E kérdésről nyáron kell döntenünk!

Mivel fűtsünk?

A hazánkban népszerű földgáz alapú fűtésen kívül létezik számos más, hagyományos fűtési mód, melyek előnyeit-hátrányait és gazdaságosságát foglaltuk össze a következőkben.

A fűtés célja a megfelelő hőérzet biztosítása. A "megfelelő" szó még azt is igyekszik kifejezni, hogy igényeinket és anyagi lehetőségeinket összevetve esetleg kevésbé kedvező hőérzeti feltételeket is elfogadunk. Természetesen nem célunk, hogy bárkit is igényei mérséklésére ösztönözzünk, de azt tudnunk kell, hogy a szobánkban 1 °C-kal nagyobb hőmérséklet 5% többletenergiát igényel. A túlfűtött helyiség nemcsak egészségtelen, hanem fölösleges pénzpazarlás is. Mindenki találja meg a maga számára optimális hőmérsékletet, de a különböző célt szolgáló helyiségeket csak annyira fűtsük, amennyire azt az ott-tartózkodás célja és időtartama igényli.
Általában csak 145 fűtésmentes nap van évente, mert 186 napot (6 hónapot) számolunk fűtésre, azonban a fűtési szezonon kívül is gyakran fűteni kell (pl. szeptember elején 5-7 °C reggeli hőmérséklet esetén). A fűtési célra felhasznált energiahordozó sokféle lehet: fa, szén, villamos energia, földgáz, tüzelőolaj. A tüzelőanyag fajtáját döntően a helyi sajátosságok- és csak másodsorban a gazdaságosság határozza meg.
A helyi körülmények:

  • a tüzelőanyag beszerezhetősége,
  • a szállítási lehetőségek,
  • a tárolási lehetőségek,
  • az égéstermék-elvezetés,
  • illetve -elszállítás,a környezetvédelem.

A gazdaságosságot befolyásolják:

  • a beszerzési költségek,
  • a tárolási költségek,
  • az égéstermék elszállítási költségei.

A tüzelőanyag megválasztásakor tehát az összes fenti körülményt mérlegelni kell. Általános érvényű szabály nincs. Bármelyik energiahordozó mellett döntöttünk, rendkívül fontos, hogy az energiát berendezésünkben jó hatásfokkal hasznosítsuk. Intelligens fűtési rendszerek az energia felhasználás 75 %-át ingyenesen a környezetből nyerik.
A következőkben a különböző fűtési módokkal foglalkozunk, beruházás, fenntartás és energiahatékonyság szempontjából. Az tájékoztató jellegű összehasonlító adatokat forint/megajoule -ban (Ft/MJ) adjuk meg, azaz, hogy hány forint ráfordításával lehet ugyanazt a hőmennyiséget előállítani egy adott berendezés és a hozzá tartozó energiaforrás segítségével. Kapaszkodónak annyit, hogy egy átlagos, 65 m2-es lakás éves fűtésigénye 49-50 000 MJ körül van.

Elektromos fűtés

Beruházás szempontjából a legolcsóbb megoldás az egyedi elektromos fűtőtestek telepítése. Barkácsáruházkban, bevásárlóközpontokban márkától függően 10-30 ezer forint között válogathatunk. Az egyedi fűtőtestekkel megoldott, direkt fűtés viszont a lehető legdrágább a fűtési módok közül.
Szintén az elektromos fűtéshez sorolhatóak a hőszivattyúk. Ezek szintén elektromos áram segítségével állítanak elő hőenergiát, de sokkal jobb hatásfokkal, mint a hagyományos elektromos fűtőtestek. A hőszivattyúk a talaj vagy talajvíz hőenergiáját is hasznosítják, így akár a bevezetett elektromos energia három-négyszerese is kinyerhető hő formájában. Hőszivattyúk közül a legjobb hatásfokkal a talajvíz vagy kútvíz szondás változatok bírnak, de a talajkollektoros vagy levegő hőcserélős variánsok is alacsony áron állítják elő a hőt. Egy teljes hőszivattyú rendszer kiépítése 1,8-2,5 millió forint között mozog, tehát meglehetősen nagy egyszeri beruházásról van szó. Míg egyedi fűtőtestekkel 11, addig hőszivattyúval (kollektortól függően) 2-3 forintba kerül egy MJ hőenergia előállítása.

