Fejünk felett a (tető)kert! 

1Az új Építési Szabályzat leghangsúlyosabb eleme az épületek hővédelme, ami a hőszigetelést, mint a fő energiamegtakarító tényezőt kezeli. Jelentős mennyiségű hő szökik meg az épületből a falak és ablakok hővezetése okán, de legalább ekkora a tetőn keresztül a szabadba jutó hőmennyiség is. Ez télen a fűtési, a meleg évszakban pedig a hűtési energia (légkondicionáló) számlákban kézzelfoghatóan jelentkezik.

A hőveszteség csökkentésére jelentek meg a nagytérfogatú, rossz hővezetésű falazóanyagok, a különféle hőszigetelő vakolatrendszerek, a termo ablaküvegek stb. Az épületek tetejét hőszigetelési szempontból csak a tetőtér beépítés általános elterjedésével kezdték megfelelően kialakítani. A szarufák közét kő- és üveggyapot paplanok alkalmazásával tették hősszigetelőbbé, de a szerkezeti elemek megannyi hőhídként rontották hatásfokukat. A tetőterek szerkezetének statikai okokból is minél kisebb súlyúnak kell lennie, tehát minél kevesebb anyagot lehet oda beépíteni. A tetőhéjalások anyaga tömörsége folytán pedig igen jó hővezető, ezért nem sokban járul hozzá a hőszigeteléshez.
2Elődeink válasza a nagy vastagságú nád- és zsupptető alkalmazása volt, az épületeket pedig részben a talajba ásva alakították ki. A kis teherbírású és emiatt vastag szerkezetű vályog, valamint vegyes (kő és agyag) falak jó hőszigetelést biztosítottak. A hidegebb hegységi tájakon még inkább igyekeztek a hegyoldalba süllyeszteni a házakat, és vastag kőlapokat tettek a tetőre a téli hideg ellen. A hideg csapadékos területeken a tetőre vastag földréteget is hordtak, ami a nyári időszakban a helyi növényzettel bezöldült.
A nagyon meleg és száraz éghajlatú tájakon a lapos tető a jellegzetes megoldás. Ez a lapos tető vastag agyagrétegből készült, és mivel a kevés csapadék nem okozott gondot a lakók idejük nagy részét a tetőn töltötték. Oda ládákban, edényekben növényeket telepítettek árnyékolási, díszítési céllal. Ezek az ősi, magától értetődő megoldások idővel, könnyebb épületszerkezetekkel kerültek kiváltásra. A középkori épületek zömmel kőből épültek, a faanyag a fűtéshez meg még bőven rendelkezésre állt.
Később az épületek fűtésének növelésével elégítették ki az emberek hő, azaz komfort igényét. A középkor végén jelentkező füstködök voltak az első intő környezetvédelmi jelek, a napjainkban globális gondot jelentő üvegházhatás kialakulásához vezető úton.
3Mára elfogadottá vált, ha már fűteni és hűteni, azaz megfelelően temperálni kell a lakásokat akkor azt minél kevesebb energia felhasználásával tegyük. A korszerű, energiatakarékos fűtési rendszerek alkalmazása mellett legfontosabb feladat a termelt hőnek az épületben való benntartása. Ezt a falazat hőszigetelése mellett a tető jó hőszigetelésével lehet biztosítani. Ha ezt az amúgy kihasználatlan tető hasznosításával érjük el, akkor hamar felmerül a tető környezetbarát módón való kialakításának gondolata is.
A mai csillagos egekbe szökő telekárak miatt a kertet amúgy sem könnyű az épület körül kialakítani, ezért a természetutánzó "zöld" tetők megjelenésével egy időben a tetőkertek is megjelentek. Így került a kert a fejünk fölé!
Az első automatikus tetőkertek a lakótelepi házak lapos tetején, a szél által odahordok magokból maguktól kialakultak. Mindnyájan láttunk ilyen több méteres fákat a házak tetején, de a lágyszárú növényzet is hamar élettérre talált a tetőkön. Persze a víz is a legfelső lakásokba a panel hézagain át. De a lehetőség adott volt. A korszerű lapos tetőket megfelelően szigetelve, napjainkban középületeken nálunk is tömegesen alkalmazzák a tetőkerteket. Az új, korszerű építőanyagok megjelenésével, azonban magunk is kialakíthatunk épülő vagy akár meglévő épületünk tetején zöldtetőt, vagy tetőkertet.

