ALKO Pro PHM 260

Egyengető és vastagsági gyalu

A barkácsolók vágyainak netovábbja egy-egy profi szerszámgép, amelyeket azonban csak a szakemberek tudnak igazán kihasználni. Ezek célgépek, ezermesterkedők számára csak a pontosságuk lenne kihasználható, teljesítményük jórészt kihasználatlan maradna. Ám lapunkat szakemberek, iparosok, pl. asztalosok is olvassák, főként az ő figyelmükbe ajánljuk az alábbi - kisvállalkozások igényeinek is megfelelő - egyengető és vastagsági gyalugép bemutatását. Elöljáróban annyit, hogy e robosztus felépítésű géppel tizedpontosságú lemunkálásokat lehet végezni, igen könnyen, nagy biztonsággal.

A gyalugépet már eleve az intenzív munkára tervezték, ennek megfelelő a teljesítménye is. Meghajtó motorja 230 V-os váltakozó áramú, illetve 400 V-os háromfázisú, felvett teljesítményük 2,5 kW és 3,4 kW, amelyből 2 illetve 2,7 kW-nyit hasznosítanak. Az osztott munkaasztal magassága 820 mm, hossza 1100, szélessége pedig 300 mm. Egyengető gyaluként használva 260 mm, vastagsági gyalulásnál pedig 240 mm széles, max. 140 mm vastag faanyagok megmunkálására alkalmas. A fogásmélység mindkét funkcióban fokozat nélkül, finoman szabályozható, ám maximálisan 3 mm lehet. A gyalun vastagsági megmunkáláskor a munkadarabok gépi előtolására is lehetőség van, amelynek sebessége 5 m/perc.
1-es képA gyalulást szellemesen kialakított gyaluhenger-védő burkolat teszi biztonságossá, amely csak a megmunkálandó munkadarab szélességében hagyja szabadon a késeket. Az egyengetéshez használatos vezetővonalzó 150 mm magas, 650 mm hosszúságú, fokozat nélkül 45 fokig dönthető. A gép mindkét funkcióban használható forgácskidobó csatornával rendelkezik, a hatékony forgácselszíváshoz azonban külön elszívó berendezés szükséges, amelynek áramlási sebessége legalább 20 m/s, szívása pedig 1200 Pa legyen. A gép zajszintje üresjáratban 88,3 dB, üzem közben pedig 96,9 dB, hangnyomásszintje 68,9 dB, illetve munka közben 84,2 dB, ezért nagyon ajánlatos gyaluláskor füldugót, zajvédő felszerelést használni. A továbbiakban saját tapasztalatainkon keresztül mutatjuk be ezt a (számunkra kissé szokatlanul komoly) gépet.
A gyalugép nem használatra készen van csomagolva, ám csak a lábait, a leszerelhető asztalt, az egy- illetve a háromfázisú kapcsolót (1), az előtolómű kapcsolókarját (2), a gyaluhenger védőburkolatát és az egyengető vezetéket kellett megfelelő csavarokkal felerősítenünk (3) ahhoz, hogy üzembe tudjuk helyezni.
Az asztal végén levő forgatógombbal lehet egyengető gyaluláskor a kellő fogásmélységet beállítani (4), ami az asztal alatti skálán ellenőrizhető. Az egyengető vezeték merőlegessége derékszög, vagy szögben gyaluláshoz állítható szárú szögmérő segítségével állítható be pontosan. Ezt követően a késvédő burkolatot úgy állítottuk be, hogy a végén levő rugalmas záróidom az egyengető vezetékhez szorítsa a munkadarabot (5). A gyalugép a kapcsolóaljzatába csatlakoztatott, biztonsági dugóval szerelt kábellel kapcsolható a hálózatra, majd a gép ezt követően a kapcsológomb benyomásával elindítható. Az egyengető vezeték beállított szögértékét egy próbadarab legyalulásával ellenőriztük, és csak ezt követően fogtunk a munkadarab élének a lemunkálásához (6). Simán, és könnyedén ment minden, a gyalult felület pedig - mivel lassan toltuk az 4-es képanyagot - sima és egyenes lett, a gyalult él merőlegessége is pontos lett. A szélesebb deszka lapjának legyalulása már több figyelmet és ugyancsak lassú előtolást igényelt. Megnyugtató volt az a tudat, hogy a viszonylag széles asztal közepén forgó gyaluhenger nem jelentett potenciális veszélyt a kezünkre, hiszen "hasznos részét" a munkadarab, a többit pedig a védőburkolat fedte le teljesen. Vékonyabb lécek méretre gyalulásakor viszont jól jött volna egy vertikálisan ható leszorító idom. A maximálisan megengedhető fogásmélységet megtapasztalva sem erőlködött a gép, csak mintha a hangja erősödött volna fel, ám az is lehet, hogy megterhelt fülünk vezetett félre bennünket. A legyalult felület simasága most is kiváló volt, csak az egyenletes sebességű előtolást előzőleg gyakorolnunk kellett. Ez a szakembereknek bizonyára nem okoz problémát.