Földgáz tüzelés

Magyarországon a legelterjedtebb a földgáz alapú tüzelés, melynek oka a hosszú ideig mesterségesen alacsonyan tartott gázár volt. A gáz árának drasztikus emelése viszont egyre több lakás vagy háztulajdonost gondolkoztat el más, gazdaságosabb fűtési módok kiépítésére. Egy olcsóbb, zárt égésterű gázkazán és fűtéskör kiépítése félmillió forint körül van egy átlagos családi háznál. Igényesebb kivitelnél akár az egymillió forintot is elérhetik a beruházási költségek, míg a legkorszerűbb kondenzációs kazánok, a hozzá kapcsolódó munkálatokkal másfélmillió forint környékén vannak. A kondenzációs kazánok a jelenlegi gázár mellett ~3,5 Ft-ból állítanak elő egy MJ energiát, míg egy hagyományos földgáztüzelésű kazán ~4,5 forintból teszi ezt.

Pb-gáz tüzelés

Olyan helyeken, ahol nincs vezetékes gáz, de mégis gázfűtést szeretnének, megoldás lehet a folyékony állapotban tárolható propán-bután gáz használata. Egy gáztartály kiépítési és bérleti díja 250.000 forint környékén mozog, helyszíntől függően. A tüzelőberendezés ára, a gázszerelési munkálatok, valamint a kémény kialakítása nagyjából a földgáztüzelésnél bemutatottal megegyező: olcsó berendezések esetén ~0,7, drágább, kondenzációs kazánnál ~1,1-1,6 millió forinttal marad kevesebb a pénztárcánkban. A PB gázfűtés meglehetősen drága, olcsó berendezés esetén közel 10 forint/MJ, míg a kondenzációs technikánál ~7 Ft/MJ érték az irányadó.

Széntüzelés

A széntüzelés egyre inkább visszaszorulóban van, de néhány helyen még a nagyvárosokban is érezni a szén elégetésekor keletkező, jellegzetes kénes illatot. A széntüzelésnél a legnagyobb problémát az adagolás és a nagy mennyiségű szén tárolása okozza. Egy olcsó, kézi adagolású kazán + kémény és kb. 20 m2-es széntároló kiépítése 1,3 millió forint környékén mozog, míg egy korszerű, automatikus adagolású kazánnal mindez felmehet 1,8 millió forintig is. A szén magas fűtőértékének köszönhetően az előállított energia viszonylag olcsó, ~2-2,5 forint/MJ.

Olajtüzelés

Az olajtüzelés nem túl elterjed hazánkban, egyrészt a viszonylag magas telepítési költségek, másrészt a tüzelőolaj borsos ára miatt. Egy olajtárolóval ellátott olajkazán ára meghaladja az egymillió forintot, a fűtőolaj jelenlegi 255 ft/l-es árával számolva pedig 7,3 forintba kerül egy MJ energia előállítása.

Fatüzelés

Fatüzelésnél választhatunk hagyományos, és elgázosítási technikával működő kazánt. Az előbbi olcsóbb, utóbbi viszont jobb hatásfokkal működik. Egy egyszerű fatüzelésű kazán kémény és tároló kiépítésével nagyjából 1,2-1,3 millió forintba kerül. Amennyiben egy automatikus üzemű faelgázosító készülék mellett döntünk, az előzőhöz képest 2-300 ezer forinttal számolhatunk többet. Egy MJ energia előállítása 3,5 forintba kerül hozzávetőlegesen, ami a korszerű földgázkazánokkal van egy árkategóriában. A faelgázosítás elvén működő berendezések 2,2 Ft/MJ értéke pedig a talajkollektoros hőszivattyúkkal állítható párhuzamba.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Bérces Balázs

Címkék: fűtés

A cikk eredeti változata az alábbi címen olvasható az Ezermesteren:
https://ezermester.hu/cikk-195/Mivel_futsunk_