Gyorskerítések

Az idei nyár már a múlté, a nyaralók, hétvégi házak lassan elnéptelenednek. Valószínűleg nem minden szükséges munkát sikerült jó időben elvégezni, ezért a hétvégéket még sokan a ház körüli kisebb feladatok elvégzésére szánják. A tulajdonosok kissé aggódva gondolnak az ezt követő hónapokban magára hagyandó házra, telekre, és ilyenkor a kerítést is kritikusabb szemmel veszik szemügyre. A hevenyészve felállított, megereszkedett öreg girbe-gurba fonatos kerítések bizony nem nyújtanak szép látványt, védelmet pedig szinte már alig nyújtanak. Új kerítés kellene, de erre idén már nincs elég idő. Ez azonban korántsem igaz, különösen nem akkor, ha csak földbe vert oszlopok tartják a kerítés fonatot. Kész oszlopokat és korszerű kerítésfonatokat használva ugyanis gyorsan kicserélhetjük a régit, illetve pótolhatjuk a hiányzókat. Ismertetésünkben ezért a gyors kerítéscsere lehetőségeit, trükkjeit mutatjuk be.

A munka akkor lesz igazán gyors, ha kész oszlopokat, illetve a kapható kerítésrendszerek valamelyikének előnyeit használjuk ki. A sokoldalú tekercses rendszerek többnyire olasz, német és francia gyártóktól származnak, mi most ezek elemeiből kialakítható kerítések módozatai, lehetőségei közül mutatunk be néhányat.

