Belépés
 avatarja
2014. szeptember 01., Hétfő - Egon, Egyed
Aktuális lapszám | Videó adatbázis | Előfizetés | Kapcsolat | Facebook | Mobil Oldal | Szakértő | Naptár | Herbáció | Gasztronóm

Az értékeléshez jelentkezz be!


Ezermester » 1999 » november » Otthon, lakberendezés

Szobai szökőkutak, csobogók

iwiw logotwitter logo
||

Néhányan talán kicsit giccsesnek találják, mások viszont hangulatosnak, hasznosnak, a lakás díszének. Mi inkább ez utóbbi vélemény felé hajlunk. A szobai szökőkutak nagyon is szépen, ízlésesen elkészíthetők, és bármely lakás ékességévé válhatnak. E díszítő funkción kívül pedig más hasznát is vehetjük.

szoko_00.jpg (32498 bytes)A szobai csobogók ugyanis a legintenzívebb párologtatók; egy kisebb szökőkút is napi 1-2 liter vizet, a nagyobbak pedig akár 4-5 litert is képesek elpárologtatni, ami különösen a központi fűtéses lakásokban igen jól jöhet. A fűtési idényben a lakások relatív páratartalma 20-30%-ra is leesik, ami egészségtelen, és az ún. hőérzetet is rontja. Az intenzív párologtatás viszont lényegesen javítja ezt a hőérzetet, annyira, hogy egy 60%-os relatív páratartalmú helyiségben a 18 fokos hőmérsékletet is kellemesnek érezzük, ez pedig jelentős energia megtakarítást eredményezhet.
A fentieken kívül pedig a szökőkút csobogása kellemes, közérzetjavító, nyugtató hatású, amire sokszor fáradt idegrendszerünknek szüksége van.
Reméljük a fenti érvek - no meg a képek - meghozzák olvasóink kedvét, hogy lakásuk berendezését kiegészítsék egy ilyen szép szobadísszel. Ha igen, akkor két lehetőségük van. Ha pénztárcájuk eléggé vastag, akkor betérnek valamelyik szakcéghez (pl. Budapesten a Pólus Centerben működő Aquamorf szaküzletbe), és szebbnél szebb, igényesen elkészített csobogó, szökőkút között válogathatnak. Ha anynyi pénzt nem tudnak áldozni a nemes ügynek, akkor a legfontosabb alapelemeket vásárolják meg ugyanott, és saját fantáziájukra, ízlésükre hagyatkozva maguk készítik el szobai díszüket.
A legfontosabb alapelem az a kis szivattyú, amely a csobogóban a vizet keringteti. Tulajdonképpen ez az, ami semmiképpen nem helyettesíthető mással, házilagos megoldással, ezt meg kell vásárolnunk. Több gyártó termékei is kaphatók - legelterjedtebb a Sicce márkájú - de mindegyik azonos elven működik. A 220 V-os kalickás motorok tekercsrésze műgyantával van kiöntve, így a hálózati feszültség semmiképpen nem kaphat vizet, tökéletesen biztonságos. A forgó mágneses tér "folyamatosan kergeti" az öntött tekercsen kívül lévő állandó mágnest, illetve az erre öntött szivattyú lapátot. Ez már természetesen a vízben forog.
szoko_04.jpg (29072 bytes)A csobogók szivattyúja tulajdonképpen majdnem teljesen megegyezik az akváriumi szűrőszivattyúval, de nekünk most a szűrőre nincs szükségünk (sőt inkább zavarna, mert a szűrő idővel eltömődne, állandó tisztítást igényelne, vagy akadályozná a szivattyú vízellátását), ezért ezt a szökőkutak szivattyújáról el is hagyták, vagy utólag kivesszük. A szivattyú kiválasztásakor kérjünk tanácsot a szaküzletben. A teljesítményben különböző típusok mindegyikéhez tartozik ugyanis egy grafikon, amely a vízemelési magasság és a szállított vízmennyiség összefüggését mutatja meg. El kell döntenünk, hogy mekkora méretű szökőkutat tervezünk, milyen magasra kívánjuk a vizet emelni, és mennyi legyen a szállított víz. Úgy tervezzünk, hogy a szivattyú névleges emelési magasságának kb. a 2/3-át használjuk ki, mert akkor még a vízmennyiség is elegendő lesz. A több víz, magasabbra emeléséhez értelemszerűen nagyobb elektromos teljesítményű szivattyút kell választanunk. A legkisebb szivattyúk mindössze 5-6 W-osak, a nagyobbak akár 100 W-osak is lehetnek.
