Villanybojler, de hogyan?

1Sokan vagyunk abban a helyzetben, hogy a házunk, lakásunk melegvíz ellátását megtervezni, áttervezni, illetve ezek után megépíteni vagy átépíteni szükséges. Az első gondolat - mi legyen az energia forrása: földgáz, PB, esetleg villamos energia? - jórészt gazdaságossági számítás eredménye, ami általában az energiahordozó árát és azért az árért kapható energia mennyiségét jelenti számunkra. A melegvíz termelő berendezés hatásfokáról gyakran már megfeledkezünk, nem beszélve annak komfortjáról, vagyis a készülék milyen módon szolgáltat melegvizet; nyomással tárolóból, vagy átfolyós, kevésbé felhasználó- barát módon stb. A következőkben a melegvízellátás kialakításának néhány alapvető megoldását, annak előnyeit, hátrányait mutatjuk be.

Először is gondoljuk át, hogy elsősorban milyen célra, milyen mennyiségben és hőmérsékleten szeretnénk a melegvizet felhasználni. Ehhez a következő adatok ismerete hasznos lehet (1. táblázat).
Természetesen egyéni eltérések, szokások lehetségesek, amely függhet a beépítendő szerkezetektől is (Jacuzzi kád beépítése esetén valószínűleg a kádfürdő, fiatal hölgyek esetében a tusolás adatai változhatnak). Ugyancsak statisztikai adat, hogy egy háztartás átlagos melegvíz fogyasztása személyenként milyen mennyiséget jelent átlagosan naponta (2. táblázat).
2 Az előbbiek alapján meggondolható, hogy a melegvizet hol állítsuk elő, hogyan, milyen hőmérsékleten tároljuk. Ennek függvényében a veszteségeink különbözőek lesznek. Az 1. ábra a csővezetékben lévő lehűlt víz mennyiségét mutatja, különböző csőátmérők szerint (3. táblázat).
A melegvíz csak a lehűlt víz kicsapolása után jön. Központi melegvízellátás esetén, cirkulációs vezeték beépítésével a 2. ábra szerint alakul a hőfelhasználás. A piros mező a hasznos hő felhasználást jelöli, ez a melegvíz felmelegítésére felhasznált energia menynyiségével arányos. A kék mező a csővezeték hőveszteségével arányos, normál csővezetéki hőszigetelés mellett. Ahogyan az ábra mutatja, 10-15 m csőhossz után nem gazdaságos melegvíz vezetéket kiépíteni, takarékosabb lehet - energiaforrástól függetlenül - egy külön vízmelegítő beépítése. A beépítési minta a 3. ábrán látható. Az egyes melegvíz-termelő berendezések közvetlenül a felhasználás helyén kerültek beépítésre, ezzel minimalizálva a csőlehűlésből, és a különböző hőfokokon feleslegesen tárolt melegvíz hőveszteségét.

34

Ismeretes, hogy a tárolt melegvíz hőmérsékletével arányos a tároló vesztesége. A gyártók ezt az értéket az úgynevezett rendelkezésre állási energia veszteség értékének megadásával jelzik, kWh/nap értékkel megadva. Ez azt jelenti, hogy egy melegvíz-tároló mennyi energiát fogyaszt, ha benne a vizet 65 °C értéken tartjuk, miközben vizet egyáltalán nem fogyasztunk belőle.
Egy újonnan épített, pl. 3 szintes családi ház esetén gyakran felmerülő kérdés, hová építsük be azt a 120, 200, esetleg 300 literes központi melegvíztárolót, amely szükségleteinket kielégíti. A beépítési példa a 4. ábrán látható. Az alagsorban elhelyezett tároló biztosítja a melegvizet az egész ház számára. A beépített tároló szükségszerűen a kellő hőmérsékletnél magasabb hőfokon tárolja a melegvizet, ezzel a tárolási veszteség növekszik az egyedileg optimalizált tárolók veszteségéhez képest. Az egyedi tárolók kialakításának nincsen feltétlenül többlet beruházási költsége, miután a melegvíz-hálózat kiépítésének költségmegtakarítása hasonló a többletmelegvíz-készítő berendezések költségéhez.
5 A fenti szempontok alapján érdekes lehet a Német Elektromos Szolgáltatók Főtanácsadó szolgálata által kibocsátott statisztika (5), amely egy 3 személyes háztartás melegvíz igényének energiafelhasználását ábrázolja egy évre vonatkozóan. 
A felhasználás 1200 kWh/év, 30 000 liter 45 °C melegvíz fogyasztását alapul véve. Az adatok a cikk legelején közölt fogyasztási alapadatokkal ellenőrizhetők. Az első oszlop a felhasznált energia mennyiségét mutatja központi melegvíz ellátás esetén; olaj, gáz, elektromos energia felhasználásával, a pincében elhelyezett tárolóval, cirkulációs vezeték kiépítésével. A második oszlopban a melegvíz villamos előállítása egy 100 literes villanybojlerben történik, az egész lakás ellátására. A harmadik oszlop szerint decentralizált melegvíz ellátást alakítottak ki, közvetlenül a felhasználás helyén történt kiépítéssel, villamos melegvíz termelő berendezésekkel. Az 5. ábrán a piros mező a melegvíz előállítására vonatkozó energia arányát jelzi, a fellépő veszteségekhez képest.
A fentiek alapján látható, hogy a kékkel jelölt, a veszteségeket ábrázoló mező a központi melegvíz ellátás esetén a legnagyobb, a veszteség ebben az esetben mintegy két és félszer nagyobb, mint a víz felmelegítésére fordított energia. Korántsem biztos tehát, hogy a konkrét esetben legkedvezőbb, a látszólag olcsóbb energiaforrás igénybevétele a használat során. Fontos tehát az összes szempont mérlegelése a hálózat tervezése, kiépítése előtt.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: villanybojler, bojler

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Nyáron is sok a CO-mérgezés

A fűtési szezonon kívül sem telik el úgy egy nap, hogy ne következne be egy vagy több szén-monoxid-mérgezés. A meleg nyári időben ugyan nem fűtünk, de ez nem jelenti azt, hogy ne kellene...


Őrláng felélesztése a bojleren

Az átfolyóvizes gázbojlereknél előfordul, hogy elalszik az őrláng és ezért a kazán égősora sem gyullad be. Így azután a melegvíz sem lesz. Az őrláng újbóli begyújtása gyakran sikertelen, ám a hiba...