Betonkeverők

Az építkezési munkák során egy betonkeverő a legalapvetőbb munkaeszköz, de az építkezés befejezése után még hosszú évekig kihasználhatjuk, ha sikerül egy saját tulajdonúra szert tennünk. Először az alapozó munkákhoz használjuk, különösen akkor, ha nem nagyüzemi körülményekben gondolkozunk, hanem a kalákás építkezésben. Aztán a falazás során a falazóhabarcs megkeverésére szolgál; itt - hagyományos falazóanyagokat használva - gyakorlatilag semmilyen alternatívája nincsen.

Jól jön majd a vakolásnál is, akár kész szárazvakolatot használunk, akár saját keverésűt. Később újra előkerül a betonkeverő a kerítés készítésénél, majd a kertkialakítás munkáinál; kerti utakat, tipegőket, szegélyeket készíthetünk betonból, a közreműködésével. 
Nos, az AL-KO betonkeverő családja éppen ezeknek az igényeknek a kiszolgálására lett kifejlesztve. A gépek felépítése igen hasonló - és klasszikusnak mondható - így csak néhány különbségről teszünk említést. A meghajtó motorjuk 550, illetve 600 W-os, melyek közül otthoni használatra nyilván az egyfázisú, 230 V-os a praktikusabb, de természetesen a gépeknek háromfázisú, 400 V-os változata is van. A motorválasztékhoz egy-egy kisebb (117 literes) és egy nagyobb (130 literes) keverődob készül, így hat különböző gép alkotja a családot.
Tetszett, hogy az új gépeknél a dob csapágyazása egy csavarozott, dupla acéllemez alapra került (1), amely várhatóan jóval hosszabb élettartamot garantál majd a gépnek. Ugyancsak praktikusnak találtuk a szállítást megkönnyítő összecsukhatóságot. A keverőgépek fix lába, és a kerekeket tartó villa - egy-egy biztonsági csavar kihajtása (2) és a tengelycsavar meglazítása után - egyaránt behajtható (3), és így már munkaeszközünk egy közepes méretű, egyterű, vagy kombi gépkocsiba behelyezhető (4). Ez bizony nagy könynyebbség, mert a szállításhoz nincs szükség vonóhorogra, utánfutóra. A csomagtérbe emeléshez két ember szükséges, lévén, hogy a gépek súlya 54 és 62 kg között van.
Az AL-KO betonkeverők dobállítása kézikarral (5), vagy kerékkel történik; ez utóbbi a jobban kezelhető. A szállításhoz a kereket - szükség esetén - viszonylag egyszerűen leszerelhetjük, a gyári csomagolásban, a vadonatúj gépen a kerék eleve külön van. A szereléskor először a rögzítőrugót kell a helyére akasztanunk (6), annak másik vége a kerék fülére kerül (7), végül a tengelytartó csavarral (8) rögzíthetjük a kereket. A dobtengely reteszelése a kerék billentésével történik (9) az előbbi rugóerő ellenében, négy pozícióban, így a gép bármelyik oldalról tölthető, illetve üríthető.
Érdemes leellenőriznünk a meghajtó laposszíj feszességét is. Mivel az egyik szíjtárcsa a gép vázán üllő csapágyhoz kapcsolódik, a másik pedig a műanyag motorházra szerelt motor tengelyén forog, a szíjfeszítés tulajdonképpen a műanyag motorház elcsúsztatásával történik. A szíjfeszítés ellenőrzéséhez természetesen el kell távolítani a csatlakozó vezetéket, ki kell hajtani a műanyag motorház fedelének tartócsavarjait, és ezután már szabaddá válik a két szíjtárcsa a laposszíjjal (10). Szíjfeszítéskor a motorház két tartócsavarját kell meglazítani, az egész házat enyhén lefelé nyomni, és a rögzítőcsavarokat a kívánt szíjfeszesség mellett visszahúzni (11).
A dob hajtására öntöttvas kúpfogaskerék és műanyag fogasív kapcsolat szolgál (12). Ez kenést nem igényel, sőt elvben tilos zsírozni. Zsírozást csak a csapágyak kívánnak. A meghajtást teljes egészében letakarja egy műanyag ház, amelynek fontos biztonsági funkciója van, használat közben mindig legyen a gépen. Használat után viszont a tisztításhoz nem árt ideiglenesen levennünk (13). Mindössze néhány csavar tartja, igazán nem időigényes munka, de a fogaskerekek élettartamát nagyban megnövelhetjük, ha burkolat alá óhatatlanul bejutó aprószemcsés szennyeződéseket eltávolítjuk. Áramtalanított állapotban - eltávolított csatlakozó vezetéknél - ezt locsolótömlővel megtehetjük. Az elektromos kapcsoló (14) és a motorház ugyan a fröccsenő víztől jól szigetelt, de azért ezeket nem kell nagy nyomású tömlővel locsolni.
A használat során az ilyen gépekre érvényes általános szabályokat kell betartanunk. Ezek közül talán a legfontosabb a megfelelő csatlakozó vezeték használata, amely csak földelt lehet, hibátlan állapotú, gumírozott, gumis csatlakozódugóval szerelt, fröccsenő víz ellen védett, legfeljebb 50 m hosszú. Toldás, javítás a csatlakozó vezetéken nem lehet. Óvjuk a csatlakozó vezetéket a használat során; ne álljon rajta a gép, ne törjön meg, ne menjen át rajta jármű, de még a talicska sem. Bármilyen elektromos hiba, zárlat észlelésekor óvatosan távolodjunk el a géptől, és magát a csatlakozó vezetéket áramtalanítsuk.
Mindig ügyeljünk a gép stabil elhelyezésére munka közben, és a munka végén sohase feledkezzünk meg az azonnali tisztításról. A dobot sóderrel és vízzel tisztítsuk ki, a ráragadt habarcsot ne ütögetéssel távolítsuk el.

