Villanytűzhely javítási

Előre kell bocsátanunk azt, hogy villanytűzhely javításához csak olyan előképzettséggel rendelkező olvasóink kezdjenek hozzá, akik az elemi biztonságtechnikai ismeretekkel rendelkeznek. FOKOZOTTAN veszélyesen javítható háztartási készülékről van szó. Egyszerű berendezések ugyan, de több mérést csak feszültség alatti állapotban lehet elvégezni, melyhez a készülék burkolatát is meg kell bontani. A kisebb hibák kijavítása viszont nem bonyolult, hiszen gyakorlatilag alkatrészek cseréjét jelenti, és ha a biztonsági szabályokat betartjuk, akkor többékevésbé mechanikusan elvégezhető. Hangsúlyozzuk azonban, hogy ilyen munkához csak olyanok fogjanak hozzá, akik az alapvető villamossági ismeretekkel rendelkeznek. A többieket most inkább arra kérjük, hogy lapozzanak tovább.

Szükséges szerszámok: fázisceruza, univerzális műszer (ellenállás mérésére is alkalmasnak kell lennie), 150-es csavarhúzó, 10 mm-es csőkulcs vagy villás kulcs, próbalámpa.
Szerkezeti felépítésük szerint megkülönböztetünk beépíthető és nem beépíthető kivitelű berendezéseket. Működési elvük azonos csak külső megjelenési formájukban tapasztalható különbség. A főzőfelületen található főzőlapoknak szabvány méretük van, a hasznos felület átmérője határozza meg a méretüket. Ezek általában 145 mm (ez a kis lap) vagy 180 mm (ez a nagy lap). Léteznek ettől a mérettől eltérő méretű főzőlapok is, de ezekkel ritkán lehet találkozni. A kerámialapos főzőfelület gyakorlatilag ugyanolyan, mint a normál főzőlap, de ebben az esetben nem fém házba szerelték a fűtőtekercset, hanem hőálló üveg alá építették be. Ezzel esztétikailag érdekes megoldást hoztak létre, aminek emellett számtalan előnye és hátránya is van. Előnye a gyorsabb felmelegedési idő, hátránya a gyorsabb lehűlési idő és a sérülékenysége.
4A főzőfelületek elektromos rajzát ábránk mutatja. Ezen a rajzon jól látható, hogy a főzőlapnak négy kivezetése van. A négy kivezetéshez három ellenállás tartozik, értékük kiszámítható, de gyakorlatilag 60-200 ohm között változik. Ellenőrzéskor azt tapasztaljuk, hogy vagy szakadt az adott ellenállás vagy értéke megközelítőleg 100 ohm. Műszerrel könnyen kimérhetjük, hogy az adott kivezetések között mérhető-e ellenállás vagy sem. A méréskor természetesen a készüléket áramtalanítani kell. A főzőlapok szakadási hibáján kívül a leggyakoribb meghibásodás a lap felületén előforduló mechanikus repedés, törés. Ha ilyet tapasztalunk azt sajnos cserélni kell. A cserére még abban az esetben is szükség van, ha amúgy a lap kifogástalanul üzemel is. Ennek az az oka, hogy a repedésen keresztül nedvesség tud az ellenállás anyagához kerülni, és az áramütést okozhat.
A csere menete a következő. Áramtalanítás után (amely a fali kapcsoló lekapcsolásából és biztonság kedvéért az adott automata oldásából áll) a szerelt zománcozott szerelőlapot tartó 2 db csavart távolítsuk el, ezután a szerelőlap felnyithatóvá válik (1).
7Látható, hogy a főzőlapokat vezetékek kötik össze a kapcsoló sorral, ezek a vezetékek különleges anyaggal vannak szigetelve a hőhatás miatt. A lapokat 1 db M6-os anya rögzíti a szerelőlaphoz (2), oldása után a lap fölfelé vezetékével együtt elmozdítható (3). Ebben az állapotában lehet az ellenállásméréseket elvégezni a kapcsolók nulla állása mellett (ÁRAMTALANÍTOTT HELYZETBEN). Lényeges, hogy a mérés hitelessége érdekében a kapcsolók is nulla állásban legyenek, mert ellenkező esetben hamis eredményt kapunk (4).
