Kézi gyalugépek

Nem használunk gyalut?! A ház körüli kisebb faipari munkák elvégzéséhez fúrógép és fűrész, esetleg még csiszológép valóban elegendő. Azonban ha belegondolunk - és erre kívánjuk olvasóinkat e cikkel serkenteni -, hogy a gyalu valójában miféle feladatokat is old meg vagy tesz könnyebbé, rájövünk, hogy e szerszám mellőzése mennyire érdemtelen, sőt komolyabb igényű asztalosmunkáknál használata nélkülözhetetlen.

Első megközelítésben a gyalu arra való, hogy a "fatelepi" méretre fűrészelt deszkákat, léceket, szálkás felületüktől megszabadítsa. Mondhatjuk erre azt, hogy nagyobbrészt úgyis már gyalult anyagokat vásárolunk szakáruházban, üzletben. Viszont ha összevetjük ezek árait a fatelepi árakkal, máris gondolkodóba eshetünk, hogy hol is érdemesebb vásárolni, és egyúttal egy újabb gép - a gyalu - beszerzése mellett dönteni. És ezzel még a gyaluk felhasználási módjának alapeseténél tartunk csak. Lássuk tehát az egyéb alkalmazási lehetőségeket is!
Kézenfekvő, hogy a készen vásárolható faanyagok egy gyakorlati szempontok alapján meghatározott méretsorban készülnek. Egyéni igényeink ettől eltérhetnek, és ha a kívánt méreteltérés nem cm, hanem mm nagyságrendű, akkor a feladat fűrésszel nem is oldható meg. Ilyenkor tesz jó szolgálatot a gyalu, amivel - esetleg több fogással - távolítjuk el a felesleges anyagmennyiséget, "magyarul" abrichtolunk. Ez a művelet a kézi gyalugépnek a munkadarab felületén való többszöri megvezetésével is elvégezhető, de a legtöbb géphez még ezt a műveletet megkönnyítő állvány is vásárolható. Erre a gépet "hanyatt fektetve" kell felszerelni, és az így szabaddá váló késeken most magát a munkadarabot toljuk át.
Ha pedig előre tudjuk a kívánt méretet, és ez sorozatban több munkadarabra érvényes, akkor olyan kialakítású állvány is használható, melynél a gyalugépet megfelelő magassági helyzetbe állítva az állvány és a gép együtt olyan nyílást képez, melybe, mint etetőgaratba, folyamatosan adagolhatjuk az egyforma méretre gyalulandó munkadarabok sokaságát.
A két fenti művelet elvégzésére általában egy közös kombinált állvány szolgál, amit igen gyakran kiegészítenek még egy olyan eszközzel is, amely a munkadarab ferde megvezetését segíti elő, így a beállított mértékben "szögbe gyalulást" is végezhetünk.
Gyakori feladatunk az oldalhorony készítése, melynek legcélszerűbb munkaeszköze ugyancsak a gyalu. Ennek a műveletnek is van "jó magyar" neve: ez a mindannyiunk által ismert falcolás. Az elkészítendő horony legnagyobb elérhető oldalméretét a gyalu késmérete szabja meg. (Persze ez több fogással többszörözhető, de gyakorlatilag nem megkívánt lehetőség.) Fontosabb a horony lehetséges mélysége, melyet viszont a gép, szerkezeti kialakítása szab meg, miszerint a gép egy megadott értéken túl tovább már nem süllyeszthető az anyagba. A falcolási munkát segítő gyakori tartozék a géphez az az eszköz, amellyel a horonymélység kívánt értéke előre beállítható.
Abrichtolás állványonA lehetséges tartozékokról szólva itt említjük meg a párhuzamvezetőt is, mely a hagyományos módon kézben tartott gyalugép esetén biztosítja számunkra a gép egyenes vezetését, vagy a kívánt gyalulási szélesség pontos betartását. Gyakran ezt a tartozékot is kombinálják a falcolási mélységbeállító eszközzel.
Ugyancsak gyakran van szükség arra, hogy hosszabb munkadarabok derékszögű élét levágjuk, későbbi legömbölyített oldallapok kialakítására. E célra a legtöbb gép csúszótalpának közepén hosszirányú V alakú horony van. Gyaluláskor ezt a hornyot helyezzük a deszka élére, és így vezetjük a gépet.
