Vízszigetelések III.

Az előzőekben megismerkedtünk a vízszigetelések anyagaival és a lapostetők szigetelésének alapvető tudnivalóival. Ebben a cikkben a szemmel nem látható, de nem elhanyagolható vízszigetelő szerkezetekkel, a földfelszín alatti szerkezetek és az épületen belüli helyiségek szigetelésével foglalkozunk.

TALAJBAN LÉVŐ SZIGETELÉSEK

Épületeink terepszint alatti szerkezeteit a talajból származó nedvességhatások ellen kell szigetelni. Az ilyen szigetelések gondos előkészítőmunkát, a talajvíz viszonyok (talajvízszint, rétegvizek, agresszivitás stb.) megállapítását, és különösen gondos kivitelezést igényelnek, mivel az elkészült szigetelések utólag már nem, vagy igen magas költséggel javíthatók. Föld alatti szigeteléseket minden, az előzőekben már ismertetett szigetelőanyaggal készíthetünk, de az adott anyagcsoportból csak a szigetelés intenzitásának megfelelő, arra a célra minősített anyagok használhatók. Erről a gyártmányok termékismertetőiben találunk adatot.

A későbbiek megértéséhez néhány alapfogalommal kell megismerkednünk:
- Talajpára: a talajvíz párolgásából keletkező, a talaj pórusaiban elhelyezkedő nedvesség.
- Talajnedvesség: a felszínről beszivárgó, vagy a talajvízből felszívódó, kötött víz. Hidrosztatikai nyomást nem fejt ki.
- Talajvíz: a talajszemcsék közötti üregeket kitöltő szabad víz. A belemerülő épületszerkezetekre hidrosztatikai nyomást fejt ki.
- Rétegvíz, torlaszvíz: a vízzáró talajrétegek között időszakosan megjelenő, mozgó, az épület falainál felduzzadó csapadékvíz.
- Észlelt, maximális, mértékadó talajvízszint: az előzetes feltárások során mért, majd abból számításokkal meghatározott vízszint adatok, ami alapján a szigetelés magasságát meghatározzák, és az ellenszerkezetet méretezik.
- Talajpára, talajnedvesség elleni szigetelés: a felmenő falakat és padlószerkezeteket védő szigetelés.
- Időszakos víznyomás elleni szigetelés: a talajvízszint változása miatt nem állandó víznyomásnak kitett, szivárgó rendszerrel együtt készített szigetelő szerkezet.
- Talajvíznyomás elleni szigetelés: a mértékadó talajvízszint alatti szerkezeteket védő, a víznyomásból adódó igénybevételeket felvenni képes, statikailag méretezett ellenszerkezettel együtt készített magas értékű szigetelés.
A különböző talajnedvesség hatások ellen különböző fokozatú szigetelést kell készíteni. A nedvességokozók és a szigetelések összefüggését az 1. táblázat mutatja be.

A szigetelés megválasztásánál a nedvességhatásokon kívül az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
- Szárazság: a védett helyiség légállapotával szemben támasztott igény.
- Teljes szárazság: vízhatlan szigetelés, relatív szárazság, vízzáró szigetelés.
- Alakváltozás: a terhelés hatására elmozduló szerkezetek által okozott alakváltozást a szigetelésnek követnie kell. Az elmozdulás lehet tervezett (dilatáció).
- Tartósság: mivel az eltakart szigetelések elkészültük után nem javíthatók, a szigetelés elvárható élettartama azonos az épület élettartamával.

SZIGETELÉS SZERKEZETEI, FAJTÁI

A szigetelés aljzata, a szigetelés anyaga (és vonalvezetése), valamint a szigetelést védő szerkezetek egységes rendszert alkotnak. A két szilárd réteg közé kerülő szigetelésnek felületfolytonosnak, minden részében (csőáttörések, dilatációk) azonos értékűnek kell lennie. Az a hajdani "ökölszabály", miszerint talajpára ellen 2 réteg, talajnedvesség ellen 3 réteg, víznyomás ellen 4 réteg bitumeneslemez-szigetelés kell, mára már elavult. Az anyagok és szerkezetek bőséges választékából készíthető szigetelési módozatokat 2. táblázatba foglalva mutatjuk be.