Néhány szó a betonról

A közismert beton úgy keletkezik, hogy a cementből, vízből és adalékanyagból készült keverék megszilárdul. A cement és a víz keverékét cementpépnek, ennek homokkal és kaviccsal készült keverékét betonkeveréknek mondják. A cementpép kötőanyagul szolgál, amely megszilárdulva összeerősíti a homok- és kavicsszemeket vagy zúzottkő darabokat. A keverék megszilárdulása a cement és a víz között lezajló fizikai és kémiai folyamatok eredménye. Az adalékanyag finom szemcsés (mint a homok), és durva szemcsés (mint a kavics vagy a zúzottkő) lehet. Szokás a betonba nagyobb kődarabokat is tenni.
A cementhabarcs a cementen és a vízen kívül csak finom adalékanyagot tartalmaz. A legelterjedtebb azonban a közönséges beton vagy kavicsbeton, melynek töltőanyaga homok és kavics. Ebből 1 m3 tömege 2100-2500 kg között van. A 2100 kg/m3-nél kisebb térfogatsúlyú betonokat könnyűbetonnak nevezik. Ezt a kisebb súlyt különböző módokon lehet elérni. Az adalékos könnyűbetonokhoz nagy pórustartalmú adalékanyagokat kevernek (ezek közül néhány, pl. kohóhab-salakbeton zsákutcának bizonyult), a gázbeton készítésekor gázképző anyagot használnak, a habbetonhoz habképző anyagot. Ezekkel elsősorban hőszigetelő betonrétegek kialakításánál találkozhatunk, amelynek térfogatsúlya kevesebb, mint 800 kg/m3.
A beton legfontosabb tulajdonsága általában a szilárdsága. Ez mindenekelőtt a cement minőségétől függ, hiszen minél nagyobb a cement szilárdsága (kötőképessége), annál nagyobb lesz a beton szilárdsága is. Fontos tényező az 1 m3 betonhoz felhasznált cement mennyisége is. A legjobb eredményeket olyan betonnal érhetjük el, amelynél a sűrű cementpép kitölti a homokban levő összes hézagot, és vékony réteggel vonja be a homokszemcséket; a homokos cementhabarcs pedig kitölti a durva adalékanyag szemcséi között lévő réseket.
Azonos cementmennyiség esetén a beton szilárdsága annál kisebb lesz, minél több víz van benne. Ha azonban a beton túlságosan száraz, a keveréket nem lehet elég egyenletesen elkeverni, és tömören bedolgozni. A gyakorlatban 1 m3 betonhoz 160-180 l vizet adnak. Ennél több víznél szilárdulás közben a vízfelesleg elpárolog, és nyomában pórusok maradnak a betonban, amelyek csökkentik a szilárdságát. Ugyancsak a beton szilárdságát csökkenti a helytelen keverési mód. A kézi keveréssel készült beton szilárdsága 20-30%-kal kisebb lehet, mint a betonkeverő gépben készültté.
A betonkeverék bedolgozásánál is sok hibát véthetünk. Fontos a folyamatos bedolgozás, illetve ha ez nem egy időben történik, akkor a régi beton felületét meg kell dolgozni (letisztítás, feldurvítás, lemosás) a megfelelően szilárd betonkapcsolat érdekében. A szilárdságot jelentősen növeli a tömörítés is. A beton a legnagyobb szilárdságát akkor éri el, ha nedves környezetben szilárdul, 15-20 °C hőmérsékleten. A hőmérséklet hatását megfelelő adalékanyagokkal kompenzálni lehet, ezek segítségével akár 0 °C alatt is lehet betonozni. Különböző adalékanyagokkal a beton más tulajdonságai - vízzárósága, feldolgozhatósága stb. - is módosíthatók, javíthatók.

