R/C-hajótestek összeépítése

A működő hajómodellek funkciójuk alapján más szerkezeti felépítésűek mint az asztali makettek. Az ilyen ún. úszóképes hajó minden darabjának teljesen vízállónak kell lennie, belseje pedig teret kell adjon a távirányító berendezésnek, a hajó motorjának, illetve - mivel gyakran nem csak egyszerű motorról van szó - a hajtóműnek is. Ezenkívül megfelelően szilárdnak is kell lennie, hogy jól bírja a menet közbeni igénybevételeket is. Ezek szabják meg a felépítését és az építéséhez használható anyagokat. Ezek mindegyikét természetesen az összes építőkészlet tartalmazza, az ehhez szükséges ragasztókat és lakkokat azonban nem.

Minden építőkészlethez részletes összeállítási rajzot mellékelnek az építés fázisait mindenkor ajánlatos betartanunk. Ennek ellenére vannak kényes műveletek, amelyekre nagy súlyt kell helyeznünk, különben később, hajózás közben adódhatnak majd kellemetlen problémáink. Hajókról lévén szó, nagyon fontos a hajótest szilárdsága, a vízmentes hajótér. Ezt a legnehezebb megteremteni, mert a víz a legkisebb résen is a működés szempontjából fontos hajótérbe szivároghat, és ott komoly károkat is okozhat.
A hajó legnehezebben elkészíthető része tehát maga a hajótest, amely általában műanyagból, vákuumszívásos technológiával készül. Előnye, hogy a felület egy gyors zsírtalanítás után festhető, valamint nagyon jól ragasztható és vízálló. (Ezt az anyagot ABS jelöléssel tüntetik fel a dobozon). Egyszerűbb hajók egy darabból állnak (1), a nagyobbaknál azonban nem ritka a beragasztott fartükör, és a több darabból összeragasztandó fedélzeti felépítmény sem (2).
Az első feladatunk a test kivágása. A formázott darabok sík szélén pontosan megjelölik, hogy az adott darabokról hol kell levágni a felesleges részeket. Erre a célra kizárólag műanyagvágó vagy lexan-olló a megfelelő. A kivágott darabok élét csiszoljuk le, majd illesszük pontosan össze.
A darabok ragasztásához többféle ragasztót használhatunk. Azokon a helyeken, ahol műanyagot (nem üvegszálast) ragasztunk hasonló anyaggal, ott jól bevált a nitrohígító alapú AEROFIX. Használatakor ügyeljünk arra, hogy egy helyre ne vigyünk fel belőle sokat, ugyanis ez az anyag oldja a műanyagot, és ha nem tud elpárologni gyorsan, át is lyukaszthatja a hajótestet. Ezzel a ragasztóval rögzítsük helyükre a merevítő bordákat, amelyek általában rétegelt lemezből készülnek. A hajótest a munka befejezéséig egy bakon vagy sólyán álljon, mert különben az egész test elcsavarodhat.
Tönkcsövek és egyéb, pl. üvegszálas alkatrészek (3) rögzítésére STABILIT EXPRESS ragasztót használjunk. Ez két komponensű, egy tubusból kinyomható paszta és fehér por keveréke, amelyet a mellékelt kis kanállal kell kimérni. Hátránya, hogy egyszerre csak egy adott mennyiséget lehet pontosan kikeverni.
Ha mindent jól beragasztottunk akkor jöhet az úszópróba. Az egyes szerkezeti elemek beépítése módosíthatja a hajó súlypontjának helyzetét, ám ha ragaszkodunk a modell eredeti építési leírásához, nagy meglepetések nem érhetnek bennünket.
A hajó belsejében lévő összes fa alkatrészt impregnálással kell hajóba kerülő víz ellen védeni. E célra legjobban az egykomponensű vizes bázisú parkettalakk felel meg, amelynek oldószere nem roncsolhatja el a hajó belső felületét. A nyers összeállítás után következhet a festés, amelyhez a következő cikkben adunk tanácsokat.

 

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Verőczey Gábor

Címkék: modell, modellezés, hajó

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Utánfutó, vontatmány

Barkácsoló, otthonát és kertjét folyamatosan gondozó, fejlesztő „ezermester” az átlagosnál többször szállít terjedelmesebb, nehezebb tárgyakat. És persze vásárol bútort, vagy éppen virágföldet...


Drone hajtómű

Egy tréfás kedvű francia játékkonstruktőr hibrid hajóba szerelt egy drone-t.