Korszerű tetőszerkezeti anyagok

A mostanában épülő házaknál, vagy a felújított tetőknél egyre inkább előtérbe kerülnek a különféle héjalások alá helyezett szigetelések, amelyek a páralecsapódás és a tető hőszigetelését vannak hivatottak javítani, egyben a többnyire faszerkezetes tetőszékek tartósságát is fokozzák. A szakszerűen alkalmazott aláfedésekkel ugyanis elkerülhetők a szivárgó beázások és a faszerkezetek gombásodása. A hőszigetelő réteg beépítése pedig nem csak a tetőtér beépítéseknél előnyös, az az épület számos helyiségének a belső klímájára is pozitív kihatással van.

2-es kép

Fóliák, tetőszigetelő anyagok

Ma már teljesen általánosnak mondható gyakorlat, hogy a tetőhéjalások alatt a porhó, eső- illetve a belső felületeken a páralecsapódás ellen fóliával védekezünk. Az építési terveken azonban gyakran csak a fólia megjelölés szerepel. Ritkán konkrét a meghatározásuk, általában csak PE-ként - polietilén fóliaként - jelölik. Erre a feladatra általában hálóerősítésű fóliát használnak, amely megfelelően beépítve a tetőszerkezetbe jutó nedvességet hatékonyan elvezeti. Ám az épületek vizsgálata során kiderült, hogy a különböző mozgások hatására a rögzítési pontoknál a szegfejek átszakadnak, a fóliából pedig kisebb-nagyobb darabok is kiszakadhatnak. Ha tehát nem teljesen záró PE-fólia kerül beépítésre, feltétlenül gondoskodni kell a faszerkezetbe jutható nedvesség elvezetéséről. Szintén gyakori problémát okoznak az ún. hózugok, amelyeknél az olvadás során víznyomás alakul ki, és a nedvesség a pikkelyfedések illesztéseinél a szerkezetbe juthat, beázásokat okozhat. E hibákat olyan anyagok beépítésével akadályozhatjuk meg, amelyek mindezt lehetetlenné teszik.
6-os kép
A sérülékeny fóliák helyett ezért célszerűbb olyan alátétlemezeket használni, amelyek fékezik a belső oldali nedvesség szerkezetbe jutását, és minden ponton jól záródnak. Ilyen pl. az Alubar párazáró alátétlemeze, amely poliészter erősítésű alufólia. Ez az anyag nem szakad még a szegezések helyén sem, és a mellékelt öntapadó szalaggal a toldások helyén is tökéletesen zár. A hőtükör szerepét is betölti. Az alátétlemezt belül célszerű használni, mivel ezen nem hatol át a pára. A vonal menti szellőzés mellett pedig kívül a Starbar alátétlemez alkalmazása ajánlott. Ez bitumenes poliészter lemez, és a különböző héjaló anyagok aláfedéseként használható. Teljesen vízzáró réteget alkot a tetőhéjalások alatt az Icebar öntapadó alátétlemez, amely még a csomópontokban is tökéletes biztonságot nyújt, mivel még az átszögezések helyein sem engedi át a vizet, és tartósan ellenáll az UV-sugárzásnak is.
19-es ábraA tetők optimális hőszigetelését a szarufák teljes vastagságának a kihasználásával, a tökéletes vízszigetelő képességet pedig a hőszigetelés tetejére fektetett és a szarufákhoz rögzített alátétlemezzel lehet elérni. E célra kiváló anyag a kétrétegű Isola Top, illetve a háromrétegű Top Extra lemez. Ezek különleges mikropórusos propilén anyagúak, kiváló vízszigetelő és lélegző képességűek. Igen nagy a szakítószilárdságuk, és könnyen beépíthetők (1). Ha esetleg a keményfedés megsérül, az alátétlemezek másodlagos védelemként a vizet az ereszcsatornába vezetik.