A jelenleg érvényben lévő szabványos betonjelölések

C4, C6, C8, C10, C12, C16, C20, C25, C30,...C45-32; 24; 16; 8; 4/FN; KK; K; F

A C betű után következő, növekvő számok, a magasabb nyomószilárdsági értékeket jelölik. A kötőjel utáni csökkenő számok az adalékanyag maximális szemcseméretére utalnak. A “/” jel utáni betűk a beton konzisztenciáját jelölik:

FN = földnedves; KK = kissé képlékeny; K = képlékeny; F = folyós

Családi házak építéséhez leggyakrabban használt betonok:

  • C6, C8, C10 különböző alapozások, kerítéslábazat stb.
  • C 12 különböző betonfalak, pincefalak stb.
  • C16, C20 födémek, betonkoszorúk, támfalak, medencék stb.
  • C25 különböző kültéri térbetonok (járda, garázslejáró) stb.

A megfelelő szilárdságú beton kiválasztásánál a tervezői előírást kell minden esetben figyelembe venni.
A szükséges szilárdságú betonok kiválasztásánál mindig figyelembe kell venni a külső, befolyásoló körülményeket, pl.: a talajvíz minősége, egyéb területi tulajdonságok, statikai méretezés, vasalás milyensége, alapanyagok tulajdonságai, időjárási viszonyok, téli vagy nyári betonozás stb. Ugyancsak figyelembe kell venni a kivitelezési technológiát, a betonozás időigényességét, valamint az alkalmazott konzisztenciát, attól függően, hogy helyszíni keverésű, vagy transzportbeton kerül alkalmazásra. A bedolgozás módja – mixeres vagy betonszivattyús bedolgozás – is módisíthatja a kiválasztott beton összetételét. A betonozást mindig jó alapanyagokkal és jó szakemberrel végezzük.
A homokos kavicsnál fontos az egyenletes szemszerkezet, és az agyag-iszap csekély mértéke. A cement kiválasztásánál csak megbízható és ellenőrzött hazai cementet használjunk. Zsákos cementnél ügyeljünk arra, hogy ne összeállt, kemény cementet vásároljunk, és a minőségi felirat, a gyártási hely és időpont jól olvasható legyen.

Jelenleg érvényes, szabványos betonjelölések:

  • CEM II/A-P 32,5 R 350 trassz portlandcement 20
  • CEM II/A-S 32,5 R 350 kohósalak portlandcement 20
  • CEM II/A-V 32,5 R 350 pernye portlandcement 20
  • CEM II/B-S 32,5 350 kohósalak portlandcement 40
  • CEM I 32,5 S S54-es 350 portlandcement, szulfátálló

A beton készítésénél általában a víz, cement, adalékanyag arányát adjuk meg, amelyeket lehet térfogatra vagy súlyra adagolni.

Az egyes cementgyárak által gyártott cementek, és zsákjain található adagolási javaslatok:

A beton fajtája Alapanyagok  Javasolt mennyiség  Javasolt keverési arány
Alap beton homokos kavics 
víz  
cement
280 liter
45 liter
50 kg 
5,5
0,9
1
Aljzat beton homokos kavics 
víz  
cement
220 liter
35 liter
50 kg
4,5
0,7
1
Vasalt beton  homokos kavics  
víz  
cement
180 liter
28 liter
50 kg 
3,5
0,55
1
Kültéri beton homokos kavics
víz
cement
150 liter
25 liter
50 kg 
3
0,5
1

Részletes adagolási útmutató házilagos kivitelezéshez Dr. Budai Tibor: Betonozási ABC című kiskönyvében található. Bármely betonozási problémájához készséges ingyenes szaktanácsot nyújt a Transbeton Rt. Építőanyagipari Laboratóriuma.
Segítséget a Transbeton Rt. laborvezetőjétől, Migály Bélától kaptunk.  

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: betonkeverő, beton

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Miért van többféle cement?

Cement. Egy földi halandó számára ez a szó mindössze nagyon finom szürke port jelent, amit beton, habarcs készítéséhez használnak. A halandók egy része - azok, akik már túl vannak családi házuk...


Betonozás nyáron

A forró nyári időszak nem ideális abetonozáshoz. Az építési munkák azonban folynak, és nem mindig választhatjuk meg a legideálisabb időpontokat. Amikor az építési folyamatban oda érünk, akkor...