KAPCSOLÓDÓ SZERKEZETEK

- A szigetelés aljzata: általában fával simított beton, vagy vakolt téglafal, a sarkokban a szigetelésnek megfelelő hajlattal, terv szerinti dilatációkkal kell elkészíteni.
- Védő és ellenszerkezetek: a kész vagy szigetelés közben megszakított szigetelést meg kell védeni a sérülések ellen. Az ideiglenes védelmet csak a szigetelés folytatása előtt szabad eltávolítani. A védőréteg sérülése esetén a szigetelést ellenőrizni kell. A szigetelés védőrétege lehet a további épületszerkezet (hőszigetelés, aljzatbeton, felületszivárgó lemez stb.). A függőleges szigetelést a szerkezeti fal és a (tartó) védő fal közé hézagmentesen be kell szorítani.
- Az áttörések és mozgási hézagok csatlakozását biztosító elemek: a szigeteléseinket áttörő vagy megszakító szerkezetekhez történő csatlakozásoknak a szigeteléssel azonos értékűnek kell lenniük. Erre a célra speciális szorítóperemes, tömítőgyűrűs védőcsöveket, átvezető és dilatációs idomokat kell beépíteni.

SZIGETELÉSI TECHNOLÓGIÁK

Bevonat-szigetelések

Lehetnek folyékony mázak, egy- vagy kétkomponensű masszák és vakolóhabarcsok. A felületfolytonos, homogén bevonaton nincs átlapolás, sarokidom stb. Csak repedésmentes, sima, megfelelő hajlatokkal kialakított felületre hordhatók fel függőleges fal és padlószigetelésként. Mivel az ilyen szigetelések teherhordásra nem alkalmasak, vízszintes falszigetelés nem készíthető belőlük. A bevonat-szigetelések anyaga lehet oldószeres bitumenmáz (BONOBIT, SOLBIT) vagy vizes bitumenemulzió (BITUGÉL, EMULBIT), vagy módosított bitument, műanyagokat és egyéb adalékokat tartalmazó bitumenes masszák, habarcsok. (BOTAMENT, DEITERMANN, KEMIKÁL, MUREXIN, MAPEI, PCI, SCHOMBURG, VILLAS stb. termékek.) Az ilyen anyagok felhordása általában simítóvassal, vagy szórással történik az előzetesen alapozott felületre.

Bitumenes lemezszigetelések

A bitumenes lemezszigetelések ajánlott rétegszámát és lemeztípusait a 3. táblázat mutatja be. A bitumenes szigeteléseket csak száraz, szilárd, megfelelően előkészített aljzaton szabad készíteni. A szigetelő lemezeket teljes felületen kell forró (180-220 °C) bitumennel ragasztani vagy lángszóróval hegeszteni. A lemezeket legalább 10 cm átfedéssel, rétegenként fél szélességgel eltolva kell fektetni. Vízszintes felületen tetszőleges irányban, függőleges felületen csak függőlegesen szabad a szigetelőlemezeket elhelyezni. Valamennyi rétegnek ránc- és hólyagmentesnek kell lennie. Tűzveszélyes helyen vagy szűk zárt térben készítendő szigetelések esetén a hidegen öntapadó lemezeket lehet előnyösen alkalmazni. A felületeket portalanítani és alapozni kell, a fektetést nagyon gondosan kell végezni, mert a már elhelyezett lemezeket utólag nem lehet igazítani. Az átfedéseket gumigörgővel át kell hengerelni.

Műanyag lemezszigetelések

A műanyag lemezeket egy rétegben építik be, minden esetben aljzatkiegyenlítő és védőréteg közé, mivel a fóliák a felület egyenetlenségeiből adódó pontszerű nyomásra érzékenyek. A szigetelő- és a védőfólia egymástól élesen eltérő színnel készül, hogy az esetleges sérülések könnyen észrevehetők és még időben javíthatók legyenek. Függőleges felületen, 3 m magasság felett, közbenső rögzítést kell alkalmazni. A lemezek toldása a műanyagoknál megszokott forró levegős vagy oldószeres hegesztéssel történik, a csomópontokban előre gyártott idomelemeket kell alkalmazni (4. táblázat).

