Egy kis kötéstechnika

A címbeli szakkifejezés tulajdonképpen olyan fogalmakat takar, amellyel a mindennapi életünkben is gyakran találkozunk. A barkácsoló ezermesterek is gyakran használnak ugyanis köteleket, feszítőhuzalokat, rögzítő elemeket, de a mindennapi mezőgazdasági munkákban vagy a sportolás eszközeiben is ott vannak azok az elemek, amelyek mind a kötéssel vannak valamilyen összefüggésben. Ismerjük meg tehát legalább nagy vonalakban, hogy amikor szükséges, akkor a célnak leginkább megfelelő megoldásokat választhassuk ki.

A huzalfeszítőkkel leginkább kerítésépítéskor találkozhatunk, de ilyenre van szükségünk egy hintaállvány, antennaárboc, kapuoszlop stb. rögzítéséhez, kifeszítéséhez is. A sokféle huzalfeszítő elsősorban a kapcsolódó részek kialakításában és méretben tér el egymástól, a működési elv azonos. A feszítő elem egy jobb- és egy balmenetes feszítőorsót kapcsol össze, így annak forgatásával a két orsót távolítja, vagy egymáshoz húzza. A kapcsolódó részek végződhetnek szemben, horogban, kampóban, ezek bármilyen kombinációjában, sőt ipari használatban olyat is alkalmaznak, amelynél a kapcsolódó elemet hegesztik (1, 2, 3, 4).
Akár emelésre, akár feszítésre kívánunk erősebb drótkötelet használni, a megfelelő erőátadást és a kötés hosszú élettartamát csak szakszerű kötéssel tudjuk biztosítani. Ehhez pedig két fontos elem szükséges (5). A kötélszív arra szolgál, hogy a visszahajtott drótkötél ne törjön meg, a kapcsolódó teher ne tudja a drótkötél szálait dörzsölni, egyesével elkoptatni, és fokozatosan elszakítani. Hiába adott ugyanis a drótkötél nagy terhelhetősége, ha a rossz kötés fokozatosan "megeszi" a kötelet. Ha a szabályos ívet megcsináltuk a kötélszív köré, akkor a következő lépésben rögzítenünk kell a visszahajtott drótkötélvéget. Házi módszerként sajnos gyakran lágyacél huzallal tekerik körbe a kötélszárat, ami mindenképpen gyenge, és kiszámíthatatlan kötést eredményez. Amikor a biztonság múlik rajta, nem szabad spórolni; használjunk drótkötél bilincset, ami nem sérti a drótkötél szálakat, és igen nagy szorítóerővel huzatja egymáshoz őket. A szorítóerő több drótkötél bilincs alkalmazásával növelhető (6). Így a kíméletes kötés a szakítószilárdságig ki tudja használni a kötélerőt.
Vékonyabb drótkötelekhez, bowdenekhez használhatjuk a sima kötélbilincset. Az előbbieknél lényegesen kisebb és egyszerűbb szerkezetet képzeljünk el, amelybe csavaros befogással leszoríthatjuk a visszahajtott bowdenvéget. Kisebb teherbírású változatát (7) egy csavar szorítja (ezt simplex kötélbilincsnek hívjuk), a nagyobb terheléshez pedig a két csavaros duplex kötélbilincs (8) használatát javasoljuk.
Ezt a témát májusi lapszámunkban a karabinerek és seklik bemutatásával folytatjuk.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: kötéstechnika

A cikk eredeti változata az alábbi címen olvasható az Ezermesteren:
https://ezermester.hu/cikk-1721/Egy_kis_kotestechnika