A szivattyú egyébként hoszszú távú befektetés. Gyakorlatilag zajtalan. Ha vigyázunk arra, hogy mindig elegendő vízben álljon, akkor 5-6 évig minimum gond nélkül működik, 24 órás folyamatos üzemre tervezték őket. A körülvevő víz viszont fontos, mert az jelenti a motor hűtését, és e nélkül túlmelegszik, néhány óra alatt tönkremegy. Minimális karbantartást igényel; 3-4 havonta pattintsuk le a vízkerék műanyag burkolatát és tisztogassuk ki, esetleg vízkőtelenítsük, majd pattintsuk vissza a fedelet. Nagyon fontos, hogy az elektromos részhez - különösen a csatlakozó vezetékhez - ne nyúljunk, ne sértsük, ne toldjuk meg. Egy sérülés a csatlakozó vezetéken akkor is életveszélyes, ha az a víztéren kívül eső szakaszra esik.
szoko_06.jpg (35068 bytes)A szivattyút úgy helyezzük el, hogy az valamivel a vízfelszín alatt legyen, hogy ne látszódjon, de ne a víztér alján, mert a szennyeződések, homokszemcsék oda ülepednek le, és ezek csökkentik a szivattyú élettartamát. A víz kivezetésére több lehetőségünk van, de erre kicsit később térünk viszsza. Előbb nézzük át, hogy miből készülhet a víztér.
E célra gyakran használnak különböző mázas kerámiákat, ami szép és olcsó, de nem tökéletes megoldás. A mázon egy idő után hajszálrepedések keletkeznek, az edény külső fala izzadni kezd. E szempontból tökéletesen megfelelnek viszont a különböző fém vagy műanyag tálak. Mielőtt még nagyon megijednénk, rögtön hozzátesszük, hogy ezeket természetesen kívülről be kell burkolnunk valamivel, és akkor már majdnem mindegy, hogy milyen anyagból készültek. A burkolásra egy nagyobb farönk, kőtömb, vagy valamilyen mesterséges bevonat is megfelel. Lényeg, hogy ízléses, szép és kezelhető legyen.
Nem feltétlenül kell viszont burkolnunk az üveg vagy porcelán tálakat. Ezek minden szempontból megfelelőek, legfeljebb nehéz beszerezni a megálmodott méretben. Az igazán elegáns megoldás, amikor maga a víztároló valamilyen víztartó kőzetből van kivájva. Ez már házilag nehézkesen oldható meg, és a szükséges gránit vagy márvány sem található meg nálunk természetes körülmények között. Esetleg más, sűrű szerkezetű, mésztartalmú vagy vulkanikus kőzet is szóba jöhet, különösen, ha a vízzáróságát valamilyen műanyag bevonattal (pl. Reokorral) biztosítjuk.
Ebbe a víztartályba kell tehát elhelyeznünk a szivattyút. A tálat töltsük ki alaposan átmosott, nagy szemű (minimum babszem nagyságú), átszitált kaviccsal. Így elkerülhetjük, hogy a szivattyúba morzsalék vagy homokszemcse kerülhessen. Ebbe a kavicságyba ágyazzuk bele a szivattyút; ez eltakarja, és egyben rögzíti is.
szoko_09.jpg (43285 bytes)Most értünk oda, hogy miből is folyjon ki a víz. A legegyszerűbb a szökőkutas megoldás, amikor az arasszal a vízfelszín fölé nyúló cső végéből valamilyen szórófejen keresztül zubog a víz. Ilyen szórófejek készen egyesével, vagy készletben kaphatók, de egy kis ügyeskedéssel saját kezűleg is kialakíthatók. Némi kísérletezést igényel a megfelelő szűkítés megállapítása, amikor még elegendő vízmennyiség a kívánt magasságba szökik. A kivezető cső hossza a szivattyúhoz adott teleszkópos cső segítségével kis mértékben változtatható.
A víz kifolyatásához valamilyen figurát is felhasználhatunk. Itt elengedhetjük fantáziánkat, de egyben nagyon óvatosnak kell lennünk. Nagyon szép, de nagyon ízléstelen megoldások is születhetnek. Egy keramikusnál vásárolt porcelán kancsó ugyanúgy lehet szép, mint a ritkaság számba menő megkövesedett farönk. Kerüljük viszont a műanyag babákat, mesefigurákat és hasonlókat.
Igen elterjedtek az átfúrt kövek. Elég nagy választékban kaphatók készen is, a szükséges furattal együtt, de kőbányák környékén vagy akár a köves kertben, patakmederben is gyakran találkozunk szép kőtömbökkel. Itt már lényegesen nagyobb a választási lehetőségünk, csak arra vigyázzunk, hogy a kő ne málljon, porladjon, mert az ártana a szivattyúnak. A kő átfúrásához megfelelő kőzetfúró és türelem szükséges. A fúrófejet érdemes vízzel hűteni. A köves megoldásnak nagy előnye, hogy nagy mennyiségű vizet párologtathatunk el vele.
