Asztal a számítógépnek

Alapanyagként természetesen a megszokott, 19 mm-es, fehér, vagy más színű laminált faforgácslapot válasszuk, ám főbb élfedéseihez 20x20 mm-es bükk-, tölgy-, vagy sűrűerezetű fenyőfalécet szerezzünk be. A laminált faforgácslap színét természetesen a szoba többi bútordarabjához igazodva célszerű megválasztanunk, ezért lehet fautánzatú is, ám akkor az éllécekre nem lesz szükségünk, helyette felvasalható élfóliát, és (vagy) a lapok élére húzható PVC-élfedő idomot kell majd alkalmaznunk. Az asztallapot, a hátlapot és a billentyűzet kihúzható polcát akár 300 mm széles, készen kapható polclapokból, esetleg egyik élén lekerekített posztformingolt faforgácslapból is kialakíthatjuk. Ha pedig a számítógépet a család többi tagja is használja, mobilitását fékezhető bútorgörgők felszerelésével biztosíthatjuk. A fiókok teherbírását és egyben könnyű mozgatását görgős fiókvezetékek beépítésével oldhatjuk meg, de költségcsökkentő megoldásként az alsó-felső léckalodás fiókvezetékek is megteszik.

Asztalváz kialakítása

Ez hasonló egy íróasztaléhoz, és az asztal-, a két oldal-, továbbá a hátsó összekötőlap egymáshoz csapozott darabjai alkotják. Először az asztallapot készítsük el. Ha kész polclapokból állítjuk össze, akkor az egyik polc élére ragasszunk közbenső kötőlécet. A felénk eső darabhoz is használhatunk posztformingolt lapot, amelynek hosszanti éle lekerekített. A faléc oldalai garantáltan merőlegesek, élei pedig simára csiszoltak legyenek. A lécet - amíg a ragasztó köt - ragszalag darabokkal rögzítve biztosítsuk elmozdulás ellen. A másik polclap élébe fúrjunk egymástól 200-200 mm-re 10 mm-es csapfészkeket, a szélekhez közel levők ettől 50-50 mm-re legyenek. E csapfészkeket a másik darab élére is jelöljük át, és fúrjuk is ki. A csapfészkekbe 60 mm hosszú köldökcsapokat ragasszunk be (1), majd a ragasztóval bekent élű lapot üssük szorosan a kötőléccel már ellátott darabhoz. Az így kialakított asztallap egysíkúságát vastag és egyenes alátétlécek közé szorítva, a darabok szoros illesztését pedig csavaros szorítókkal (2), vagy léckalodába fogva, ékeléssel biztosítsuk.
Amíg az asztallap ragasztása köt, a két oldallap hosszanti élére is ragasszunk élfedő léceket, amelyeket ugyancsak rövid ragszalagokkal szorítsunk a darabok élére (3). Az oldallapok alsó élét felvasalható élfóliával fedjük le, és a hátsó összekötőlap egyik hosszanti élét is ezzel fedjük le. Amint a ragasztott kötések megszilárdultak, fogjunk hozzá az asztalváz kötéseinek a kialakításához. A két oldallapot az asztallap alsó felére, a szélső oldaléllel egy szintbe állítva kell köldökcsapos kötésekkel felerősítenünk. A csapfészkek maximum 15 mm mélyek legyenek, és ezt a fúróra erősített ütköző gyűrűvel biztosíthatjuk legpontosabban (4). A hátsó összekötőlap a két oldallap közé csatlakozik, felső éle pedig az asztallap élével kerüljön egy síkba. Mivel a lap élek oldalt így a csak ragasztóval rögzített szegélylécbe csatlakoznának, a szilárd kötést egy-egy csavarokkal rögzített sarokléccel is erősítsük meg. Az asztallapot is köldökcsapokkal fogassuk a hátsó összekötőlap élére, de most még csak ragasztó nélkül üssük a helyére. Az asztalváz ezzel készen van, ám a további munkák során még számos alkatrészt kell felerősítenünk, ezért most még ne ragasszuk szilárdan össze, helyette hevederes szorítóval fogassuk ideiglenesen meg (5). E célra azonban használhatunk erős zsineget, vagy széles ragasztószalagot is. 

