Növények elhelyezése otthonunkban

A lakásukat először berendezőknek, az átrendezésre vállalkozóknak, de még a régóta változatlan körülmények között lakóknak is nemegyszer komoly gondot okoz a szobanövények elhelyezése. Növények nélkül a lakásberendezés nem lehet teljes. A zöld levelek hozzájárulnak, hogy az otthon barátságos, meghitt legyen. Ugyanakkor a rosszul elhelyezett, az igényeinek nem megfelelő körülmények miatt eredeti szépségét elvesztő, sínylődő növény nem válik szemet gyönyörködtető és megnyugtató díszévé otthonunknak. A szobanövények helyének megválasztásánál tehát körültekintőnek kell lennünk.
Olyan lakás, ahol annyira kedvezőtlenek lennének az adottságok, hogy emiatt egyáltalán ne lehetne növényeket tartani, valójában nincs. Több növény a legmostohább viszonyokat, még a nagyfokú fényszegénységet is elviseli. Ilyenek egyebek között a házmesterpálma (Aspidistra elatior), a japán vízipálma vagy rákvirág (Aglaonema modestum), a borostyánlevelű arália (Fatshedera lizei), és a kúszó filodendron (Philodendron scandens). Annyira helyszűkében sem lehetünk, hogy egyetlen, falra erősített vagy a mennyezetről aláfüggesztett növénytartó ne férne el valahol, s benne - mérettől függően - egy-két, vagy több növény, cserepével együtt, vagy laza, vízáteresztő földkeverékbe közvetlenül beültetve.
Helyet kaphat a növény térelválasztókon, polcokon, a könyvek, a lemezjátszó, a rádió- vagy a tévékészülékek mellett is, ha nem akadályozza azok használatát. Rádió, televízió tetejére esztétikai okokból se kerüljenek növények, s azért se, mert az öntözés ily módon árt a környezetnek. Alacsony bútorra és kis asztalkára csak akkor kerüljön növény, ha nincs útban.
Szabad falrészen, tartókampóra felfüggesztett kerámiában, vesszőfonatú, falitartóban nevelhetünk egy vagy több növényt. Az öntözés okozta vízfolt keletkezése biztosan elkerülhető, ha lehántott héjú vessződarabokból, esetleg félbe hasított kukoricaszárból, nádból készült (vékony zsineggel, rafiaszálakkal) összekötözött kis rács kerül a növények tartóedénye alá, illetve mögé. De egy nyersszínű gyékénydarab, gyalult deszka vagy rafiaszett is jó alátét lehet.
Térelválasztó polcrendszeren, rácson különböző szintekben elhelyezve lehetnek a legmutatósabbak azok a változatos levélalakulású és szép színeződésű növények, amelyek beérik, az ablaktól távolabbi, rosszabb fényellátású hellyel is. így idővel valóságos növényfalat képezhetnek.
Mindig számot kell vetni azzal, hogy minél távolabb kerülnek a növények az ablaktól, annál kevesebb fényhez juthatnak. Fényellátottságuk tovább romlik, ha a mennyezethez közel kapnak helyet. Hasonlóan rossz a sarkok fényellátottsága is, különösen az ablak melletti sarkoké. A legkedvezőtlenebb a mennyezet-közeli sarokrészek természetes megvilágítottsága. Épp ezért nem ajánlatos (pedig szokásos) - kivételes esetektől és legkevésbé fényigényes növényektől eltekintve - bármennyire elterjedt is, "növénysarok" kialakítása.
Szokás a növényeket ablak elé, illetve közelébe állítani. Ez kétségtelenül előnyös lehet a növénynek. És szép is, ha nagyságuk és színeződésük szerint rendszerezve, kisebb-nagyobb csoportokban helyezzük el őket a szokásos egy-két soros vonalba állítás helyett. Az általuk elfoglalt ablak azonban szellőztetéskor nehezen vagy egyáltalán nem nyitható ki, ezért ez a megoldás csak több ablakos helyiségben helyeselhető. Ilyenkor azt is érdemes figyelembe venni, hogy alkalmas árnyékvető hiányában a déli fekvésű ablakoknál a közvetlen napfénytől megperzselődhetnek a levelek. Még ennél is rosszabb azonban a teljes észak-nyugati fekvés, aminél a keleti s még az északi tájoltság is kedvezőbb, hacsak szomszédos épület vagy falomb nem árnyékolja.
Az ablakhoz túl közel, szorosan az üveg elé kerülő növények - azon kívül, hogy károsodhatnak a külső, az alacsonyabb hőmérsékletű levegőtől, a hideg ablaküvegtől vagy éppen a tűző napsugaraktól - a beáramló fénynek is útját állják. Még jobban gátolják a fény behatolását az ablakközbe helyezve, és itt a veszélyek is fokozottabban fenyegetik őket. (Ezért sajnálatos, hogy nagyon gyakran találkozni a méretükhöz képest legtöbbször szűk ablakközbe rekesztett növényekkel.) Legfeljebb a virágjukkal díszítő és éppen viruló, ugyanakkor a méretükkel is beleillő növények elhelyezésére javasolható az ablakköz. Ezeken kívül esetleg azok a kaktuszok és más pozsgás növények kerülhetnek az ablaktérbe, amelyek különösen fényigényesek és kis termetűek. Vigyázzunk azonban arra, nehogy túlságosan árnyékoljanak, hiszen a fényre nekünk legalább annyira szükségünk van, mint a növényeknek.
 

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: szobanövény

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Nyaraló növények beköltöztetése

Szobai növényeink egy része, éssok dézsás növényünk a tavaszi fagyok elmúltát követően a kertben töltik a nyarat, és az őszt. Télire azonban a fagyérzékeny növényeket fagymentes helyre kell...


Szárazföldi növények vízben

Egyes szobanövények legegyszerűbben a levágott hajtás vízben történő tartásával gyökereztethetők meg. Dedekorációként, sokáig így is tarthatók.