• kobe 9 elite
  • Jordan Shoes jordan 6 retro
    Daráló- és aprítógépek - Ezermester 2001/12
     
    Belépés
     avatarja
    2014. szeptember 19., Péntek - Vilhelmina
    Aktuális lapszám | Videó adatbázis | Előfizetés | Kapcsolat | Facebook | Mobil Oldal | Szakértő | Naptár | Herbáció | Gasztronóm

    Az értékeléshez jelentkezz be!


    Ezermester » 2001 » december » Gépek, szerszámok, technológiák

    Daráló- és aprítógépek

    iwiw logotwitter logo
    ||

    Háztartási gépszerviz sorozatunkban ezúttal a talán leggyakrabban használt eszközöket vizsgáljuk meg alaposabban. Ezek az aprító- és darabológépek, gyűjtőnéven a darálók. Működési elvük szerint két alapcsoportot különböztetünk meg, az egyik a nyírás elvén működő darálók, a másik az őrlés-zúzás elvén alapulva fejti ki tevékenységét.

    A nyíráskor a nyírandó anyagot egy késpár között (ollószerűen) darabolunk fel. Ilyen eszköz a húsdaráló, ahol a késpár egyik eleme egy forgó mozgást végző, négy vágóéllel rendelkező kés, míg a másik eleme egy "rosta" alakú több lyukkal ellátott tárcsa (1), melyben a vágó éleket a furatok pereme képviseli. A furatok mérete és száma határozza meg a darálandó anyag darálás utáni állagát, méretét. A darálandó anyag továbbítására egy csiga alakú "extrudert" alkalmaznak (2). Szándékosan nem húsról beszélünk, mert ezzel a daráló típussal gyakorlatilag bármilyen, amúgy késsel vágható anyagot olyan méretűre apríthatunk, mint amilyen méretű a "rosta" furata. Az alkalmazott fordulatszám igen alacsony, általában 60 fordulat percenként. A működtetése történhet kézi erővel vagy elektromos motorral, de elvében egyforma a két készülék.
    1 Az elektromos darálók meghajtásáról egy nagyteljesítményű villanymotor gondoskodik, háztartási gépek esetében általában ez a motor szénkefés, a méretek csökkentése érdekében, míg ipari jellegű vagy ipari kivitel esetében szinkronmotorral történik az extruder forgatása. A szénkefés motorok fordulatszáma magas, tehát megfelelő áttétel segítségével történik a fordulatszám csökkentése, erre a legmegfelelőbb a csigakerék és csigaorsó használata. A csigakerekes áttételnél a fordulatszámváltozást a csigakerék fogszámának és a csigaorsó bekezdéseinek (hány menetből áll az orsó) a hányadosa határozza meg. Például egy 50-es fogszámú kerék és egy, egybekezdéses csigaorsó esetében a fordulatszám 50-ed részre csökken. Gyakorlatban ez annyit jelent, hogy egy átlag 3000 f/perc fordulatszámú szénkefés motor csigatengelyének fordulatszáma 60 f/perc lesz. A hajtómotor tengelyén helyezhető el a csigaorsó, míg a csigakerék az extruder tengelyére kerülhet. Ez a hajtóműház méretét tekintve kedvező kivitelezést tesz lehetővé.
    2 A szénkefés motorok meghibásodási lehetőségeiről már számtalan cikkünkben írtunk, de ismétlésként elmondjuk, hogy a hibák leggyakrabban a szénkefe kopásából és a túlterhelésből keletkeznek. Ezek a háztartási kisgépek csak rövid idejű üzemeltetésre készültek, folyamatos használatuk esetén túlmelegszenek, és ez a forgórész tekercsvégeinek a kiolvadásához, vezet. Ez a jellegű hiba csak a forgórész cseréjével orvosolható, ami jelentős összegbe kerül. Legjobb a hibát megelőzni, és nem utólag javítani. Elektromos hibakeresésnél - a már jól bevált áramutas- módszer alkalmazásával - a hálózati dugót, a kapcsolót és az egyetlen aktív elem, a meghajtómotor üzemképességét kell ellenőrizni. Elektromos szempontból rendkívül egyszerű szerkezetről van szó, lényeges és gyakoribb meghibásodás a mechanikus hiba. A vágóélek kopása azt eredményezi, hogy a daráló csak "roncsolja" és nem vágja az anyagot. Ennek a hibának az elhárítására egyszerű és házilag is kivitelezhető módszer a következő.
    Szereljük szét a darálót olyan módon, mintha tisztítani szeretnénk használat után, ezzel hozzájutunk a két vágóelemhez. A forgókést egyszerűen lehet utánköszörülni, de csak a ferde aláköszörülési szögét (3) szabad élezni, a síklapú részét, mellyel a rostához illeszkedik nem. A vágó egység nehezebben élezhető tagja a rosta, de ezzel is könnyen elbánhatunk, ha ismerjük a hiba okát. Valójában azért nem vág megfelelően, mert az ott elhelyezett furatok élei képezik a vágóelemet, és ezeknek a furatoknak a pereme kopik meg.