Ügyeljünk rá, hogy a lapok földelve vannak egymáshoz és a készülék vázához is, ennek biztonságtechnikai okain kívül még az is magyarázata, hogy összeföldeletlen lapok esetében "kóbor áramok" keletkezhetnek, amik ugyan nem veszélyesek de nagyon kellemetlenek. Oka az induktív szekunder feszültségben keresendő.
A lap cseréjének két módja is van, az egyszerűbb eljárás az, ha az új lapot a régi mellé téve vezetékenként cseréljük át a kötéseket (5). A bonyolultabb módja az, ha szétszerelés előtt megszámozzuk a vezetékeket, így 1, 2, 4, 3-as számú vezetéket kapunk, melyeket az új lapon beköthetünk. A kivezetések számozása jól látható a főzőlapokon (a sorrend 1-2-4-3).
8Ügyeljünk a bekötésre, mert eltévesztése esetén hibásan fog a készülék üzemelni. A vezetékek visszahelyezése után a földeléseket helyére tesszük majd az M6-os anyával rögzítjük a főzőlapot a szerelőlaphoz. Meg kell említeni, hogy a központi csavar csak helyzetben tarja a főzőlapot, nem kell nagy erővel meghúzni, csak biztonságosan. A túl nagy függőleges szorító erő hatására a lap közepe - a használat során, a hőterhelés miatt - deformálódhat, ez is okozhatja a körkörös repedést a lapon.
Létezik gyors főzőlap és normál lap. A különbség szemmel látható, mivel a gyors lapok közepe gyárilag pirosra van színezve (6), de észlelhető a különbség a szerelőlap felnyitása után is, mert a gyors lapokon a rögzítőcsavar alatt található egy hőfokszabályzó egység is (7), a normál lapokon nem. A különböző típusú lapok egymással cserélhetők, bekötésük megegyezik. A gyors lapok hamarabb meghibásodnak, ezért ha nem szükséges, akkor inkább hagyományos lapot építsünk be, mert ennek élettartama és ára is kedvezőbb.
A vezetékek ellenőrzésével szemrevételezés alapján végezhetünk. Szigetelés sérülése esetén az adott vezetékszakaszt cserélni kell. TILOS toldani, "szigetelőszalaggal javítani"; cserélni kell a sérült szakaszt. A szükséges vezeték folyóméterben kapható az alkatrész szaküzletekben.
A villanytűzhelyen úgynevezett hétállású kapcsoló van; hat fokozatban kapcsolja a főzőlapot, és egy állás a nulla számára van fenntartva. A kapcsolok "kivetési" rajzát az elektromos kapcsolási rajzon láthatjuk. Ezen végigkövethető, hogy mikor melyik ellenállás szakaszt kapcsoljuk be a hat fokozat kialakításához. (A javítási munkához azonban ezt sem megtanulni, sem megérteni nem szükséges.)
A kapcsoló meghibásodásának általában két oka lehet. Mechanikus hiba; ha a kapcsoló sérült, nem forgatható vagy az adott helyzetben nem állítható meg (úgynevezett aretálási hiba). Bizonytalan érintkezés miatt elektromosan hibásodik meg (be- vagy megég a kapcsoló egy-egy része). Mindkét esetben csere szükséges. Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy külső megjelenése szerint a főzőlapkapcsoló és a sütőkapcsolók (8) majdnem azonosak, de működési szempontból nem, tehát lényeges a vásárlásnál megemlíteni azt, hogy főzőlap vagy sütőkapcsolóra van e szükségünk.
12Cseréje egyszerű feladat. ÁRAMTALANÍTOTT HELYZETBEN felnyitjuk a szerelőlapot a 2 db M4-es csavar eltávolítása után, majd lehúzzuk a külső forgató gombot (9), így szabaddá válik a kapcsolót tartó 2 db M 4-es csavar. Eltávolításuknál figyeljünk arra, hogy a kapcsoló felőli oldalon egy-egy távtartó, van a csavarokon, ezek szükségesek, vigyázzunk, hogy ne vesszenek el. Elektromosan a vezetékek cseréjét legcélszerűbb most is oly módon elvégezni, hogy az új kapcsolóra a régiről rögtön az adott helyre áthelyezzük a vezetéket (10), így fölöslegessé válik a jelölés (de az is járható út).
