Tusoló paraván felszerelése

A tusolás kellemes és általában víztakarékos dolog, ám akár a kádban, akár kimondott e célra kialakított tusolóhelyen élvezzük a vízmasszázs frissítő hatását, a fürdőszoba mindenképpen úszni fog a vízben. Ezt a tusolóhely köré vont műanyag függönyökkel, újabban pedig különféle kihúzható, kihajtható üvegezett paravánokkal akadályozhatjuk meg. Utólagos felszerelésük nem bonyolult, sokan mégis szakemberrel végeztetik el. Igaz, hogy néhány szempontot pontosan be kell tartanunk, de ez nem okozhat különösebb problémát. Az egyszerűbb paravánokat ugyanis eleve úgy készítették elő, hogy bárki, szakismeretek nélkül is felszerelhesse magának. Az egymást követő műveleteket mi most képeinken mutatjuk be, és néhány gyakorlati tanáccsal is szeretnénk segíteni bizonytalankodó olvasóinknak.

Mivel a legtöbb fürdőszobában kád van felszerelve, és ennek kiegészítéseként van szükség a tusparavánra, célszerű a többszárnyas, kihajtható változatot választani (1). Ezt ugyanis használaton kívül a fal mellé lehet hajtani, így szinte egyáltalán nem foglal helyet. De csak akkor, ha nincs az útjába semmi. Ha a kézitusoló tartó konzolja a paraván összehajtott, és fal mellé fordított szárnyai mögé kerülne, akkor vagy szereljük kissé odébb, vagy a mellette levő falra csavarozzuk fel. A szárnyak alsó éle hajlékony gumiszegéllyel ellátott. Ennek a kád peremére kell simulnia, hogy a lefolyó víz a kádba, és ne azon kívülre follyon. Ez a körülmény egyben kijelöli a paravánt tartó idom helyét is a falon. Azonban vigyázzunk, mert lehet hogy a fal burkolata nem pont függőleges. Ezt előbb a kád peremére állított, és kihajtott szárnyú paraván falhoz illesztésével ellenőrizzük. Ez könnyebb, ha a felső élére állítva helyezzük a kád szélére. Ha a falhoz nyomva felül, vagy alul jelentős, a gumiszegély magasságánál nagyobb eltérést észlelnénk, akkor méretre gyalult hézagoló lécre, és hosszabb felerősítő csavarokra lesz majd szükségünk. A kisebb eltéréseket alátét lapocskákkal korrigálhatjuk majd, ám ezek szélessége mindig azonos legyen a tartóidoméval. Esetünkben a tusparaván szárnyai kifelé hajthatók, így azután a tartóidomot vízmértékkel pontosan függőlegesbe állítva azonnal a falra jelölhettük a felerősítéséhez szükséges lyukakat (2).
A vízmérték helyett egy hosszú zsinegre kötött nagyobb anya, vagy csavar is megteszi. A septében készített függőónt azonban ne pont az idom mellé, hanem attól 20 mm-re lógassuk le, és csak mozdulatlan állapotában állítsuk hozzá a tartóidomot. A lyukak átjelölésekor gondoljunk a szárnyak alsó élére erősített gumiszélekre is, ezek kb. 2/3 magasságával magasabbra emeljük a tartóidomot. Célszerű ezt előbb a falon bejelölni. A tartóidomot e vonalra helyezve, vagy léccel alátámasztva, már könnyű a furatok helyét meghatározni.
A lyukak kifúrásához élezett vídiabetétes fúrókat használjuk. Előtte azonban pontozóval óvatosan megütve pattintsuk le a kemény csempemázt, különben a fúró hegye elcsúszhat a középpontból. A lyukakat közepes fordulaton fúrjuk ki (3), és lehetőleg használjunk mélységmérő pálcát, vagy a fúró szárára tekerjünk a műanyag tipli hosszával megegyező távolságba szigetelőszalag gyűrűt. Megeshet, hogy némelyik furat a téglák közötti fugákba kerül. A tipliket ilyenkor híg gipszbe mártva, és híg gipsszel kibélelt lyukba nyomjuk bele. Így biztosak lehetünk abban, hogy a téglák közé került tipli is tartani fog.
6-os ábraA tartóidom hátoldalára nyomjunk fehér színű szilikonos tömítőmasszát (4), majd egyenletesen terítsük el az egész felfekvő felületen. Ezt benedvesített spatulával végezzük el. Ha hézagoló léccel vagy alátét lapokkal voltunk kénytelenek a tartót függőlegesbe állítani, akkor ezeket is tömítőmasszába ágyazva szereljük fel, az esetleges hézagokat pedig a tartó felcsavarozását követően töltsük ki tömítőanyaggal. A csempeburkolatot acetonnal tisztítsuk meg, majd a tartóidomot a helyére nyomva csavarokkal rögzítsük a falra (5). A kinyomódott tömítőanyagot viszont csak megszilárdulása után távolítsuk el, mert különben a még képlékeny anyagot rákenhetjük a tartóidomra is. Ezt jobb elkerülni. Az esetleges hézagok kitöltésekor pisztolyból nyomjunk anyagot a tartó alá, és beszappanozott ujjunkkal tömörítve nyomjuk alaposan a résekbe. A megszilárdult tömítőanyagot éles késsel vágjuk át, majd a felesleges részét egyszerűen húzzuk le a csempéről. Így a tömítés is tökéletes lesz, és az idom felülete is tiszta marad.
Ezután már csak a paravánszárny pántolt idomát kell a  tartóidomba csavaroznunk (6), és a munkát ezzel befejezettnek tekinthetjük, mehetünk tusolni.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: tusoló, tus, paraván

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Olcsó napellenzők és napvitorlák

Amikor terasz árnyékolókra, napellenzőkre, paravánokra gondolunk, akkor elég nagy költségek jelennek meg a szemünk előtt. Pedig egy kis kreativitással, ésszerelési munka felvállalásával...


Kád vagy zuhany?

Elsőre antagonisztikus ellentétnek gondolnánk. Ráadásul mindkét megoldásnak vannak eltántoríthatatlan hívei. Egy használt lakás megvásárlása után a fürdőszoba az első helyiség (a konyha a...