A TALAJPÁRA ÉS TALAJNEDVESSÉG ELLENI SZIGETELÉS

A kettő között gyakorlatilag nincs különbség. Mindkettő a felmenő falakat és padlószerkezeteket védő szigetelés. A biztonság érdekében ajánlatos egy fokkal erősebb szigetelést készíteni, mint ami okvetlenül szükséges. Alápincézetlen épületeknél a falszigetelés és padlószigetelés (ezek lehetnek azonos, vagy eltérő síkban) összedolgozására kell különösen ügyelni. Ha a lábazat nem fagyálló anyagú, akkor a csapóeső ellen szigetelni kell. A pincék teknőszigetelése estén a függőleges falszigetelés készülhet előre elkészített, szigetelést tartó falra, a teherhordó fal készítése előtt, vagy a szerkezeti fal elkészülte után kívülről, utólag készített szigetelést védő szerkezettel. Kent vagy szórt szigeteléseket csak a teherhordó falra szabad felhordani.

IDŐSZAKOS TALAJVÍZNYOMÁS ELLENI SZIGETELÉSEK

Rétegvizek, vagy időszakos víznyomás esetén a szivárgó rendszerrel kiépített, magasabb minőségű talajnedvesség elleni szigetelés is elegendő, mert a víznyomást a szivárgóvíz-elvezető rendszer lecsökkenti. A beszorítást igénylő korhadóbetétes szigetelőlemezeken kívül bármely szigetelési eljárás alkalmazható.

A szivárgórendszer elemei, anyagai:
- szűrőréteg, ami általában műanyag filc vagy fátyol geotextília (pl. TYPAR, TIPPTEX)
- felületszivárgó; lehet durva kavics vagy zúzott kő, szűrőréteggel kombinált hornyolt extrudált polisztirol tábla (PERIMATE DI), dombornyomott műanyag lemez geotextíliával vagy anélkül (DÖRKEN MS 500, DRAINAWAY, HAMNAP, ISOLA PLATON, TEFOND) nagy hézagtérfogatú expandált polisztirolhab (AUSTROTHERM-D, Frankische).
- szivárgócső (alag-, dréncső); készülhet égetett agyagcsőből, perforált azbesztcement, beton vagy műanyag csövekből (ACO-Frankische, HEGLER, Pannonpipe).
- gyűjtőkutak, ellenőrző, tisztító aknák; készülhetnek előre gyártott beton, azbesztcement vagy műanyag elemekből.
Az összegyűlt vizet a szivárgócsövek gyűjtőkutakba vezetik az épület falától. A kutakból a vizet elvezetéssel, szikkasztással vagy szivattyúzással távolítják el. A felületszivárgó nem szigetelés, hanem annak kiegészítő szerkezete, amely egyben mechanikai védelmet, esetleg hőszigetelést is biztosít.

TALAJVÍZNYOMÁS ELLENI SZIGETELÉSEK

Az egyik legbonyolultabb, nagy szakmai hozzáértést, magas színvonalú tervezést és megvalósítást igénylő szigetelési feladat a víznyomás elleni szigetelések készítése. Az állandó vagy időszakos víznyomásnak kitett szigetelést az alábbi szempontok figyelembevételével kell kialakítani:
- a szigetelést legalább a mértékadó vízszintig fel kell vezetni,
- a víznyomás okozta terhelést statikailag méretezett vasbeton ellenszerkezetnek kell viselnie,
- a szigetelésre nem hathat nagyobb statikai igénybevétel, mint amennyit az tartósan elviselni képes,
- a talajvíz esetleges agresszív hatásainak mind a szigetelés, mind a fogadószerkezet álljon ellen.
Az alkalmazható szigetelési megoldásokat a táblázatok foglalják össze.

HASZNÁLATI ÉS ÜZEMI VÍZ ELLENI SZIGETELÉSEK (Belső szigetelések)

Az épületeken belül a használati és az üzemi víz lehet káros hatással az épületszerkezetekre, amely hatások ellen szigeteléssel kell védekeznünk. Ez a rész csak a nem különleges összetételű víz elleni szigetelésekkel foglalkozik, nem tárgyalja a speciális hatások elleni vegyi szigeteléseket, különleges padló- és tartály bevonatokat.