A tekercses kerítésekhez szőtt- vagy hegesztett huzalú kerítésanyagot használhatunk. A tekercseket általában vagy csak horganyzott-, vagy PVC bevonatú acélhuzalból fonják 1,5-2 m-es szélességben. A külföldi fonatok igényesebb kivitelűek, szilárdabbak, kiváló tapadású műanyag bevonattal ellátottak. Magasságuk 0,54-2,5 m közötti, szemnagyságuk általában 50-55 mm. Mindegyik erős, rendkívül tartós, szerelésükhöz esetenként feszítőhuzalokat is kell alkalmazni. Sokkal szilárdabbak és feszítőhuzalok nélkül szerelhetők a horganyzott acélhuzalból hegesztett, műanyag bevonattal ellátott hálós kerítés tekercsek. Ezek huzalátmérője 2,3-3,5 mm, magasságuk pedig 1-2,5 m. A szemek szélessége többnyire 50,8 mm, magasságuk változó. A tekercsek azonnali szerelésre alkalmasak.
Az oszlopok tekintetében három fajta kész oszlop közül célszerű választanunk. Mindegyik acélból készült, horganyzott, és jó tapadású műanyag bevonattal ellátott. Az oszlopokat egymástól 2,5 m-re kell a talajba betonozni (1), hosszúságukat pedig 0,5 m-rel megnövelt kerítésmagasság alapján válasszuk ki (2). A legegyszerűbb "T" oszlopot bármilyen fonott kerítés tekercshez felhasználhatjuk. A kezdő- és sarok oszlopokat "T" és "L" idomokból csavarozhatjuk össze (3). A lemezoszlopok, és kitámasztóik egy másik fajtája is beszerezhető, amelyeknek az oszlopok oldalfelületén kialakított fogadónyílásokba dugva lehet rögzíteni a támaszoszlopukat. A fonatokat pedig a gerinc felületéből kiálló fülekre akasztva, ezek visszahajlításával rögzíthetjük Univerzálisan alkalmazható gerinces csőoszlopok is léteznek, amelyeket minden szőtt tekercses kerítéshez használhatunk. A kezdő- és sarokoszlopok támaszait bilincsekkel, csavaros kötésekkel szerelhetjük össze. A fonatot az oszlop hosszgerincére fektetve fogóval összenyomott huzalszemek segítségével (4), vagy a csőgerincre pattintható műanyag bilincsekkel rögzíthetjük (5). A bemutatott kerítéselemek, de főként a különféle kész oszlopok használatával igen rövid idő alatt tartós kerítéseket alakíthatunk ki, ha a következők szerint járunk el.
Bármely szőtt, vagy hegesztett tekercses kerítésfonatot 10%-os tereplejtésig folyamatosan az oszlopokra feszítve erősíthetünk fel. Nagyobb lejtésű területen a jelentősebb szintesést célszerű oszlopközönként feldarabolt, lépcsőzetesen felerősített kerítésmezőkkel követni. Ezt azonban csak akkor szükséges megtennünk, ha a folyamatosan oszlopra rögzített fonat látványa zavaró lenne, pl. egymásra merőlegesen hegesztett huzalú tekercsek esetében. Ilyen lépcsőzetesen kialakított kerítésnél természetesen hosszabb oszlopokat kell alkalmaznunk. A fonott, négyzethálós mintázatú tekercseknél a ferde "futásirány" azonban nem túl zavaró, feltéve, hogy nem utcafronton kell így alkalmaznunk.
A kerítések kialakításakor először is a nyomvonalat tűzzük ki zsinórral, az oszlopok egymástól 2,5 m távolságra kerüljenek, helyüket földbe vert facövekekkel jelöljük meg. Az oszlopokat betonban ágyazva kell rögzítenünk, ehhez pedig legalább 20x20, laza talaj esetén pedig 30x30 cm-es, 50 cm mély gödröket kell ásnunk. Ezek kiásásakor a kitűzőzsinórt 10-15 cm-rel helyezzük odébb, hogy kényelmesebben tudjunk ásni (6). A kiásott gödröket töltsük fel gyorsan kötő betonnal, a kitűzőzsinórt helyezzük vissza az eredeti helyére, és az oszlopokat egymás után nyomjuk az alaposan tömörített betonba. Az oszlopokat egyenként vízmértékkel állítsuk függőlegesbe (7), és magasságukat is zsinór segítségével hozzuk egy szintbe. Lejtős terep esetén a kisebb talajegyenetlenségeket egyenlítsük ki, ám az oszlopok magassága kövesse a talaj jellemző lejtését. Az oszlopok magasságának a beállításakor azonban mindig a fonat szélességéhez igazodjunk, ennél mindig legalább 5 cm-el kerüljenek magasabbra.
Amint a beton megszilárdult, hozzáfoghatunk a kerítésháló felerősítéséhez. Az egyszerűbb, fonott hálós kerítésekhez mindenképpen szükséges - magasságtól, fonattól függően - három-négy tartóhuzalt az oszlopokra erősíteni, amelyekhez a lazán szőtt kerítésfonatot hozzá tudjuk erősíteni. A huzalokat az oszlopok furatán átvezetve, a kezdőoszlopon szorosan az egyenes huzalra öt-hatszor rácsavart végével rögzítsük (8). A másik végét fogassuk oszlopra csavarozott feszítőszembe, és a huzalt fogóval csavarva feszítsük ki (9). E célra mindenképpen horganyzott, és lehetőleg műanyag bevonatú acélhuzalt használjunk. A fonatot ezt követően a kezdőoszloptól kezdve, oszloptól oszlopig haladva, jól kifeszítve rögzítsük az oszlopokra és alul-felül a feszítőhuzalokra is. Ezt a fonatok szélén visszahajtott huzalvégekkel, illetve kötöző huzalt használva végezzük el.
A hegesztett tekercsekkel sokkal kevesebb a dolgunk, mert ezeket az oszlopokra, huzalszemeiket a kiálló fülekbe akasztva (10), azokat visszaütve rögzíthetjük. Ha "T" oszlopokat használunk, akkor kerítéstekercs végét egy 6-os betonvas köré hajtva zárjuk le (11), majd huzallal kötözzük szilárdan a kezdő- vagy sarokoszlophoz (12). A hegesztett tekercses kerítésfonatokat esetenként a szilárdság érdekében a vízszintes huzalok meghajlításával kell kifeszíteni. E célra speciális huzalfeszítő célszerszámot (13), vagy nagy pofaszélességű laposfogót használhatunk. Arra azonban ügyeljünk, hogy ezzel ne sértsük fel a huzalokat védő műanyag bevonatot. A kész kerítés alatti talajt egyengessük el, a túl nagy hézagokat töltsük fel, a nagyobb buckákat pedig lapátoljuk el. Az esetleges csavarkötéseket és más, védőbevonat nélküli anyagot nem árt vékonyan korrózióvédő szerrel bekenni, mert a szélsőséges kültéri klíma gyorsan kikezdheti az anyagukat.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Átláthatatlan kerítések

A kerítések mérete, anyaga nagyban befolyásolja, hogy milyen kapcsolata lesz telkünknek az utcával és a szomszédokkal. A nagy erődítményszerű kerítések sokakat taszítanak, mondván „börtönhatást”...


Színvonalas kerítések

Képsorozatunk különleges kerítés-megoldásainál nem a mászhatatlanság vagy a biztonság volt a fő cél, hanem az esztétikum. Nem is akarjuk azt sugallni, hogy egy kerítésnek mindenképpen a...