Zöldtető és tetőkert

4Amennyiben zöldtetőt vagy tetőkertet szeretnénk épületünk tetején kialakítani, akkor rögtön az alapkérdés merül fel bennünk. Azaz, csak természet közeli állapotú, növényekkel benőtt tetőt szeretnénk kialakítani (1), vagy az emberi tartózkodásra szolgáló haszonkertet (2) kívánunk a tetőre áthelyezni. A döntésünkhöz az alábbi szempontokat mérlegeljük: a rendszeres tartózkodásra nem alkalmas természetes zöldtetőt 0-25° lejtésszögű tetőre, lapos tetőre, és közepes lejtésű tetőre egyaránt kialakíthatunk.
Az állandó tartózkodásra is alkalmas tetőkerteket csak a közel sík (0° és max. 10° lejtésű) tetőszerkezeten tudunk kialakítani. A zöldtetők súlya négyzetméterenként 0,5-2,0 kN között mozog, míg a tetőkerteké jóval nagyobb, 2,5-15 kN/m2 súllyal terheli a tetőszerkezetet. A zöldtetők, ún. extenzív hasznosításúak, azaz a helyi éghajlati viszonyoknak megfelelő, önfenntartó növényzettel telepítjük be azokat. A tetőkerteket a használati igényeknek megfelelően kialakított intenzív módon gondozott növényzettel hasznosítjuk. Ebből adódóan a zöldtetők szerkezeti magassága csak 10-15 cm, míg a tetőkerteké az intenzív kezeléshez szükséges vastagabb talajréteg miatt 25-100 cm. Amíg a zöldtetőkön lévő vegetáció a természetes csapadékból táplálkozik, addig a tetőkerteket megfelelően kiépített rendszerrel öntözni kell.
5/aA zöldtetők vékony, növényekkel benőtt talajrétege az eróziós hatásoknak ellenáll. A tetőkertek vastag talajrétegét a lemosódás ellen, külön szerkezetekkel kell megvédeni. A természetes állapotú zöldtetőkön csak a szárazságtűrő, a környezethez alkalmazkodó növényekből álló vegetáció tartható fenn. Ezzel szemben a rendszeres kezeléssel fenntartott tetőkertbe dísz és haszonnövények, kisebb fák is telepíthetőek (3). Összefoglalva: a zöldtető egy nem járható tetőszerkezeten könnyen kialakítható, kevés kezelést igénylő, olcsó, ökológiailag önfenntartó természetes védőréteg. A tetőkert rendszeres emberi tartózkodásra is alkalmas, mesterségesen, magas költséggel kialakított és fenntartott, sokoldalúan hasznosítható kis kert. Az elvi kialakításukban hasonló, zöldtetőt illetve tetőkertet mindkét esetben a tetőszerkezetre telepítjük.

