Kalapácsok, ütvefúrók

A Bosch cég szakembereitől érdekes észrevételt kaptunk. Karácsonyi ajándékként valószínűleg sok ezermester társunk kapott valamilyen fúrógépet, melyet az azóta eltelt időszakban ki is próbált, és most a gyártó, forgalmazó céghez fordul panaszaival. Az általános panasz pedig az, hogy "vettem egy ütvefúró gépet, de nem tudok vele betont, panelt fúrni". Korábbi lapszámainkban már próbáltunk valamiféle rendet teremteni a kalapácsok, ütvefúrók terén, de a fentiekből ítélve ez nem volt teljesen sikeres.

A két alapkategória tehát a kalapácsok (vagy fúrókalapácsok) és az ütvefúrók. A kalapácsfúrók alatt általában pneumatikus ütvefúrókat szoktunk érteni. E gépek a fúráshoz szükséges ütési energiát egy pneumatikus (légdugattyús) ütőművel állítják elő. Ezzel a megoldással az ütő funkció a forgástól függetlenné válik; az ütések száma és energiája nincs összefüggésben a forgással. Az ütési energia sokszorosan nagyobb, mint az ütvefúróknál, miközben a fordulatszám alacsony lehet. A kalapácsok sohasem a hagyományos, vagy gyorsbefogó tokmánnyal, hanem SDS befogással készülnek. Ennek az a lényege, hogy nem oldalról fogja meg a fúrószárat, hanem csak precízen megvezeti, és 2-4 horony segítségével biztosítja a nyomaték átadását. A fúrószár tengelyirányban azonban elmozdulhat, így a pneumatikus ütőmű energiája közvetlenül a fúrószárnak adódik át, és nem a tokmánynak. Ez tovább növeli a fúrószáron ébredő ütési energiát. Mindezek miatt a kalapácsokkal kitűnően lehet betont, betonpanelt fúrni, mert az alacsony fordulatszámon a csigafúró keményfém hegye nem ég el, nem lágyul ki, viszont a kis fordulatszám ellenére igen nagy az ütőmű ütési energiája, ami hatékonnyá teszi a fúrást. Nem kell ehhez túlságosan nagy teljesítmény sem; pneumatikus kalapácsok már 4-500 W-os motorral is igen hatékonyak betonfúráshoz, még közepes fúróátmérőknél (13 mm-ig) is.
A betonfúrás hatékonyságához azonban még valamit tudni kell. A fúrókalapácsot sohasem szabad erősen nyomni fúrás közben. Ezzel ugyanis nemhogy növelnénk a fúrás teljesítményét, hanem - az ütőmű leszorításával - gyakorlatilag kiiktatjuk a kalapáló energiát, a kalapács hagyományos fúróként működik. A kalapácsokat inkább csak neki kell támasztanunk a falnak, hogy az ütőmű szabadon működhessen.
Amikor "sima" ütvefúróról beszélünk, akkor ezen mindig olyan gépet értünk, amelynél az ütési energiát egy ún. körmöstárcsás szerkezet állítja elő. Ez az előbbinél nagyságrenddel kisebb, és a fúrótengely fordulatszámával arányos. Ha a fordulatszámot növeljük, akkor növekszik az ütési energia, viszont betonfúráskor elég a fúróhegy. Ha csökkentjük a fordlatszámot, lecsökken az ütési energia.
Egyszóval ezeket a gépeket nem betonfúráshoz találták ki. Persze nagy segítség lehet a Bosch által kifejlesztett Silver Percussion nevű betonfúrószár, melyet ütvefúróval betonhoz is használhatunk. Nagy teljesítményük, nagy maximális fordulatszámuk az általános fúrási munkákhoz (fához, fémhez), illetve különböző tartozékok meghajtására teszik alkalmassá őket. Ezt a célt szolgálja a hagyományos, vagy a gyorsbefogós tokmány is, illetve a sok szolgáltatási extra; mechanikus váltómű, fordulat- és nyomatékszabályozó elektronika stb. 
A felhasználási területek felosztására egy kis táblázatot is mutatunk. Ebből persze az is látszik, hogy a határvonalak nem annyira élesek, mint az előbbiekből talán következne, átjárhatóság azért van a pneumatikus kalapácsok és az ütvefúrók felhasználási területei között. Ez az átjárhatóság azonban kompromisszumokat jelent, és véges.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

A cikk eredeti változata az alábbi címen olvasható az Ezermesteren:
https://ezermester.hu/cikk-1746/Kalapacsok__utvefUrok