Az épületek használata során keletkező víz az épületszerkezeteket többféleképpen veszélyeztetheti:
- a szerkezetek átnedvesedése vegyi és biológiai korróziót (penészesedés, gombásodás, fagyáskár) okoz, a határoló szerkezetek hőszigetelését nagymértékben csökkenti, ezzel az épületeket emberi tartózkodásra alkalmatlanná teheti, állékonyságát veszélyeztetheti, a fenntartási költségeket jelentősen megnöveli.
- az agresszív nedvesség a szerkezeteket megtámadja, azokat előbb-utóbb tönkreteszi.
- az épület belsejéből a padozat vagy az alapozás alá behatoló víz a talajt áztatja, kimossa, emiatt káros süllyedések következhetnek be.

A belső szigetelések feladata a belülről támadó víz ellen megvédeni az épületszerkezeteket, valamint a nedvesség kijutásának megakadályozása a használati vagy üzemi térből. A belső szigetelés lehet viszonylagos szárazságot biztosító vízzáró szigetelés, vagy teljes szárazságot nyújtó vízhatlan szigetelés, amely teljesen meggátolja a víz áthatolását a szerkezeten. Az állandó emberi tartózkodásra szolgáló helyiségek teljes szárazságot (50-60% relatív páratartalom) igényelnek, ezért a továbbiakban a vízhatlan belső szigeteléseket ismertetjük.

A szigetelés aljzatára vonatkozó követelmények:
- az aljzat feleljen meg az alkalmazott szigetelőanyagra vonatkozó, a gyártók által előírt, műszaki előírásoknak,
- az aljzat legyen szilárd, szennyeződésmentes, megfelelő felületű és nedvességtartalmú, a szigetelésnek megfelelő lejtéssel és hajlatokkal kiképezve,
- valamennyi kiegészítő és áttörő szerkezet a szigetelés megkezdése előtt legyen elmozdulás-mentesen beépítve.

Csövek lehetőleg ne törjék át a vízszigetelést. A függőleges vezetékek általában szerelhetők a szigetelésen kívül (elfalazás, rabicolás). A vízszintes csöveket a szigetelés síkja felett kell vezetni. A szigetelést áttörő vezetékek számára csőhüvelyt kell beépíteni. Csővezetékhez a szigetelés nem csatlakozhat!

A BELSŐ SZIGETELÉSEK ALAPTÍPUSAI

A használati és üzemi víz elleni szigetelések esetében a víz elvezetése általában két síkon történik: a burkolaton és a vízszigetelő rétegen. A használat intenzitása és készítendő vízszigetelés egymással arányos.
- Extenzív szigetelés: kis használati intenzitás esetén a víz a lejtéssel kialakított burkolaton megnyugtatóan elvezethető. A "lakás-elöntések" megelőzése céljából ajánlatos a fürdőszobákba padló összefolyót beépíteni. Egymás feletti vizes helyiségek esetében a szigetelő réteg fektetése nem kötelező, de lakószobák felett elengedhetetlen.
- Félintenzív szigetelés: a közepes használati intenzitású helyiségek szigetelésére előnyös megoldás az integrált burkolat készítése, amikor vízelvezetés a burkolat felszínén történik és a burkolat egyúttal a szigetelést is biztosítja.

A szigeteléssel egyesített burkolatok jellegzetes típusai:
- hegesztett kapcsolatokkal készített műanyag lemez burkolat. Általában a szintén műanyag lemez falburkolattal egységes rendszerben készül (pl. HUNOR-DELFIN),
- repedéskorlátozott aljzatra, rugalmas vízszigetelő habarccsal ragasztott kerámia-lap padló- és falburkolati rendszer. A ragasztott burkolat és a hézagkitöltés együttes rendszere alkotja a fokozottan vízzáró szigetelést,
- repedéskorlátozott aljzatra felhordott kent szigetelés. Ilyen ragasztó- és bevonati rendszert minden jelentősebb burkolati ragasztót gyártó cég kínál (ARDEX, BOTAMENT, CIMSEC, DEITERMANN, DYCKERHOFF, KEMIKÁL, MAPEI, MUREXIN PCI, SCHOMBURG, SIKA, stb.).
- Intenzív szigetelés: a nagy használati intenzitású terekben külön szerkezeti rétegben elhelyezett vízszigetelő anyagból, teljes értékű vízszigetelést kell készíteni. Ilyen szigetelés bármelyik korábban ismertetett jó minőségű szigetelőanyaggal (rendszerrel) készíthető.

