Sziget a laminált parkettában

A laminált parketták térhódításával a választékuk is megnőtt. A hagyományos fautánzatokon kívül számos színes, pl. kék, zöld, bordó fautánzatú változatuk is divatba jött. A kreatív iparosok az új burkolóanyagban hamar felfedezték a variálhatóságot, és üzletek, irodahelyiségek parkettázásakor a laminátum egyöntetűségét más színű darabokból kirakott mintákkal törték meg. Ez a munka természetesen lelassítja az egyébként nagyon gyors padlóburkolást, viszont látvány szempontjából igen érdekes burkolatokat eredményez. Aki viszont maga rakta le otthonában az új parkettát, nem élhetett ezzel a lehetőséggel, mert a lerakás általános szabályai, no meg a várhatóan sok hulladék nem csábított erre senkit.

Természetesen a barkácsoló embereknek is megvan a lehetősége az ilyen "szigetek" kialakítására, csak kissé körülményesebbé teszi a munkát, és a mintázattól függően megnő a beillesztő leszabásokból adódó hulladék anyag mennyisége. Ezen sajnos nem tudunk változtatni, ám a mintás parketta sajátkezű lerakása nem lehetetlen, csak precíz munka kell hozzá, és ha nem esünk túlzásokba akkor még a leeső hulladék mennyisége sem lesz túl sok.
A megoldás lényege, hogy a paneleken gyárilag kialakított csaphornyokat a merőleges szabásoknál pótolnunk kell. Erre kitűnően megfelel egy jól megvezetett felsőmarógép, illetve az abba fogott keményfémlapkás tárcsa- vagy horonymaró, 3 mm-es szélességben. Ezzel az egymáshoz csatlakozó paneldarabok végén pótolhatjuk a lefűrészelt csapokat. A hiányzókat pedig 3 mm vastag rétegeltlemezből leszabott 20 mm széles csíkokból pótolhatjuk (1). Ez a lényeg tehát, a többi részletkérdés, bár nagyon fontos a minőségi kivitel szempontjából.
Követelmény ugyanis, hogy a méretre vágott darabok vége egyenes és pontosan merőleges legyen a hosszanti élre. Továbbá az sem mellékes, hogy a vágás mentén ne törjön ki kagylósan a laminált bevonat. Pontos vágásokra van szükségünk, hogy az egymás mellé kerülő parkettadarabok hézagmentesen csatlakozzanak egymáshoz, különben az eltérő színűekből álló minta beillesztése látszani fog. Ezt úgy érhetjük el, hogy a vágásokat - finom fogú illesztőfűrésszel - fűrészvezetőt használva végezzük el. Lassan, kis erőráhatással fűrészeljünk, vagy ha géppel fűrészelünk, akkor finom fogú tárcsát használjunk, és a lap hátoldala felől vágjunk. A vágás vonalát ajánlatos a lapok színe felől ragasztószalaggal lefedni, a vágásokat pedig a laminált felület felőli csiszolással koptassuk simára. A csiszolópapírt soha ne húzzuk visszafelé, mert a szemcséi kitördelhetik a laminátum szélét. A vágott éleket nem árt az alsó felületük felé 2-3 foknyival ferdére munkálni, hogy megkönnyítsük az egymás mellé illesztésüket. Az idegen csap szélességénél a mart horony mindig 1-1 mm-rel mélyebb legyen. Mivel az idegencsapnak az egyik oldalon mindenképpen a hosszanti csap széléig kell érnie, a feleslegét az eredeti csappal szintbe kell munkálnunk, hogy a ragasztás után tökéletes legyen a padló vízzárása. Ez lenne tehát a minta kialakításának technológiai alapja, amellyel megoldható a levágott csapok és hornyok pótlása.
Ami pedig a mintaalkotást illeti, nos választhatunk egyszerűen kivitelezhető sávos mintázatot (2, 3), vagy ehhez hasonló, de kissé bonyolultabb formát (4), esetleg igényesen kivitelezhető különleges hatásút (5).
A minták kontúrjai azonban csak egyenesek lehetnek. Többnyire az alapvonalra merőlegesek, de esetenként ferdén illeszkedő részeket is beiktathatunk, ha ezt a szöget több darabon pontosan tudjuk tartani. Magától értetődően minél kacifántosabb egy mintázat, annál több hulladék keletkezik majd. Ezért ilyen esetekben feltétlenül készítsünk a padló lefektetéséhez pontos kicsinyítésű kiosztási rajzot, és majd ebbe tervezzük bele az eltérő színű mintát. E rajz alapján már könnyen kiszámíthatjuk, hogy hány m2 kell a padlóhoz, és mennyi a mintához. A dolog persze bonyolódik azzal, hogy kevés helyen bontják meg kedvünkért az általában 2,5 m2-es kötegeket, tehát a mintát is ennek megfelelően, lehetőleg teljes kötegekre tervezzük meg.
A padló lerakásakor a szokásos módszert kövessük, azaz soronként - a másodikat mindig félosztásnyira eltolva - rakjuk le a paneleket. Ha eltérő színű darabhoz értünk, akkor vagy teljes, de más színű lappal folytathatjuk a munkát, vagy szabnunk, hornyot marnunk kell, és idegen csappal csatlakoztathatjuk egymáshoz az eltérő színű elemeket (6). A minta sorának végén hasonló helyzet adódhat, de utána már simán folytathatjuk a munkát. A következő sorban tartsuk be a fél, vagy az egész panellel történő lerakási rendet, a mintához érve viszont a felette levő sorhoz, illetve a mintához igazodva jelöljük be, és alakítsuk ki az illeszkedő részeket. Ne feledjük, a kis eltérések az alaptól elütő színek esetében nagyon szembeötlő hibákat okoznak. Ezt csak pontos szabásokkal becsiszolással kerülhetjük el, ezért vágáskor mindig hagyjunk az anyagra 0,5 mm-nyi ráhagyást, amit csiszolással munkáljunk le.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: sziget, laminált, parketta

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Üveggyapot a tetőtérben

Az elmúlt néhány évben a különböző épületenergetikai minősítések fontossága és szükségessége jelentősen megnőtt, és ezzel egy időben előtérbe került aszigetelőanyagok minősége, beépíthetősége,...


Belső hőszigetelés tapétával

Az tagadhatatlan, hogy az épületek hőszigetelését hathatósan csak külső szigetelő réteg falra erősítésével lehet megoldani. Ez azonban jelentős beruházás, és nem is mindig megoldható, pl. egy...