Üzemi próbánál (a szerelőlap visszazárása, és a feszültség rákapcsolása után) fázisceruzával ellenőrizni kell a - kapcsolók minden állása mellett - a főzőfelületek feszültségmentességét. Az első felfűtés során azt tapasztaljuk majd, hogy intenzíven füstöl a berendezés. Ennek oka a gyártás során a főzőfelületre került szennyeződés leégésében keresendő. Nem tévesztendő össze az "amperszaggal", ami zárlatra utal. Célszerű felfűteni a főzőlapot, majd 20-30 perc üzemeltetés után kikapcsolni, hogy kellően leégjen a fölösleges szennyeződés. Nem árt alaposan szellőztetni utána.
A zománcozott szerelőlap elhasználódása szintén javítható hiba, hiszen a legtöbb hazai készülékhez kapható új szerelőlap. Cseréje a főzőlapok cseréjével megegyező módon történik, ÁRAMTALANÍTÁS UTÁN. Ebben az esetben egyszerre az összes lapot el kell távolítanunk, ezért gondosan jelöljünk be minden vezetéket. Az összetartozókat célszerű egymáshoz rögzíteni a véletlenszerű elkeveredés megelőzése érdekében. Maga a lapcsere értelemszerűen végrehajtható, mert az összes főzőlap eltávolítása után szabaddá válik a szerelőlap.
Forgatógombok cseréjénél célszerű mindet cserélni, mer nem biztos, hogy az eredetivel azonosat tudunk beszerezni. Költsége nem magas. Vásárláskor ügyeljük rá, hogy a biztosítólemezekről ne feledkezzenek meg az üzletben, mert hiányukban a gombok nem rögzíthetőek (11).
Sütőegységek szerkezeti felépítésük szerint hagyományos, betétekkel üzemelő sütők és légkeveréses sütők lehetnek. Természetesen akadnak vegyes elrendezésű készülékek is. Általában kiegészítő feladatként grillezési lehetőséget is tudnak biztosítani, sőt drágább berendezések rendelkeznek nyársforgató szerkezettel is.
A hagyományos betétes sütők esetében vagy teljes az üzemképtelenség vagy részleges üzemelési hiba tapasztalható. A teljes üzemképtelenséget általában olyan hiba eredményezi, ami hálózati feszültség ellátási problémára utal, vagy vezetékszakadás következménye. A részleges hiba esetén előfordulhat, hogy csak alul vagy csak felül melegít a sütőtér. Ez fűtőbetét szakadására utal, de csak ritkán fordul elő. Gyakori jelenség viszont a sütőtér túlfűtése. A hibát a hőfokszabályzó meghibásodása okozza.
Légkeveréses sütők esetében lehetséges hibák a következők: nem fűt a berendezés; ez elég gyakran előforduló jelenség, oka a fűtőbetét szakadása. Lehet. Nem forog a ventilátor motor. A hiba a motorban vagy annak áramköri egységében keresendő. Igen ritkán előforduló jelenség.
A javítás megkezdése előtt ÁRAMTALANITANI KELL a már leírt módon, majd szereljük le a készülék hátlapját (általában 2-4 db csavar rögzíti). Szabaddá válik a készülék szerelő része, itt találhatók a hálózati kábelcsatlakozására szolgáló sorkapocs és a sütőt bekötő vezetékek (12).
13A sorkapocs szabványosított kivitelű, minden berendezésen egyforma (13). Háromfázisú hálózat kialakítására nyújt lehetőséget, de emellett beköthető a berendezés 1 fázisú üzemre is. Az egyfázisú tűzhelyt csak reteszelve üzemeltessünk, mert az egy fázisra jutó áram felvételt maximálni szükséges a hálózat tűrőképességének megóvása érdekében. A reteszelés lényege az, hogy a főzőlap kapcsoló első érintkező párja (a forgatógomb felőli oldalon) oldja a sütő áramkörét, a főzőlap bekapcsolása esetén a sütő nem üzemeltethető. Háromfázisú rendszer esetében erre nincs szükség, mert a fázisok közötti arányos elosztást a szerkezet biztosítja. A tűzhely bekötésének megtervezése és kivitelezése a szakképzett villanyszerelő dolga. Ebbe semmiképpen ne kontárkodjunk bele.