A tetők hőszigetelése mindenképpen megtérülő beruházás. Magánházaknál megfelelő szigeteléssel megtakarítható lenne a fűtési költségek 30%-a, mivel a hőenergia jelentős része az építőelemeken keresztül vész el. A tetők szigetelésére ezért érdemes több figyelmet fordítanunk, hiszen ez már nem vágyálom, a feladatot több szigetelőrendszer is kiválóan teljesíti.
Az egész tetőhosszon zárt szigetelőburkolatot képez például a BauderPur 025 S hőszigetelő burka (2), amely közvetlenül a szarufákra fektethető, és minimális vastagságban is eleget tesz a hőszigetelési követelményeknek. A szarufa feletti szigetelés gazdaságos, és építésfizikailag is jó, mert egy zárt szél- és csapadékbiztos szigetelő burkolat készíthető belőle, amely az egész tetőfelépítményt védi. Alkalmazásával elkerülhetjük a szarufáknál, valamint a szarufa és a szigetelés közötti hőáteresztő hidak kialakulását (3). A szigetelőtáblák élén végigfutó eresztékek még a tetőmozgások ellenére is biztosítják a kialakított burkolat tökéletes zárását. Függőleges és öntapadó átfedései révén az egész alumíniummal fedett burok még a héjalás alá verődő csapadéknak is ellenáll (4).
23-as ábraTetőfelújítások alkalmával a lakóterület bővítésének lehetőségeként a tetőtér is gyakran beépítésre kerül. Ez pedig mindenképpen szükségessé teszi a tetők tökéletes hőszigetelését. Ha a tető felülfedését választjuk (5), akkor érdemes számításba vennünk az Eternit tetőfedő, hőszigetelő rendszerét, amely jól illeszkedik a régi hullámlemezes héjazatra, és a sík- vagy hullámlemezes felülfedések alatt kiváló szigetelő réteget alkot (6).
A beépített, hőszigetelt tetőtereknél szükség van a héjazat és a hőszigetelés közötti tér szellőztetésére. Valamennyi szaruközben biztosítani kell a levegő áramlását, és ehhez legalább 2 cm-nyi rétegek közötti hézag szükséges. Ha a levegő áramlását beépítések akadályozzák, beépített tetőszellőzőkkel kell a légáramlást elősegíteni. Az Isola tetőszellőző rendszerének elemei a kéthéjú hőszigetelt és hőszigetelés nélküli tetőknél ezt a célt szolgálják. Tetőszellőző elemeik (7, 8) különböző méretűek, és alkalmazási diagrammok segítségével határozható meg a számuk. A rendszer a gerincszellőző elemet (9), és a különféle helyiségek szellőzőcsatorna kivezetéséhez szükséges elemeket (10) sem nélkülözi, sőt választékából még a sarok gerincre és fedélkontyra valók és azok záróidomai sem hiányoznak.
23-as ábraA teljes választék (11) flex-, ISO-csöves csatorna- és helyiségszellőzőből, 44-es és 200-as tetőszellőzőből, gerincprofilból, gerincszellőzőből, T-gerincprofilból, keresztprofilból, sarokgerinc-profilból, fedélkonty-borító elemből, fedélkonty-záró sapkából, fedélkonty-záró darabból, gerincvég-záróból, végül gerincvég-záró elemből áll.
Valamennyi tetőformához és hajlásszöghöz illeszkednek, és természetesen az Isola tetőzsindelyek színeiben kaphatók.
Mivel manapság már minden tetőfedőanyagot gyártó rendszerben készíti termékeit, a tetők szellőztetéséhez szükséges elemek is tartozékai az adott héjaló anyagnak. Ezek igen változatos kialakításúak. Közülük most csak néhányat mutatunk be, előző ismertetésünk kiegészítéseként. A Tondach Jamina Csorna égetett hódfarkú tetőcserepeihez a szellőzőcserepeken (12) kívül eresz-, taréj-, hófogó- és gerinccserép (13) is tartozik, éppen úgy, mint a csabai (14), a holland (15), Jamina (16) cserepekhez. Általánosan használható műanyag kiegészítőként a vízzáráshoz szükséges alátétfóliát, kúp- és az alapcserepek közötti rések száraz és vízzáró kapcsolatához szükséges elasztikus élgerinc-elemeket, vápaelemet, öntapadó vápatömítőket, lezárófésűt és szellőzőszalagot említjük meg, amely az első léc és az alátéthéjazat között felhelyezve a madarak behatolását akadályozza meg (17).