Végül, befejezvén a gyalukkal végezhető műveletek összesítését, a funkcionális feladatokon túl, szóljunk arról a lehetőségről is, miszerint megfelelő kialakítású kések alkalmazásával a szokványos sík felülettől eltérő enyhén vagy erősebben bordázott, esetleg hullámos ún. rusztikus felületeket alakíthatunk ki.
Mint minden villamos kéziszerszámnál, a gyártók ma már a gyaluknál is alkalmaznak elektronikus megoldásokat a mind jobb minőségű munkavégzés és mind biztonságosabb és hosszabb élettartamú gépek kialakítása érdekében. Klasszikus alapesetnek tekinthető a fordulatszám-szabályozás lehetősége, bár ennek gyalugépnél nincs különösebb jelentősége: a legtöbb munkához nagy fordulatszám szükséges, ami csak esetenként igényelne szabályozást. Fontosabb az ún. konstanselektronika alkalmazása, mely a munkavégzés során az anyag belső szerkezete, vagy az előtolási erő változása miatti fordulatszám-ingadozásokat küszöböli ki, az egyenletes minőségű megmunkálási felület elérése érdekében.
PárhuzamvezetőA gép élettartama szempontjából fontos a beépített túlterhelésvédő alkalmazása, mely túlzott igénybevétel esetén még a gép meghibásodása (gyakran ez a motor "leégése"!) előtt önműködően kikapcsolja a gépet.
Biztonsági szempontok indokolják a lágyindító elektronika, vagy a késfék alkalmazását. Ugyanis a viszonylag nagy tömegű késhengert meglehetősen nagy fordulatszámra felpörgető erős motor bekapcsoláskor az egész gépet olyan erővel ránthatja meg, hogy ha a kezelő személy nem számít rá, a gép akár a kezéből is kicsúszhat, azonkívül még a munkadarabon is nem várt bemarás keletkezhet. A lágyindító automatika fokozatos felfutást valósít meg. Kikapcsoláskor viszont a lendülettől még tovább forgó késhenger jelent komoly balesetveszélyt, ezért a forgás gyors lefékezése, esetenként súlyos sérüléseket előzhet meg.
Ha már a biztonságról szólunk, nem tarthatjuk haszontalannak annak a már unásig ismételt, de akkor is megmásíthatatlan tényként létező állapotnak a hangsúlyozását, miszerint a faipari gépek veszélyes munkaeszközök. Különösen áll ez a gyalukra, aminek a gyártók is tudatában vannak, így különböző mechanikai védelmek alkalmazásával próbálják a balesetveszélyt csökkenteni. A kapcsoló rendszerint csak egy reteszoldó gomb előzetes benyomása után működtethető, és ebben a bekapcsolt helyzetben nem is rögzíthető: vagyis a kapcsoló elengedésekor a gép leáll. Sajnos a többcélú használati igény miatt ez utóbbi megoldást nem lehet alkalmazni azoknál a gépeknél, melyeket úgy alakítottak ki, hogy (pl. abrichtolásra) állványra is szerelhetők legyenek. Itt a kapcsoló a "BE" állásban rögzíthető kell hogy legyen, hiszen ilyen esetben a gyaluló személy most nem a gépet, hanem mindkét kezével a munkadarabot fogja. Ezért a forgó kést ilyenkor egy rugóerő ellenében elmozduló takarólemez fedi, melyet a bevezetett munkadarab tol el a helyéről, és az anyagot elvéve, a takarólap ismét visszaugrik a kés fölé. Ez a takarólemez általában az állvány (ritkábban a gép AEG) tartozéka, eltávolítani saját érdekünkben értelmetlen lenne.
Gyalu állványonUgyancsak az állványra szerelt gépek kapcsolóinak BE állásban rögzített voltukból adódik az a veszély, hogy a tápfeszültség esetleges kimaradása, majd visszatérése esetén, váratlanul "maguktól" elindulnak. Ennek megelőzésére ún. nullfeszültség-kapcsoló szolgál, melyet egyes gyártók (DeWalt) kifejezetten ilyen célokra készítenek és ajánlanak.
Részben biztonsági, részben kényelmi szempontú szolgáltatása a gépeknek a keletkező nagymennyiségű hulladék kezelési módja. A legegyszerűbb megoldásnál a keletkező forgács egyszerűen kidobódik az ürítőnyíláson át. Ez esetben hasznos az a megoldás, mely szerint a forgácskidobás iránya a gép jobb, vagy bal oldalára egyszerű módon kiválasztható. Igényesebb esetekben a kidobócsonkra tartozék vászonzsák húzható, vagy olyan kialakítású, hogy porszívóhoz csatlakoztatható.