Javításkor ellenőrizni kell, hogy nem látható e vezetékszakadásra utaló nyom a burkolat alatt, nézzük meg nincs-e égésre utaló nyom. A hálózat ismételt bekapcsolása után - IGEN NAGY FIGYELEMMEL - ellenőrizzük, hogy a hálózati feszültség rendben a sorkapocsra érkezik e (próbalámpát használjunk).
A továbbiakban KIZÁRÓLAG ÁRAMTALANÍTOTT ÁLLAPOTBAN SZABAD A MUNKÁLATOKAT VÉGEZNI!
Hagyományos betétes sütők esetében a leggyakoribb meghibásodási ok a vezetékek szakadásában, kontakthibákból eredő leégésében keresendő. A fűtőbetétek szakadási hibája nagyon ritkán előforduló jelenség. A kapcsoló nulla állása mellett ellenállásméréssel ellenőrizhetjük a betétek működő képességét (14). Értékük általában 25-50 ohm nagyságrendű.
Légkeveréses sütő esetében a körfűtő betét szakadása a jellemző hiba. Elhárításának módja a következő: ellenőrizzük az áramtalanítást. A hátlap eltávolítása után szabaddá válnak a betét rögzítő csavarjai, 2 db M4-es anya. Az elektromos vezetékek (2 csatlakozó) lehúzása után a rögzítő csavarokat oldjuk, ezzel szabaddá válik a fűtőbetét. A sütőtér ajtó kinyitása után a betét előtt lévő takarólemezt leszereljük oly módon, hogy a rögzítő 2 M5-ös anyát eltávolítjuk, így a betétet előre, a nyitott ajtó irányába szabadon kihúzhatjuk. Visszaszerelés a kiszerelés fordított művelete. A sütőtérben lévő takarólemez visszahelyezése előtt győződjünk meg arról, hogy a ventilátor szélkereke szabadon forgatható-e.
A sütőkapcsoló meghibásodásának oka ugyanaz lehet, mint a főzőlapkapcsoló esetében. Cseréjét is hasonlóan kell végrehajtani. Áramtalanított állapotban, a forgatógomb eltávolítása után szabaddá váló két M4-es csavart kicsavarva a kapcsoló eltávolíthatóvá válik a hőfokszabályzó egységgel együtt (8). A szabályzó meghibásodására abban az esetben kell gyanakodnunk, ha a sütőtér hőmérséklete túl nagy. Cserélni kell, házilag nem javítható, és nem állítható be megfelelően.
A sütőtér világítására egy speciális, 220 voltról üzemelő izzó szolgál. Az izzót egy hőálló üvegből készült menetes bura védi a belső tér hőmérsékletétől. Az izzó cseréje, áramtalanítás után, vagy a sütőtér felől, a védőburkolat leszerelésével, vagy a hátulról, a hátfal eltávolításával (12) lehetséges. Célszerű a minta alapján újat beszerezni, mert csak az eredeti méretű és tulajdonságú izzó alkalmazható.
A témával kapcsolatos "záró tanácsként" ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy csak áramtalanított állapotban szabad a burkolatot eltávolítani, bármihez hozzányúlni, méréseket végezni. Ha az áramtalanítás lehetősége nem megoldható TILOS a készüléket megbontani, azon bármilyen jellegű javítási, ellenőrzési munkát végezni! Ha a készülék biztonsággal nem áramtalanítható, akkor csak felkészült szakember nyúlhat a készülékhez.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Salánki Gábor


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Plaszlo avatarja

Plaszlo        

A villanytűzhelyhez adott dokumentációban kell lennie a kapcsolási rajznak.

Koczka avatarja

Koczka         Villanytűzhely elektromos rajz.

Én sehol nem találom azt az elektromos rajzot amire a cikkben hivatkoznak.

Kisgyerekek biztonságáért

A kisgyerekes szülők érthetően igyekeznek mindent megtenni csemetéik otthoni biztonságáért. Ahogycseperednek a kicsinyek, igyekeznek felfedezni a környezetüket és a kíváncsiságuk sok veszéllyel...


Kerti tűzhelyek a nyári ízekért

A kerti sütő-főzőhelyek nem csak a konyha „kihelyezett telephelyei”, hangulatot adnak a kertnek, és az aktív pihenés színterei is amellett, hogy ételek készülnek itt.