30-as ábraA különféle betoncserepekhez azonos formájú antenna kivezetők, csatorna kivezetők, csőcsatlakozók, lezárófésűk, szellőzőlécek, vápaelemek, tetőfóliák stb. tartoznak, viszont típustól függően különböző kialakításúak a szellőzőcserepek (18). A Bramac tetőrendszerekhez olyan speciális kiegészítők is tartoznak, amelyek a fedőanyagoknál a kémények vagy a falcsatlakozások lezárására valók. A Wakaflex kémény és falszegélyek anyaga alumínium rácsbetéttel erősített, UV-álló, szintetikus kaucsuk szalag, amely kézzel könnyen formálható (19), és ezt az alakját meg is tartja. Különleges önhegesztő tulajdonsága révén egyszerűen toldható, szélesíthető, ollóval szabható. Hullámos és sík héjalásokhoz egyaránt remekül használható. E speciális kémény és falszegély festett alumínium lemez. A hozzávaló rugalmas tömítőanyag alkalmazásával (20) még szélsőséges körülmények között is meggátolja az eső, a hó tető alá jutását a kéményáttöréseknél és a falcsatlakozásoknál.
34-es ábraA lemezes fedőanyagoknál, mint pl. az Eternit tetőpaláinál, a szellőzők minden szempontból illeszkednek a fedőanyag alakjához, színéhez, viszont más jellegű kiszellőző idomaik műanyagból készültek, és a kiegészítők közül nem hiányoznak a fémből készült tetőbiztonsági elemek sem (21).
Nem kevésbé széles körű az Onduline tetőfedőanyagok kiegészítő elemeinek választéka sem. A hullámlemezekhez természetesen speciális fal- és gerincelem való, a lemezek felerősítéséhez galvanizált acélszárú PE fejű (22) és zárófejes szegek valók. Különféle tetőszellőzői egyszerűen a tetőbe építhetők; fekete polietilénből készültek (23). Említésre méltó a hasonló kivitelű tetőkibúvó ablakuk (24), amelynek UV-stabilizált, átlátszó akril anyagból van a fedele, így a sötét padlásteret is világosabbá teszi. Ha pedig a tetőtérben több fényre van szükség, akkor a tetőfedő lemezekkel azonos profilú, áttetsző PVC-hullámlemezeket célszerű a tetőhéjalásba illeszteni.
A bitumenes zsindelyekhez szükséges szellőzők és egyéb tartozékok is gyártmányfüggők, és magától értetődően a vápák fedéséhez is az adott zsindelyhez való lemezeket célszerű használni (25, 26).
A zsindelyfedésekhez, így pl. az Isola gyártmányaihoz is különféle fémlemezek szükségesek az orom- (27), a fal- (28), és kéményszegélyek (29) tökéletes biztonságot nyújtó kialakításához. A vápák fedéséhez is Isola vápatakaró lemezek szükségesek, amelyek palazúzalékos felülete azonos színű a zsindelyekével.
Az Ondusteel, Lindab, Weckman stb. cserepes-lemezekkel fedett tetők kialakításához természetesen elengedhetetlenek a megfelelő, minden tetőformához igazodó csatlakozó, gerinc, orom és eresz szegély elemek, tető- és csőszellőző elemek. Ezek nélkül ugyanis nem lenne a héjalás kellően vízzáró. Ez a VM Zinc tetőfedőanyagokra is igaz. Az ilyen héjalásoknak azért is tökéletes az összhatása (30), mert minden darabja azonos anyagból készül.