Szóba jöhet még tulajdonképpen bármi, ami szép, vízálló és természetes adottságánál fogva illik a csobogóba; pl. egy nagyméretű kagyló, átlátszó struktúrájú ásvány, kristály, cseppkő stb. Az átfúrt kőtömbbe vagy közvetlenül ragasszuk be a szivattyú csonkját, vagy egy átmérőben a furathoz és a csonkhoz illeszkedő gumicsövet használjunk fel. A csövet vagy a csonkot Sziloplaszttal ragasszuk be, mégpedig szárazon, mert csak akkor ragad meg.
Szólnunk kell még néhány szót a díszítő növényekről. A csobogó vízterén belül lehetőleg csak műnövényeket használjunk. Ezek táptalajt nem igényelnek, és nem zavarják a szivattyú működését. Valódi növényeket csak úgy helyezzünk el a csobogó köré, hogy táptalajuk külön térben legyen, így nem mosódhat ki semmilyen, a szivattyúra ártalmas anyag a víztérbe. A növények viszont egyben nagyon fontosak is, mert a rideg kőzetek és a növények meleg színe csodálatos harmóniát alkot.
szoko_14.jpg (14923 bytes)A szobai szökőkút látványát emeli a megfelelő megvilágítás. Ez lehet egy felül elhelyezett halogén spotlámpa is, de még szebb, ha a fény a víz alól jön, és az apró hullámok fodrán törik meg. Speciális, vízhatlan halogénlámpák is kaphatók. Ezek mindig törpefeszültségűek, így nem veszélyesek. Esetleges égőcserénél gondosan ügyeljünk arra, hogy összeszereléskor a gumitömítések a helyükre kerüljenek, és a rögzítő csavarokat megfelelően húzzuk meg. (Őszintén szólva a törpefeszültségnek köszönhetően akkor sem történik katasztrófa, ha a lámpatestbe víz kerül. Láttunk már a vízben vidáman világító halogén égőt is, de ezt azért ne próbálgassuk.) A víz alatti világítást lehetőleg úgy helyezzük el, hogy az izzót közvetlenül ne lássuk, ne világítson a szemünkbe, csak a fényét érzékeljük.
A végére már csak néhány kuriózum marad, amikért persze keményebben kell fizetni. Ilyen például az ultrahangos vízporlasztó, amelyben egy nagyfrekvenciás membrán szobahőmérsékletű párát állít elő. Olyasmi ez, mint amikor vizet forralunk, vagy inkább, mint ha sűrű füst gomolyogna a vízből. Mivel ez a gőz azonban szobahőmérsékletű, nem nagyon csapódik le a környező tárgyakra, nem áztatja el a csobogó környezetét. A vízporlasztó szintén törpefeszültségű, nem veszélyes, de nagyon látványos, és igen intenzíven párologtat.
Megemlítünk még egy igazi luxust. Ha a világítást vagy bármelyik elektromos szerelvényt távirányítással akarjuk működtetni, akkor ehhez akár egy vagy három csatornás rádió-távirányítót is használhatunk. A szerkezet gyakorlatilag nem igényel szerelést; a vevőegységet - mint egy elosztót - a konnektorba dugjuk, és az "elosztóba" dugott fogyasztó áramát a távirányítóval ki-be kapcsolgathatjuk. Ezt a készüléket azért tartottuk fontosnak megemlíteni, mert a csobogón kívül bármilyen elektromos készülék távkapcsolása megoldható vele. Igazán univerzálisan használható.
Lehetőségeink szerint igyekeztünk ezt a témát alaposan körbejárni, de bizonyára van olyan olvasónk, akinek az érdeklődését mélyebben felkeltettük. Az ő kedvükért megadjuk az Aquamorf szakcég telefonszámait: 06-60-336-850, illetve (24) 478-445. Itt nem csak felvilágosítást, tanácsokat kaphatnak, hanem a szükséges alapelemeket is megrendelhetik.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha "lájkolod" az Ezermester Facebook oldalát, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék:  szökőkut, csobogó


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Kerti építmények

Szobai szökőkutak

Kerti építmények Szobai szökőkutak

A szépen gondozott növényeken kívül sok minden kell ahhoz, hogy kertünk rendezett és otthonos legyen. Ha valamilyen új kerti elemmel szeretnénk gazdagítani házunk táját, jól tesszük, ha idejekorán...

A víz jelenléte a szobában megnyugtatóan hat az emberre, legyen szó egy kis dézsatóról, akváriumról, vagy szobai szökőkútról. Utóbbi előnye, hogy az állandóan forgatott víz jobban párolog, előnyös...

Kapcsolódó cikkek
Kapcsolódó fórum témák