Szerkezeti felépítés

5/cA sok hasonlóság mellett, a döntő különbség a két rendszer súlya között adódik. Míg a zöldtetőket akár egy fa szerkezetű melléképület tetején is kialakíthatjuk, addig a nehéz tetőkerteket csak vasbeton vagy fém tetőszerkezetű épület képes hordani. Így a környezetbe illő ökológiailag önfenntartó zöldtetőket a hétvégi házak, kerti épületek tetején lehet elsősorban megvalósítani. A tetőkertek pedig a város épített környezetébe kialakítva csempészik be a természetet. A szerkezeti felépítés különbözősége tehát az épület tetőszerkezeténél mutatkozik. A kialakítás elve innen azonos (A. rajz). A tetőszerkezet felső síkjára helyezzük el a gyökérálló vízzáró szigetelést (A/6). Ennek védelmére fektetjük le a mechanikai hatásoknak ellenálló védőréteget (A/5). A védőréteg felett helyezkedik el a szivárgó réteg, mely a növények locsolásából illetve a csapadékból származó többletvizet öszszegyűjti és tárolja (A/4). A termőrétegtől választja el a szerkezetet a szűrőréteg (A/3), mely a talajrészecskék bemosódását akadályozza meg, végül következik az ültetőközeg (A/2), melynek vastagsága a zöldtetőknél 5/d5-10 cm, a tetőkerteknél akár 100 cm is lehet. Az ültetőközegbe kerülnek a szerkezetet élővé tevő növények (A/1).
Az egyes rétegek anyagai, kialakítása az alábbi: a gyökérálló vízzáró szigetelés többnyire PVC, ritkábban gumi alapanyagú, egymáshoz vízzáróan rögzített sávokból kerül kialakításra 1~2 mm vastagságban. A gyökérvédelmet a vele együtt, föléje fektetett 0,2~0,4 mm vastag üvegszál-erősítésű polietilén fátyol biztosítja. A tetőszerkezetre fektetett szigetelést esetenként vízzáró rögzítő rétegbe (bitumen emulzió, vinil ragasztó stb.) fektetik. A mechanikai védőréteg a vízszigetelést védő, rothadásmentes textília, műanyagszövet, melyet a szigetelésre terítve, átfedéssel fektetünk le. A 300~500 g/m2 súlyú védőrétegek a megfelelőek.
5/eA szivárgóréteg gyűjti össze, majd vezeti lassan le a feleslegeges csapadék és öntözővizet. Emellett nagy térfogata miatt hőszigetelési szerepe is van. A polisztirol (vagy polietilén) anyagú, formapréselt 1~2 m2-es tálcákból álló szivárgóréteg gyártmányokból igen sok változat kapható. A víztároló kapacitásuk 20~110 l/m2 alapján lehet a különböző feladatra a legmegfelelőbbet kiválasztani. A rögzítésüket a beépített talaj súlya biztosítja, építéskor ideiglenesen védeni kell a sérülésektől a tálcákat.
A szűrőréteget a szivárgó és a növények ültetőközege (talajréteg) elválasztására építjük be. Ezzel akadályozzuk meg a talajszemcsék kimosódását. A rothadásmentes műanyag-textíliából (geotex fátyol), vagy filcből kialakított 100~150 g/m2 súlyú réteget sávokban, átfedéssel fektetjük a szivárgórétegre.
Az ültetőközeg vagy termőréteg (talaj) a betelepített növények életét biztosítja. A zöldtetők esetén pár cm vastag réteg ültető tálcákban, konténerekben, a betelepített növényekkel együtt kerül elhelyezésre. A tetőkertek esetén a rengeteg fajtájú és (gyártmányú), előre összeállított ültetőközeg közül lehet az ültetni kívánt növényeknek a legmegfelelőbbet, kiválasztani. A termőközeg vastagsága fás szárú növények alkalmazása esetén az 1 m-t is elérheti. Az ilyen vastagságú és a meredek tetőkre helyezett termőréteget az alá helyezett elmozdulást gátló fa vagy műanyag rácsszerkezettel kell biztosítani.
6Végül az egész szerkezet lényegi része a növényzet kerül telepítésre (4). A zöldtetők esetében szárazságtűrő, melegkedvelő, éghajlatunkon legalább részben örökzöld fajokból válaszszuk ki a növényeket. A varjúháj (sedum sp.) és kövirózsa (sempervivum sp.) fajok a legmegfelelőbbek, melyeket fűfélékkel, virágos növényekkel elegyíthetünk. A tetőkertek esetében sokkal nagyobb a választási lehetőségünk, a nagytermetű, fás szárú, és a kimondottan árnyékkedvelő növények kivételével az igényeinknek legmegfelelőbb növény együttest telepíthetjük. Azonban ezeket a tetőkerteket állandóan gondozni és rendszeresen öntöznünk szükséges. A hatalmas választék miatt kérjük ki a szakember véleményét, vagy ássuk be magunkat a kitűnő szakkönyvekbe. Az egyes szakcégek a növényeket is előre telepítve hozzák forgalomba.
A felsorolt szerkezeti elemeken kívül még sok szerkezet segíti elő a felesleges csapadékvíz elvezetését, a tűz- és szélvédelmet, a tetőkertek esetében a közlekedést, tartózkodást és a balesetvédelmet. A tetőkerteknél a téli hóeltávolítást is meg kell esetenként oldani.
Az eddig felsorolt esztétikai és hőtechnikai előnyökön kívül a csupasztetőkkel szemben a zöldtetők és tetőkertek a csapadékvíz-szigetelő rétegeket is eltakarják. Így azokat a napsugárzás káros hatásától, a mechanikai sérülésektől is megvédik. Emellett a csapadékvíz időszakos tárolásával a környezetet a nagy intenzitású csapadékok kedvezőtlen hatásaitól mentesítik. A telepített növényzet oxigéntermelése, por és zajvédő hatása a környezet ökológiai helyzetét javítja, és életlehetőséget biztosít rengeteg élőlény számára is.