Ereszcsatorna-rendszerek

38-as képA tetők elsősorban az időjárás ellen védik az épületeket. Csapadékvíz elvezetésük a felületük nagysága miatt igen jelentős, és a héjalásokról lecsorgó vizet az ereszcsatornák vezetik el a lefolyókhoz. Ezeket az eredetileg épületbádogos által készített szerkezeteket a szelvényük és az elhelyezésük szerint nevezték el félkör- és négyszögszelvényű függő ereszcsatornának, párkányon ülő csatornának, fekvő-, párkányba süllyesztett, béléses, sheed és attikacsatornának. Ma már a legtöbbjüket csak ritkán, főként műemlék épületeken, különleges építészeti megoldások kivitelezésekor alkalmazzák. A függő ereszcsatornák pedig szinte egyeduralkodókká lettek a házakon. Ez érthető, hiszen ezek anyagszükséglete a legkedvezőbb, egyszerű a felszerelésük, és karbantartásuk, cseréjük is gyorsan elvégezhető.
A függő ereszcsatorna az eresz alá szerelt, csatornatartókon nyugvó, vályú alakú rendszer. A csatornavályúk lejtése általában 2-3%-os a lefolyócső irányába.
A korszerű ereszcsatornák elemekből összeállíthatók. A műanyagból vagy fémlemezből készített gyári termékek beépítése a leggazdaságosabb. Választékuk alakra, anyagukra és összeerősítésükre nézve is hasonló, de egyedi megoldásaikat tekintve igen változatos a kivitelük. Nem ritka, hogy egy cég több fajtát is gyárt, mégpedig különféle méretekben.
A megfelelő csapadékvíz elvezető rendszert esztétikai és gyakorlati szempontok szerint szokás kiválasztani. Először is azt kell eldönteni, hogy a kiszemelt ereszcsatorna- rendszer képes-e elvezetni a vizet az épület tetejéről.
Erről számításokkal szokás meggyőződni. Gyakran a gyártó táblázatba foglalva adja meg a csatornatípus kiszámított, maximális tetőfelülethez ajánlott méretét. Ezen felül szaktanácsadók is segítenek a legmegfelelőbb konstrukció kiválasztásában, és a szükséges elemek számának meghatározásában.
42-es képA Marley nyolcféle rugalmas, ütésálló PVC-ereszcsatorna-rendszert gyárt. Előnyük, hogy szívós az anyaguk, nem rozsdásodnak, festést nem igényelnek, és a savas eső sem árt nekik. A Marley ereszcsatornák kapcsos (Deepflow, Indusztrial, Continental), kapocs nélküli (Clipmaster, Classic, Flowline) és ragasztott (Simplex, Duplex) rendszerűek.
A kapcsos rendszer öszszekötőidomain kinyúlások vannak, amelyek az ereszcsatornák szélén levő bevágásokba illeszkedve biztosítják a szilárd kötést. A jó záródást gyárilag elhelyezett gumiszigetelések garantálják. A Continental rendszer idomai ettől eltérőek; a kinyúlások helyett jellegzetes kihajlításokkal ellátottak, és az összekötő idomokat a csatorna szélére kell rápattintani. Összekötéseiket úgy tervezték meg, hogy a hőmérséklet-változások hatására bekövetkező tágulásokat és összehúzódásokat kiegyenlítsék. A Deepflow és Industrial csatornák rögzítő kampóinak a távolsága max. 1 m, a Continental rendszernél viszont csak 70 cm lehet. A kampókat a homlokdeszkához két csavarral kell felerősíteni, ám mivel az egyes kampókon csak egy felerősítő lyuk van, ezeknél nagyobb csavart kell használni a felfogásukhoz. Minden könyök és betorkoló-csonk mellé rögzítőkampók szükségesek, amelyeket az idom két oldalán max. 150 mm-re kell elhelyezni, és a végelzáró sem lehet ennél messzebb az első kampótól. Az összekötőidomoknál ajánlott a csatornát az idomok mindkét oldala felől egy-egy kampóval a homlokdeszkához rögzíteni.
A kapocs nélküli ereszcsatorna-rendszerek elemei összekötő-kengyeles kialakításúak, ezek segítségével csatlakoztathatók egymáshoz. Fontos, hogy az összekötések helyén a csatornák végei pontosan az idomok belsejében gyárilag bejelölt vonalon legyenek. A pontos zárást gyárilag felragasztott gumitömítések biztosítják. A hőmérsékleti változások okozta mozgások ezeknél a csatornarendszereknél is kiegyenlítettek. Felerősítésük egyrészt az alapvető idomokon kialakított nyílásokon, másrészt a homlokdeszkára csavarozható rögzítőkampókkal történik. Ezek egymástól max. 1 m-re lehetnek, és a betorkoló idomokat e rendszereknél is minkét oldalukon felszerelt kampókkal ajánlott felerősíteni.
A ragasztással összekötött rendszerű ereszcsatornák kialakításához ragasztott kötések szükségesek, melyhez a Marley cég speciális tisztítófolyadékát és ragasztóját kell használni, mert csak így garantálható hosszú évekre az elemek tökéletes záródása. Egy-egy szakasz hossza azonban ne haladja meg a 6 m-t, a rögzítőkampókat pedig e rendszereknél max. 50 cm-enként kell felszerelni.