Kipróbáltuk a szögben gyalulást is. A kívánt szög beállítása könnyű, a két oldalsó szorítócsavar kilazítása után (7) beállíthattuk az oldalvezeték dőlésszögét, és rögzítése után már gyalulhattunk is. Most jobban kellett figyelnünk arra, hogy a munkadarabot jól az oldalvezetékre szorítsuk. Az első fogásoknál kihasználtuk a maximális forgácsolási vastagságot, és ezt csak az utolsó két fogásnál csökkentettük fél milliméterre. Az eredmény így kiváló simaságú és pontosan a kívánt szögben lemunkált deszkaél lett.
9-es képA gyalugép adott vastagságú megmunkálásra is alkalmas, ami különösen a nagyobb mennyiségű faanyag pontos méretre munkálásához nagyon hasznos. Ebben az üzemmódban gépi előtolást is lehet alkalmazni, ami a lemunkált felületek egyenletessége szempontjából nagyon előnyös. A gépet azonban az ilyen műveletekhez kissé át kell alakítani. Az egyengető vezetéket és az asztal leszerelhető részét eltávolítottuk, majd a forgácskidobó csatornát felemelve a késhenger burkolata fölé fordítottuk, és ráerősítettük az elszívócsonkot (8). A gép vastagsági asztalát az oldalsó karral az anyag vastagságához igazodó méretre állítottuk, majd a kézi kerékkel beállítottuk a lemunkálandó vastagságot, és ezt az oldalsó méretskálán ellenőriztük is. A kerék egy fordulatával 1,75 mm-nyi vastagság-változás érhető el, ám a kerék palástján levő osztásvonalak segítségével akár 0,1 mm-nyi magasságváltozás is beállítható. Az egyszerre lemunkálható anyagvastagság azonban itt is max. 3 mm lehet.
A gyalu bekapcsolása után a munkaasztalra helyezett faanyagot az előtolómű gumihengeréig toltuk be, majd egy oldalsó kar átállításával már a gépi előtolással haladt el a gyaluhenger alatt (9). Ez különösen hosszú munkadarabok méretre gyalulásánál előnyös, mert ezáltal az előtolás egyenletes, és a legyalult felület egyöntetűen sima lesz, a munka pedig jelentősen könnyebbé válik, hiszen az anyagot nem nekünk kell mozgatni. A legyalult anyag méretpontossága kiváló, felületi minősége úgyszintén. Ez különösen akkor számít sokat, ha a szokásos vastagságú anyagoktól eltérő méretű darabokat kell kialakítani.
Szerény próbálkozásaink során egyértelművé vált az a tény is, hogy az Alko Pro PHM 260 gyalugéphez szinte elengedhetetlenül szükséges az elszívó berendezés, mert e nélkül hamar elszennyeződik nemcsak a gép környéke, hanem sokkal inkább az előtoló-hengerek és csapágyaik, továbbá a vastagsági asztal állítóorsói, csapágyai, no és természetesen maga az egész szerszámgép is. Szerény próbáink során mi csak a forgácskivetőre, pontosabban az elszívócsonkra erősített műanyagzsákkal fogtuk fel a leválasztott forgácsot, azaz annak csak egy részét, mert a sebesen forgó gyaluhenger - az intenzív elszívás hiányában - másfelé is szórta a forgácsot, amit viszont célszerű elkerülni.
Szólnunk kell még egy furcsának tűnő apróságról, nevezetesen, hogy az előtoló-művet meghajtó laposszíj kicsit aláméretezettnek tűnt. Ezt azonban biztonsági okok indokolják. A laposszíj ugyanis könnyen elszakad, ha a munkadarab megszorul a gyaluhenger alatt, így védi a késeket és a motort a túlterheléstől. Egyszerű biztonsági kapcsolóként is funkcionál, cseréje pedig percek alatt elvégezhető a burkolat leszerelése után, ha van pótszíj az elszakadt helyett.
A gép megvásárolható AL-KO Kft.-nél 1095 Budapest, Nagyvásártelep u. 14., telefon: 215-0863.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: gyalu

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

thyeby avatarja

thyeby         ALKO Pro PHM 260

Kiegészíteném néhány gondolattal az ALKO Pro PHM 260 teszt beszámolót.