A szerkezetben elfoglalt helyzetük szerint is megkülönböztetjük a szigeteléseket
- Padlószigetelések: a helyiségek padlószerkezete alatt (vagy abban) az összefolyók felé kialakított lejtésben készített belső víz elleni szigetelés. A födém helyzete (közbenső vagy talajon fekvő) az elválasztott helyiségek légállapota, rendeltetése (azonos, különböző), a födém egyéb rétegei (pl. hőszigetelés) befolyásolják a szigetelés helyzetét intenzitását.
- Lábazati szigetelések: a padló szigetelésének a szegélyezése, amit a függőleges felületekre legalább a 20 cm-el a padló végleges síkja fölé kell felvezetni az ajtók kivételével.
- Falszigetelések: a függőleges határoló szerkezetekre a várható vízhatás szintje fölé minimum 20 cm-rel, de legalább 2 m magasságig felvezetett belső szigetelés (pl. zuhanyzó). A szigetelés szélességét is a vízhatás sávjától 50 cm-re kell túlnyújtani.

Intenzív (vízhatlan) szigetelések

Bitumenes lemez anyagú szigetelések
A bitumenes lemezszigetelések általános szabályain kívül az alábbi speciális előírásokra kell figyelemmel lenni:
- korhadó betétes anyagokat ne alkalmazzunk,
- az anyag kiválasztásánál az üzemi hőmérsékletet vegyük figyelembe. A hőmérséklet bizonyos értékei a bitumenes szigetelést kizárhatják,
- a vízszintes szigetelésre annak elkészülte után azonnal védő és szivárogtató réteget kell elhelyezni (legalább 1 cm vastag folyami homok terítés, min. 400 gr/m2 súlyú geotextília, dombornyomott műanyag lemez),
- a függőleges szigetelést szilárd burkolattal, általában védőfallal kell megvédeni. A falazat és a szigetelés között habarcskitöltést kell készíteni.
 

Műanyag lemez belső szigetelések

A leggyakrabban alkalmazott műanyag szigetelő lemezek a meleg levegős hegesztéssel toldható PVC és VAE lemezek, valamint a ragasztó-tömítő szalaggal illeszthető butilkaucsuk (BK) és EPDM lemezek.
A műanyag szigeteléseknél a következő előírásokat kell figyelembe venni az általános szabályokon kívül:
- a vízszintes szigetelésnél alátétréteget kell elhelyezni (minimum 200 gr/m2 testsűrűségű geotextília, 10 cm-es átfedéssel fektetve),
- mivel a rétegeket a burkolati rétegek leterhelik, csak a munkavégzés közbeni elmozdulás elleni foltonkénti rögzítés szükséges,
- a vízszigetelésre szivárgó-védő réteget kell elhelyezni (lásd bitumenes szigetelések),
- függőleges felületen nem kell alátétréteg, a megfogásokat a gyártók utasításai szerint kell készíteni,
- a padló és a fal szigetelését külön lemezekből kell elhelyezni. A padlószigetelést 10 cm magasságig fel kell vezetni a falra, a falszigetelést 10-15 cm szélességben vízszintesen a padlószigetelésre kell takarni. A vízhatlan toldást a padlószigetelésen kell elkészíteni.