A különböző profilú Marley ereszcsatornákat általában típustól függően fehér, fekete, barna, szürke és réz színben gyártják. A Deepflow típusúak félelliptikus profilúak, öntisztulók; közepes és nagy tetőfelületeknél is alkalmazhatók. A Flowline ereszcsatornák trapéz keresztmetszetűek, de kör keresztmetszetű lefolyócsövek is csatlakoztathatók hozzá; kis és közepes tetőfelületekhez ajánlott a használatuk. Kis felületű tetőknél használható a félkerek Clipmaster ereszcsatorna, amelyet gyakran a Deepflow rendszer kiegészítő csatornájaként is használnak. A Classic rendszer jellegzetessége a homlokzatdíszt utánzó profilja, ezért klasszikus építményeken, közepes tetőfelületekhez használják előszeretettel. A Continental ereszcsatornákra a klasszikus félkör profiljuk és jellegzetes szélkihajtásuk jellemző. Méreteinek változatossága kisebb és nagyobb tetőkhöz is alkalmassá teszi, réz színben is gyártják. A félkerek Duplex és a láda profilú Simplex esőcsatornák kis felületű tetőkhöz valók, míg az Industrial nagyobb lakóházakhoz való ereszcsatorna-rendszer. A Marley rendszer (31) előnye a változatos méret- és formaválasztékban, az egyes rendszerek variálhatóságában és a kiegészítők (32) bő választékában rejlik.
Nem ritka, hogy a tetőfedőanyagokat gyártó cég ezekhez való ereszcsatorna-rendszert is forgalmaz. A közismert Bramac tetőihez pl. a Stabicor ereszcsatorna-rendszert is gyártja. Elemei rendkívül rugalmas PVC-ből készülnek, amelyek karbantartás nélkül is hosszú élettartamúak. A méretpontos csatlakozások, beépített tömítések, erősített peremek nagy szilárdságot és tökéletes tömítettséget eredményeznek.
E rendszernek fontos eleme az ereszlemez (33), amelyet a csatornával együtt még az alátéthéjazat (fólia) fektetése előtt kell felszerelni.
A műanyag ereszcsatornákon kívül a fémlemezből készült esőcsatorna-rendszerek is egyre kedveltebbek. Némelyek akár saját kezűleg is felszerelhetők, mint pl. a Lindab Rainline esőcsatorna-rendszere (34). Elemei műanyag bevonatú tűzihorganyzott acéllemezből készülnek; tömítő vagy ragasztóanyag használata nélkül gyorsan felszerelhetők (35). A toldásoknál és a csatorna-végelzáróknál beépíthető gumitömítésekkel biztosítható az elemek tökéletes tömítettsége. Nyolcféle színbevonat, három csatornaméret, ötféle csatornatartó és számos kiegészítő elem alkotja ezt a rendszert, amelyet még különféle szegélylemezek tesznek sokoldalúvá.
Az ereszcsatorna-rendszer az egész épületet védi, nem mindegy tehát, hogy milyen anyagból készül. A horgany a rézhez hasonlóan felületén természetes patinát képez, ami az időjárás viszontagságaival szembeni védelméül szolgál. Ennek köszönhetően a horgany esőcsatornák rendkívül tartósak, még városi környezetben is 40-60 évig szolgálnak. A VM Zinc a tetőfedő lemezeken kívül esővíz-elvezető rendszert is gyárt, amelynek több elemét kimondottan a magyar igényeknek kielégítésére fejlesztették ki. A rendszerhez tartozó elemek natúr és palaszürke felülettel (36), körszelvényű és tagozott formában készülnek, és azonnali felhasználásra készen kerülnek ki a gyárból. A VM Zinc esővíz-elvezető rendszerét (37) a szokásos elemeken kívül sarokdíszek, betorkolók és a hozzájuk tartózó kiegészítő elemek alkotják (38). Fehérre lakkozott felületű esőcsatornákat is gyárt, ám a lakkréteg csak díszítő és nem védelmi funkciót lát el, hiszen a horgany nem rozsdásodik. A lakkozott Zm Zinc csatornát csak tagozott formában gyártják.
Végül, de nem utolsó sorban felhívnánk az építkezők figyelmét a kanadai festett alumínium ereszcsatorna-rendszerre (39). Az ereszcsatornákat a gyártó Berta Kft. akár a helyszínen is egy tagban kihajlítja (40), de megadott méretekre is elkészítik. A toldásoknál az elemeket egymásba csúsztatva, szegecselve, csavarozva és tömítve lehet összeszerelni, a tartók között pedig 40-50 cm távolságtartás szükséges.
A csatornavályú tagozott kivitelű, a rendszer pedig számos tartozékot is tartalmaz. Az esőcsatorna rendszer jól párosítható az épületek ereszaljának burkolásához kialakított lemezekkel, és bármilyen tetőfedő anyaghoz jól illeszthető, ha a szarufák végére ereszszegélyt erősítettek fel. A tagozott csatorna vályúk így mintegy homlokzatdíszként hatnak (41), és harmonikus egységet alkotnak a faburkolatot helyettesítő és karbantartást nem igénylő festett ereszalja lemezekből kialakított burkolattal, amelyet az alumínium ereszcsatornával együtt a Berta Kft. forgalmaz.