Fióklapok, válaszfalak

Az asztal még a régebbi, ún. bébiházas számítógéphez készült, ám ma már többnyire mini-, vagy midi toronyba szereltekkel találkozhatunk, ezért ezt mindenképpen vegyük figyelembe az oldalsó tárolórész kialakításakor. A toronyházas gépet a jobb oldali tárolórészbe célszerű helyezni, és ilyen esetekben az oldalsó tárolórészben még egy beépített válaszfalra lesz szükségünk. A tárolórész oldalfala hátul a hátlaphoz kapcsolódik, ám felül a billentyűzet és az egérpad kihúzható polca alatt ér véget. E tárolórész merevségét tehát az alsó két szilárdan beerősített polclap adja meg, ezért ezeket az alkatrészeket legalább négy-négy csappal fogassuk az oldallapokhoz. A felső rakodópolcot célszerű kihúzhatóan a tárolórészbe erősítenünk, mert munka közben majd erre tehetjük a nyomtatót, lemeztárat, szakkönyveket, és más segédeszközöket. A kihúzható felső polctól mért távolságát e tárgyak magasságához igazodva határozzuk meg. Megvezetésére a kétsínes görgős fiókvezetékek a legalkalmasabbak (6), hiszen ezek kellően teherbírók, de ha nem lesz a polclap különösebben terhelve, akkor a léckalodás fiókvezeték is megfelelő a befogásukhoz, legfeljebb ezeket csak 2/3-áig szabad majd kihúznunk. A csapokkal beerősített alsó válaszlap alá szerelhetünk huzalkosaras iratrendezőt is (7), ha oldalára görgős fiókvezetéket erősítünk, annak fix vezetékét meg a polclap aljára csavarozzuk fel. Ezt természetesen még a polclap vázba erősítése előtt kell elvégeznünk.
Ne feledkezzünk meg a lábtámaszról sem, mert ez huzamosabb munka esetén kellemesen pihenteti a lábunkat. Ezt az alkatrészt egy keskenyebb deszkából, és a mögéje csavarozott 30x30 mm-es lécből állítsuk össze. A támléc végére, ráspolyozva készítsünk két csapot, hogy a lábtámaszt a legkellemesebb szögbe állíthassuk. A távolsága sem lényegtelen, ezért egymástól 100 mm-re készítsünk két deszkába 40 mm mély befogó nyílásokat (8), majd csavarozzuk a bal oldali oldallap, illetve a középső válaszfal aljára.

Az asztal összeállítása

Most érkeztünk el munkánk utolsó fázisához, az asztal szilárd összeépítéséhez. Először a két oldallapot fogassuk össze a hátsó összekötőlappal, és a belső sarkokba csavarozzuk fel a sarokléceket. Az asztallapot illesszük a helyére, de még most se ragasszuk a vázra. A válaszfalakat úgy ragasszuk a helyükre, hogy egyúttal a polc-, illetve a rövid fenéklap is a helyére kerüljön. A fiókvezetékekre csavarozzuk fel a kihúzható lapokat, majd végül az asztallapot is ragasszuk az asztalváz tetejére. Az asztallap két oldalsó élére, illetve az oldallapok felső részére köldökcsapokkal fogassuk fel a két natúr takarólapot, majd e darabokat ragasszuk is a helyükre.
Ezután már csak a natúr faléceket kell színtelen lakkal több rétegben bevonni, és a bútorgörgők felszerelése után már könnyen mozgathatjuk a számítógép asztalt. Arról azonban ne feledkezzünk meg, hogy a számítógép hálózati áramról üzemel, ráadásul a monitor sem mindig a gépről kapja az áramot, és ezen kívül még számos kábel kapcsolja össze a gép egységeit. Ezért az asztallap közepébe célszerű egy nagyobb lyukat vágnunk, amelyen az összes kábelt át tudjuk bujtatni. A hálózati csatlakozáshoz legalább négyes dugaszoló aljzatos hosszabbítót csavarozzunk a jobb oldali oldallap belső oldalára. Így a teljes konfiguráció kábeles csatlakozóit csak egyszer kell a helyükre dugnunk, illetve a gépegységeket a hálózatra csatlakoztatnunk. Ha pedig helyváltoztatásra kerül sor, csak egy villásdugót kell kihúznunk, és a teljes rendszert, úgy ahogy van, üzemképesen, átgördíthetjük a másik szobába, vagy akár a szomszédba is áttolhatjuk. Végezetül még csak annyit, hogy a gépasztalhoz célszerű állítható magasságú görgős széket használni, mert ez kényelmesebb, mint a szokásos íróasztalhoz való székek bármelyike, és a helyváltoztatás is könnyebb vele, ha a gépasztalt - címképünkön is látható - íróasztal mellé állítjuk. Az ilyen komplett otthoni munkahely kialakítása a bemutatott gépasztal elkészítésével, és természetesen a meglévő íróasztalhoz igazítva, már nem is olyan nehéz feladat, ha erre szobánkban van elég hely.