Rákvirág

A rákvirágot - tudományos nevén Aglaonema modestum - magyarul még japán vízipálmának is szokás nevezni, bár a hazája valószínűleg Ázsia trópusi vidékein volt, és nem Japánban, nem is tartozik a pálmafélék közé sőt vízinövénynek sem minősíthető. A vízhez mindössze annyi köze van, hogy levágott kisebb-nagyobb hajtásai egyszerű csapvízben is évekig elélnek, akváriumi tartásra is alkalmasak, víz alatt is jól megmaradnak.

Megjelenése megfelel tudományos nevének, miszerint a modestum magyarul szerény. Egyszerű, haragoszöld színűek ovális, kihegyesedő, 20-30 cm-es levelei ugyancsak zöld színű, vastag, felálló vagy görbült szárán fejlődnek ki. Idős korában évről-évre lakásban is nyíló, zöldes fellevelű torzsavirágzata jelentéktelen. Ha beérlel bogyóterméseket is, ezek élénkpiros színben díszítenek csak tartósan.
Igényei ugyancsak szerények, márcsak ezzel is, többszörösen kárpótol egyszerűségéért. Feltehetően Kelet-Indiai és Maláj-félszigeti hazájában, erdei aljnövény volt, ezért nagyfokú az árnyéktűrése, ami lényeges feltétele a szobakörülmények jó elviselésének. Mivel kedveli a 20 °C körüli állandó meleget, ami lehetőleg soha ne csökkenjen le 15 °C alá, ezért különösen könnyű központi vagy távfűtéses, meleg, világos, nagy ablakos szobákban tartani, mégpedig olyan helyen, ahol közvetlen napsütés egyáltalán nem, vagy legalábbis hosszabban nem éri. Igényli a mindig nyirkos talajt, de túlöntözött ne legyen. Ha nem szárad ki, jól tűri még a száraz szobalevegőt is, bár párakedvelő. Még a dohányfüstre és a huzatra sem különösebben érzékenye. A földdel szemben sem igényes.
Átültetni ráérünk akkor, ha már valósággal feszíti a cserepét a fehéres színű, porcos gyökérzete, illetve új leveleket már csak az alsók elvesztésével együtt fejleszt, földje tápanyagkészletének kimerülése jeleként. A típusföldek közül a Florasca B megfelelő számára. Földkeverékének vízáteresztőnek kell lennie, vagy ha eredendően nem ilyen, rostos tőzeg akár egyharmad-fele arányban történő hozzákeverésével célszerű lazítani.
Kezelése sem nehéz. Ha melegebb és száraz szobalevegőn van, hasznos langyos vízzel rendszeresen permetezni a lombozatát, ami megszabadítja a leveleit az időközben rárakódott portól is. Öntözése a tartási hely hőmérsékletéhez igazodjon oly módon, hogy ha hűvösben van, a vízpótlása is csak nagyon mérsékelt legyen. Ha esetleg leveleit vesztve felkopaszodik, akár tövig is visszavágható, újra kihajt, és ismét levelessé válik. Akkor is, ha csak megnyúlt, a legjobb tavasszal a tövétől számított második-harmadik ízrésze felett visszavágni, hogy innen hajtson újra, nem túlnyurgult és elég sűrűn leveles hajtást.
Szaporítása megújítási céllal levágott szárrészeinek meggyökereztetésével a legkönnyebb, amit csupán vízbe állításukkal is rendszerint el lehet érni, többnyire már egy hónapon belül. Levéltelen, és rövidebb-hosszabb részekre felvágott törzsdarabjai némileg vontatottabban gyökeresednek meg, még nyirkos homokba eldugványozva is. A meggyökeresedésüket követően legjobb őket kettesével-hármasával egybeültetni egy közös tartóedénybe. A visszavágásból maradt gyökeres rész ugyancsak minden esetben megtartható továbbneveléshez, hiszen ez is rövid időn belül dúsan, erőteljesen kihajt, és még szebbé válhat, mint amilyen volt.
Elhelyezhető szabad falrészre függesztett fali vázában is, mivel tiszta csapvízben ugyancsak lehetséges a vizes gyökereztetés utáni továbbnevelése. Érdekes alakú, lehetőleg sötét színű üvegben is hasonlóan jól tartható, ami összetörhető, ha már annyira belegyökeresedett, hogy át kell telepíteni nagyobb tartóba. Jól nevelhető vízkultúrás edénypárban is, tőzeg vagy tőzeges homok keverékében, tápoldattal ellátva. Minden esetben fokozhatja a fejlődését a nyári időszakban rendszeresen, másfél-két hetes időközökben megismételhető tápsózása vagy legfeljebb fél százalék körüli töménységű tápoldattal történő táplálása. Más, szerény igényű, másféle lombalakulású és így jó hozzáillő növényekkel összeültetve egy ehhez elég nagy, közös tartóedénybe (ugyancsak laza, tőzeges földbe) szintén nagyon mutatós lehet.
Vigyázni kell vele, mert a levele és termése a szájba vagy orrba kerülve, a nyálkahártyát izgatja és enyhe szájbénulást is okozhat. Ártalmára lehet a túlzott légszárazság, ami levélbarnulást is okozhat. A túl meleg vagy hideg miatt a levelek is lehullhatnak. Melegben levéltetvek és a fehér viaszbevonatú, emiatt parányi vattacsomókra emlékeztető viaszos vagy gyapjas tetvek is könnyen ellepik. Nyomukban csillogó mézharmat és az ebben megtelepedő fekete, csúf bevonatot okozó korompenész gomba is feltűnhet. Fellépésükkor vizes ruhával sorra le kell törölgetni a leveleket, szárrészeket, és ezt követően kerülhet sor hatékony növényvédő szer ismételt, több alkalommal szükséges alkalmazására.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: rákvirág

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Az Iris barbata hibridek

Jó néhány növény virága ihlette meg a növénynemesítőket. Ennek köszönhetően számos faj kitüntetett figyelmet kapott, és százszámra jöttek létre az egyre színpompásabb nemesített változataik....


Kaspók lakásba és a kertbe

Ezek valójában olyan edények, amelyekbe a különféle cserépbe ültetett virágokat és egyéb növényeket szokás behelyezni, szebb „köntösbe” öltöztetni. A kaspók elrejtik az igénytelen agyag vagy...