Biztonságos tetők

Ha már tető van a házon, és azt szakszerűen rakták fel, még nem biztos, hogy a tető biztonságos is. Ehhez megfelelő biztonsági szerkezetek felszerelése is szükséges. A legelemibb ilyen szerkezetek pl. a hófogó rácsok, a tetőtéri ablakok karbantartásához szükséges védőkorlát, vagy a kémény tisztítását megkönnyítő falilétra és kéményseprő járda (42). Ezek felszerelését 1994-óta szabályzat írja elő. Ha a ház homlokzatmagassága több mint 4 m, akkor a tetőnyílások és tetőablakok köré védőkorlátok, a kéményhez pedig járda és rögzített tetőlétra szükséges. Aki pedig valóban biztonságosnak szeretné tudni a házát, és annak a tetejét is, az ehhez szükséges biztonsági szerelvényeket a Lindab tetőbiztonsági rendszerének bőséges elemválasztékából (43) könnyűszerrel beszerezheti. Ez teljes körű, hivatalosan jóváhagyott tetőbiztonsági rendszer, amelynek segítségével valamennyi tetőtípushoz igazodó, gyorsan felszerelhető megoldások alakíthatók ki.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: tetőszerkezet

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Szeglemezes tetőszerkezetek

Akár új építésű családi házról, akár komolyabb házfelújításról legyen szó, a tetőszerkezet kialakításakor feltétlenül érdemes számolni a szeglemezes tetővel. Ez egy nagyon korszerű és gyorsan...


A tető hajlásszöge

Drámai, csaknem 50 százalékos árkülönbség is lehet két azonos méretű családi ház tetőszerkezete között, ha a tulajdonos nem elég körültekintően hoz meg egy, akár mellékesnek tűnő döntést. Nem...