Zöldtetők kialakítása

Zöldtetőket azok kis súlya miatt kis teherbírású fa szerkezetű tetőre akár utólag is telepíthetünk. A munkák megkezdése előtt az anyagbeszerzés, a növényzettelepítés és nem utolsósorban a tető terhelhetőségének lehetőségeit gondosan vizsgáljuk meg. Amennyiben döntöttünk és beszereztük az össze szükséges anyagot, nekikezdhetünk a munkának (5). Először a meglévő (vagy új) tetőszerkezetet gondosan ellenőrizzük. A vízzáró és teherviselő elemeket 100%-os állapotba kell hoznunk. Ezután mind az új, mind a meglévő tetőszerkezet felületére a vízzárást és gyökérvédelmet biztosító réteget fektessük le, alulról felfelé haladva. A bitumenemulzióba vagy egyéb ragasztóba fektetett rétegek átfedését kellő mértékben biztosítsuk.

kerti szegfű tatárvirág deres csenkesz pompás gólyaorr madárhur. További virágok: •homoki kakukkfű •fehér varjúháj •dúsvirágú varjúháj •kövi varjúháj •örökzöld varjúháj •kazukázusi varjúháj •hatsoros varjúháj •szurokfű •kövirózsa fajok

A műanyag fólia sávokból a helyszínen összehegesztett szerkezeteknél lehetőleg meleg, szélmentes, száraz időben végezzük a munkát. A tetőre fektetett sávokat alulról felfelé haladva tegyük egymásra. A kellően felmelegedett anyag a tetőre tökéletesen rásimul. Ezután végezzük el nagy gondossággal a sávok hőlégfúvós (vagy elektromos) összehegesztését. A gyökérvédő üvegszál-erősítésű fátyol elhelyezésénél használjunk kesztyűt, zárt ruházatot, és légzőmaszkot. A sávokat itt is átfedéssel fektessük le, és ideiglenesen rögzítsük azokat.
A mechanikai védőréteg elhelyezése előtt és közben a szigetelésre fektetett pallókon, járófelületen közlekedjünk. A védőréteget tekercsben helyezzük a tetőre, és a szigetelés sávjaira merőlegesen, átfedéssel fektessük le, majd rögzítsük egymáshoz. A védőréteget - elkészülte után - szintén rögzítsük ideiglenesen a már kész szerkezethez.
Ezután helyezzük el a tálcákból előregyártott, kasírozott lapokból álló szivárgóréteg elemeit. Az elemeket gyártmánytól függően különböző megoldással lehet egymáshoz rögzíteni. A szivárgórétegen csak járószerkezet (palló, járólap) közbeiktatásával mozogjunk, mert az elemek könnyen sérülnek. Az esetleges szélhatásoktól ideiglenes rögzítéssel védjük a réteget.
A szivárgóréteget takaró szűrőfátyol sávok textil vagy műanyagszálakból szőtt könnyű anyagok, ezért leterítés közben az elmozdulás ellen rögzíteni kell azokat. A megfelelő takarásról itt is gondoskodjunk. Lehetőleg a szivárgóréteg fektetési sávjaira merőlegesen helyezzük el a szűrőanyagot. Ezt folyamatosan kövesse az akár jelentős mennyiségű (1 m3/m2!) termőközeg, talajréteg elhelyezése. A nagy tömegű földet építési lift, vagy rakodógép segítségével emeljük a tetőszerkezetre, majd azt gumikerekű talicskával a szivárgórétegre fektetett járópallókon közlekedve alulról felfelé haladva szállítsuk, és kézi lapátolással, gereblyézéssel, rétegenként terítsük el. Az egyes gyártók előírásainak megfelelően tömörítsük a behordott anyagot. Ez a munkafázis az alkalmazott eszközök miatt fokozottan balesetveszélyes, nagy körültekintéssel a szabályok betartásával végezzük csak a munkát!
