla.
Ha a fenti megoldásra semmi remény nincs, akkor persze marad a hideg fal belső szigetelése, ami sohasem lesz tökéletes. A leggyorsabb a megtisztított, penészgátlóval kezelt falra hőszigetelő tapétát ragasztani. Ennek belső oldalán 4-5 mm vastag polisztirol hab szigetelés van. Ennél hatékonyabb, ha a falra egy távtartó lécrácsot csavarozunk fel, annak közeit ásványgyapot (Rockwool, Therwoolin stb.) szigetelőanyaggal töltjük ki, majd a léceket gipszkarton borítással látjuk el és tapétázzuk. Ezzel a szigetelő szerkezettel nem árt a sarkoknál "befordulni", mert az ún. hőhidak ott még nedvesedéseket okozhatnak. A belső szigetelés a fal hidegérzetét megszünteti, ott már penészedés sem lép fel, de sajnos megvan annak a veszélye, hogy a hőszigetelő szerkezet belsejében, a hideg falon páralecsapódás keletkezik.