A motor elméletileg példásan erős. Ennél kisebb teljesítménnyel is gyönyörűen és hatékonyan lehet gyalulni.
Most találkoztam először olyan vastagoló leírással, ahol az előtolást külön be kell kapcsolni. Általában ez alapban és kizárólagosan van konstruálva, tehát nem kell kapcsolgatni, megy az anyag magától.
A gumi behúzóhenger az én szememben inkább hátrány, mint előny, ugyanis túl azon, hogy a körmös behúzóhengerhez képest gyengébben képes tolni az anyagot, de el tud kopni a gumihenger, ha megszorul a fa. És ekkor szép fekete nyomot is hagy a szép gyalult felületen. Rá se rántson, aki úgy érzi, hogy be tud szerezni új gumihengert az ALKO cégtől, ha a meglevő elhasználódott. S vajon a gyalukés milyen rendszerű? Beszerezhető? Élezhető? Hogyan van rögzítve? A gyaluhenger Vas, vagy alu öntvény? Utóbbi esetben a késbeállítás a hétpróbás szakembert is próbára teszi.
Az egyengető asztal lapja miből készült? Jó lett volna ezekről is olvasni.
A max 140mm vastagolási magasság ha csak 10mm-el több lenne, akkor az eléggé elterjedt 150mm széles deszkával és pallóval, gerendával (bár legutóbbi kérdéses) megbírkózna.
A gyalulási kép magáért beszél, az fontos jellemző egy gyalugép esetén. Az előtolás elégséges.
A 3mm fogásmélységgel kétségkívül könnyedén megbírkózik ekkora motor, azonban jó tudni, hogy ekkora rpm és késszám mellett a késélek nagyon hamar elhasználódnak. Nem javaslok 100mm-nél szélesebb deszka gyalulásakor 1mm-nél nagyobb fogásmélységet.
A cikket végigolvasva bennem az az érzés kelt, hogy bár valóban komoly gép ez, mégsem ipari használatra lett kitalálva. Igényesebb barkácsolók ideális gépje ez szerintem.
Az, hogy az emelőorsó menetemelkedése 1,75mm, két élű dolog. Talán később kopik így el az orsó, nehezebben mozdul el (állítódik el) munka közben, de bosszúság valahol mégis. Szerencsésebb lenne a 2mm menetemelkedés. Fél tekerés egy milliméter, negyed kör pedig fél mm lehetne, és az embernek nem kellene lesni a skálát, sűrűn visszamérni a gyalult anyagot, szemmel is látható volna messziről az emelőkurbli állásából, hogy hol is tartunk a mérettel.
Az aláméretezett laposszíjat nem igazán értem. Ekkora bika motor esetén nem szabad az anyagnak megszorulnia. Ha mégis megszorul, a motor nem fog erölködni, hiszen a késnek olyankor nem kell vágnia, ergo nincs terhelés alatt gyakorlatilag a behúzó hengeren kívül semmi. Ilyen esetben az ember leállítja a gépet, visszább vesz a fogásmélységből, és újra tolja az anyagot.
Nem próbáltam ki élőben egy ilyen gyalut, de örömmel megtenném - úgy hitelesebb is lehetne a véleményem.

Gyalupad saját kezűleg

"Profi" barkácsolók, a pályakezdő asztalos iparosok meg különösen igénylik a masszív munkaasztalt, ami még a különféle méretes alkatrészek, deszkák, staflik befogására is alkalmas. A gyalupad lenne...


Barkácsoljunk, de mivel?

Az építkezők és családi házban lakók közül egyre több emberben merül fel a gondolat, hogy az igen drága faipari munkát, még ha egyszerűbb módon is, de megpróbálja saját maga elkészíteni, legyen szó...