Kent, öntött belső szigetelések

Ilyen típusú szigetelést nagyon sok gyártó kínál. Ezek lehetnek bitumen alapú bevonatok, műgyanták, vagy műanyag adalékú habarcsok.
Az anyagok és technológiák sokfélesége miatt kevés általános szabályt adhatunk. A gyártók speciális alkalmazási és kivitelezési szabályait be kell tartani. A bevonatok általában két fő részből állnak:
- alapozás, amely a szigetelésnek az aljzathoz történő megfelelő tapadását biztosítja,
- szigetelés, amelyet a garantált folytonosság biztosítása érdekében általában két rétegben hordanak fel.
Az ilyen szigeteléseket szigorú ellenőrzés mellett kell készíteni, mert a szigetelés egyenletes vastagsága erősen függ a munkát végző technológiai fegyelmezettségén. A kent vagy öntött szigetelések esetében a padló és falszigetelést azonos módon kell készíteni. A hajlatokat és az aljzat hézagait üvegszövet háló beágyazásával kell megerősíteni.

Félintenzív (fokozottan vízzáró) szigetelések

Vannak olyan burkolati rendszerek, amelyek megoldják a belső víz elvezetését is, külön szigetelő réteg beépítése nélkül. Az ilyen integrált burkolatok készítése nemcsak szigetelő ismereteket, hanem magas színvonalú burkoló szaktudást is igényel.

Belső szigetelés műanyag lemezburkolatból

A legelterjedtebbek a PVC-ből készült fal- és padlóburkolati rendszerek. A vízszintes felületre 1,5-2,0 mm vastag. padlólemezt, a falra 1,4-1,6 mm vastag. "tapétát" helyeznek.
Mindkét felület színezett, mintázott. Elsősorban nem nagy fizikai igénybevételnek kitett, kis szerkezeti vastagságú helyeken alkalmazhatók előnyösen (lakások fürdőszobái).
- az aljzatoknak (padló, fal) glettelt minőségűnek és megfelelő szilárdságúnak kell lenniük,
- a padlólemezt vízhatlan hegesztéssel kell készíteni, a falakra legalább 10 cm-t felhajtva. A falburkolat erre takar rá, a lábazatra vízhatlanul ragasztva,
- a padlóösszefolyó erre a célra kialakított speciális szorítógyűrűs összefolyó legyen.

Belső szigetelések elemes burkolattal

Az ismertebb építési vegyianyag-gyártók mind kínálnak olyan burkolati ragasztó és fugázó rendszert, ami egyúttal a vízszigetelés funkcióját is ellátja.
Az ilyen integrált burkolati rendszereket a gyártók utasításai szerint kell kivitelezni az alábbiak szem előtt tartásával:
- az ilyen burkolatok kizárólag repedésmentes, megfelelő lejtésű (1-1,5%) aljzaton készíthetők,
- a síkok csatlakozása lekerekítés nélküli legyen;
- ágyazó és fugázó habarcsként csak rendszerkomponens anyagot használjunk,
- a fal és padló csatlakozásaiban és az osztási hézagokban csak rendszerkomponens rugalmas kitteket használjunk hézagkitöltőként.

Kent vagy öntött padlóburkolat szigetelések

A különleges mechanikai, vegyi- és hőhatások elviselésére készített ipari padlóburkolatok egyúttal szigetelésként is működnek.
- A talajon fekvő padlók esetében mindig kell talajpára vagy talajnedvesség elleni szigetelést készíteni a padlóburkolat aljzata alatt. E nélkül a páranyomás a padlóburkolatot felfeszítheti!
- Az aljzatnak a nagy igénybevételnek megfelelő szilárdságúnak és a terhelésnek megfelelően vasaltnak kell lennie.
- A különböző szigetelendő és burkolandó síkok csatlakozásait a gyártók előírásai szerint, bonyolultabb esetekben a gyártókkal konzultálva kell kivitelezni.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: vízszigetelés

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Nedves falak felújítása

Napjainkban az új építésű házaknál a pincét lakótérnek tervezik, pl. irodának, hobbicélú helyiségnek, vendégszobának vagy akár wellness-teremnek. A külső pincefal hőszigetelése alapfelszereltségnek...


Felújító vízszigetelés

Az ép vízszigetelés rendkívül fontos az épület állagának megóvása érdekében. Ha itt felújításra van szükség, általában ez jelentős költségekkel jár. Nagy az igény olyan megoldásra, amely...