További hasznos szolgáltatás lehet még, az ún. "parkoló állás" lehetősége. Ez esetben a csúszótalp végén egy rugóerő ellenében, vagy saját súlya miatt elmozduló bütyköt találunk, mely gyaluláskor elfekszik, de a gépet a munkadarabról leemelve ismét eredeti helyzetébe áll vissza. Ilyenkor, ha a gépet magunk mellé letesszük a földre, akkor annak hátsó vége erre a bütyökre ül fel, és az így megemelt gépnél az esetleg még forgó kés nem sérül meg, illetve más anyagon nem kívánt sérülést nem okoz. Van olyan megoldás is, (pl. AEG) ahol a kést elmozduló félhenger takarja, melyet rugóerő ellenében a munkadarab tol el helyéről, de a gépet az anyagról elvéve a burkolat ismét lefedi a kést.
Az üzletekben található választékot szokásos táblázat-formánkban adjuk közre. Bár a gyaluk egyszerű szerkezetek, gyorsan forgó, viszonylag nagy tömeg, a késsel szemben támasztott komoly igénybevétel a gyártás során nagyfokú precizitást és különösen jó minőségű anyagok alkalmazását követeli meg. Ezért a táblázat gyártói között már jól ismert minőségi termékeket előállító európai és japán gyártók láthatók. Az egyes faipari gépeknél megszokott olcsóbb kiviteleket az üzletekben ennél a gépfajtánál általában nem találjuk. A teljesítmény rovatban a gép hálózatból felvett értékét adjuk meg, ami közvetve bár, de a gép forgácsolási munkateljesítményére, terhelhetőségére is utal. Fordulatszámként az üresjárási érték szerepel. A fogásmélység fokozatmentesen állítható oly módon, hogy a gép elején lévő csavarral (ami egyben általában fogantyú is), az ott feltüntetett mm-skála segítségével a csúszótalp kés előtti darabját a kés síkjához képest megemeljük, ezáltal a forgó kés bele tud marni az anyagba. A max. fogásmélység az a legnagyobb vastagság, melyet egy fogással le tudunk választani az anyagról. A falcmélység - mint már említettük - a gép szerkezeti kialakításától függ; a max. falcmélység ennek lehetséges szélső értékét, vagyis az elérhető legnagyobb horonymélységet jelenti. Megemlítjük itt a FESTO HL 850 EB típusát, mely olyan speciális kialakítású, hogy a mezőnyben egyetlenként korlátlan mélységű falcolást tesz lehetővé.
Gyalu porszívóvalA késszélesség adat jelentése nevében van, egyúttal ez az a legnagyobb szélesség, melyet egy fogással gyalulhatunk. Ezzel kapcsolatban ismét meg kell említenünk a FESTO HL 850 EB típust, mely konstrukciójában ez esetben is eltér a többitől: nevezetesen abban, hogy csak egy spirálalakú kést tartalmaz a késdob. ( A többi gépnél 2 db, egymástól 180 fokra a henger palástjának alkotója mentén elhelyezett kés van.) A FESTO megoldás előnye a gyors késcsere, és hogy a két kés síkjának egymáshoz illesztési szükségessége értelemszerűen elmarad. A késszélességgel kapcsolatos további megjegyzésünk a MAKITA 1806 B típusra vonatkozik. Ennek nincs is falcoló üzemmódja, ugyanis ez (170 mm) kifejezetten ún. szélesgyalu. Az alkalmazott elektronika - már fentebb említett - fajtáit nevezzük meg ebben a sorban, míg a következőben arról adunk felvilágosítást, hogy a gép felhelyezhető-e állványra. A parkoló állás címszó alatt arról tájékoztatunk, hogy be van-e építve a gyalutalpba a korábban már említett emelő bütyök, vagy valamilyen más késvédő megoldást alkalmaztak.
Végül a gép súlyát közöljük megjegyezve, hogy a gyaluk a komoly méretű csúszótalp, és késdob miatt alapvetően nehéz gépek, de használati jellegükből adódóan ez nem különösebb hátrány.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha "lájkolod" az Ezermester Facebook oldalát, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: gyalu

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Barkácsoljunk, de mivel?

Az építkezők és családi házban lakók közül egyre több emberben merül fel a gondolat, hogy az igen drága faipari munkát, még ha egyszerűbb módon is, de megpróbálja saját maga elkészíteni, legyen szó...