A szükség szerint alkalmazandó, a talajréteg megcsúszást, kimosódását, gátló rácsszerkezetet a szivárgóra fektetve és a tetőszerkezetbe kötve helyezzük el, a termőréteg felhordása előtt. A tetőszerkezeten kialakított zöldtető és tetőkert szélein 30 cm; a kémények, tetőablakok körül 50 cm; a határos épületek felé pedig 100 cm széles, nem éghető anyagból (kavicssáv, betonlapok stb.) kialakított tűzvédő-sávot kell beépítenünk.
Az állandó tartózkodásra alkalmas tetőkertek szélein az Építési Szabályzatban előírt korlátokat, mellvédeket kell elhelyezni. Emellett csúszásbiztos járófelületeket, fedett vízelvezető-csatornákat elhelyezve kell a tetőkertben a közlekedést biztosítani (6). Külön figyelmet kell fordítani az elektromos légvezetékek, egyéb kábelek, antennák elhelyezésére, kiváltására is. A tetőkert megközelítést szolgáló lépcső vagy lift szerkezetet tűz, csapadék és szélvédő ajtóval kell lezárnunk.
A zöldtetők esetében a tűzvédelmi előírások a tetőkertével megegyezők. Az eseti közlekedést (javítás, karbantartás) csúszásmentes járólapokkal kell biztosítani. A többlet csapadékvíz elvezetését a tetőszerkezet meglévő csapadékcsatorna hálózatába kötve, vagy az öntözési újrafelhasználáshoz ciszternákba összegyűjtve lehet kezelni. A tetőkertek és zöldtetők felületére ideálisan elhelyezhetők a napkollektorok és napelemek is (6).
Az építési, szerkezetkialakítási munkák után végre eljutottunk az igazi célig, a tetőszerkezetnek növényekkel való betelepítéséig. A növényzetet a zöldtetők esetében gondos előtanulmányozás után kell kiválasztanunk, ugyanis az ökológiailag önfenntartó zöldtetőn csak az épület éghajlati környezetébe illő növényfajok telepíthetők, illetve tarthatók fenn. Nálunk elsősorban szárazság és melegtűrő fajokból állítsuk össze a növénytakarót. Kivétel ez, aló a középhegységek területén kialakítandó zöldtetők növényzete, ahol a nagyobb csapadékmennyiség és a hűvösebb éghajlat miatt réti növények is számításba jöhetnek
A zöldtetők növényeit a forgalmazók tálcákon, apró fólia konténerekben előnevelve árusítják. Ezeknek a növényeknek nagyobb a megeredési esélyük. A tálcák, konténerek körülötti részt kaviccsal, murvával borítsuk. A betelepített növényzetet ezután nem szükséges kezelnünk. Amennyiben megfelelően választottuk ki a növényeket azok ökológiailag önfenntartó rendszer, alkotnak. A számbajöhető fajok:

  • varjúhájfélék (Sedum sp.);
  • kövirózsafajok (Sempervivum sp.);
  • kakukkfű (Thymus);
  • szurokfű (Origanum);
  • madárhúr (Cerastium);
  • csenkeszfélék (Festuca sp.);
  • tatárvirágfélék (Iberis sp.);

és még több szárazságtűrő növényfaj. A tetőkertek esetében az előnevelt gyeptől, az évelő- és haszonnövényeken át a konténerben nevelt dísznövényekig és kisebb fákig egyaránt telepíthetők. A tetőkert tervezése során jó kikérni a kertész szakemberek vagy a forgalmazók tanácsát is. Sok tetőkertben vízmedencéket, szökőkutakat is elhelyeznek, az emberi tartózkodásra szolgáló tetőrészek mellé.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Szűcs J. László


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Új Velux tetőablakok

A régi tetőablakok cseréje kimerülhet abban, hogy az elavult, rosszul szigetelő vagy záródó ablakot felváltja egy modernebb típus. Azonban, mielőtt belevágna a cserébe, érdemes átgondolni a hosszú...


Biztonság a tetőtérben

A tetőtéri ablakok a tető síkjában való elhelyezkedésük révén fokozottan ki vannak téve az időjárás hatásainak, így a megfelelő típus kiválasztásánál bizonyos tulajdonságokat tekintve nem érdemes...