    4 Gyárilag a rosta síkköszörű gépen lett készre élezve. Mivel háztartási körülmények között ezzel nem rendelkezünk, ezért egy egyszerűbb módszerrel síkba csiszolhatjuk a kopott furatok éleit. Csiszolópor és olaj keverékéből remek csiszolómasszát nyerhetünk. Üveglapon vagy járólapon (maradék általában mindenhol akad), körkörös mozgások segítségével 15-20 perc alatt kiválóan le tudjuk csiszolni azt a néhány mikronnyi vastagságot, ami az újraélezéshez szükséges (4). Csiszolópapíron vagy vásznon nem célszerű ezt a műveletet végezni, mert ezeknek a használata során a rosta síklapúsága elvész. Ha nincs kéznél csiszolópor, akkor könnyen nyerhetünk a kívánt finomságú csiszolópapír elégetése révén. A csiszolószemcsék a hordozó papír elégetése során nem sérülnek meg, a hátramaradó korommal és néhány csepp olajjal keverve kiváló csiszolómasszához lehet jutni.
    Alapos öblítés után összeszerelhető az immár újjávarázsolt daráló. Vigyázzunk rájuk, mert ezek a gépek általában roppant takarékos anyaghányaddal készülnek, törésük, leesésük viszonylag gyakran okoz megoldhatatlan problémákat. A váz szerkezet kialakítása olyan, hogy az egyben az alkalmazott alkatrészeket is rögzíti. A műanyag alkatrészek ragasztása nehezen járható út. Vigyázzunk a kisgépekre, hogy ne essenek le!
    Őrlő berendezéseket leggyakrabban olyan anyagok őrlésére-zúzására használunk, melyek alapvetően kemény szerkezetűek, pl. kávé, mák, cukor stb.
    7 Legelterjedtebb a kávédaráló, amely roppant egyszerű kisgép, csupán egy nagyfordulatszámú szénkefés villanymotorból áll, melynek tengelyén közvetlenül található az őrlő lapát. A készüléket működtető motorral sorba van kötve a hálózati kapcsoló (5), amely egyben a biztonsági kapcsoló (6). Erre azért van szükség, hogy a kisgép csak zárt tetővel legyen képes elindulni. A nyitott készülék fokozottan balesetveszélyes és az őrölni kívánt anyagot is szétszórná. A szénkefés motorra a viszonylag nagy teljesítmény és az ehhez tartózó magas fordulatszám miatt van szükség.
    A darálók esetében is a hiba kialakulásának a megelőzése a legjárhatóbb út. Soha ne terheljük túl ezeket a kisberendezéseket, de ha már meghibásodott a motor, azt csak szerelt egységként lehet cserélni. A gazdaságosság ezt már nem indokolja, mert az új motor ára a készülék fogyasztói árának akár a 2/3-át is kiteheti. Ha mégis a javítás mellett döntünk, úgy lényeges szerelési szempont, hogy az őrlőlapát a motor tengelyére menettel csatlakozik (7), de ez a menet balos. Ezt el kell távolítani, és ekkor szerelhető ki a burkolatból a motor. A szétszerelés művelete tehát a következő.
    Távolítsuk el a fenéklemeztartó műanyag lapot, ezt 2-3 db csavar rögzíti, majd a szabaddá váló tengelyvég hornyába illesztett csavarhúzóval rögzítsük a motor forgórészét (8). A tengelyvég egyes típusoknál egy furaton (9) keresztül is elérhető, így az őrlőlapát cseréjéhez a tengely a fenéklemez leszerelése nélkül is hozzáférhető. Ezután a már említett őrlőlapátot, ami balos menetű, egy fogó segítségével csavarjuk le. A motort 3 db csavar rögzíti a műanyag házhoz. Cseredarab segítségével a hibás motort cseréljük ki. A biztonsági kapcsoló átkötése szigorúan tilos!
    Hasonló elven üzemelnek a turmixgépek is, a különbséget az jelenti, hogy ezeknél a készülékeknél a keverő tér önmagában is egy zárt egység, és általában gyorscsatlakozóval levehető a meghajtómotor tengelyéről. A zajtalan és biztos kapcsolatot ebben az esetben egy gumiból készült átvezető betét biztosítja. Ezeknél a készülékeknél is alapelv, hogy csak rövid ideig használhatóak, és fokozottan leesés veszélyes kisgépek. Általában a konyhapult szélére kerülnek, mert csak ott marad már számukra hely a sütés-főzés előkészületi munkái alatt.

    További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha "lájkolod" az Ezermester Facebook oldalát, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

    Címkék:  daráló, aprító, szerviz


    Szólj hozzá a cikkhez!

    Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
    Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

    80 éves az AL-KO

    Hasznos kerti apróságok

    80 éves az AL-KO Hasznos kerti apróságok

    1931-ben a 23 éves Alois Kober a bajorországi Kötzben megalapította vállalkozását, egy lakatos üzemet. A fiatalember javításokkal foglalkozott és elkezdte előállítani a lovaskocsik fékszerkezeteit....

    Rengeteg olyan kerti kisgép kapható, amelyek egy-egy nagyon speciális munkafolyamat elvégzésére alkalmasak - és csak arra. Ezek nélkül meg lehet lenni, fenntartható egy kert, de az egyedi...

    Kapcsolódó cikkek
    Kapcsolódó fórum témák