Előző számunkban egy Moto Guzzi motorkerékpár rugós teleszkópjainak az elkészítését mutattam be. Már akkor is utaltam arra körülményre, hogy ilyen átdolgozásoknál fontos a kerékfelfüggesztések pontos működésével is tisztába lenni. Néha ez sokkal nehezebb, mint az ember hinné. Például a különleges felfüggesztéseiről is híres BIMOTA 906SR motorkerékpár kemény-, de nem feltörhetetlen diónak bizonyult. A kihívást megint csak a Tamiya kínálta fel tálcán, mivel modelljén az első kerék speciális kialakítású kormányműve működőképes. Ezt pedig ugye érdemes a rugózó kerékfelfüggesztésekkel megplusszolni. Mert ami szuper, az ne csak félig legyen az.
Az összeállítási rajzokról elég nehéz volt gondolatban összehozni és működtetni a kormányozott elsőkereket, de végül is sikerült. Ez ugyanis befolyásolta a villát kitámasztó teleszkóp működését. A modellen ez természetesen mereven összeragasztott darabokból áll. Azonnal rájöttem, hogy a teleszkópok átalakításán túl - ezt az előző számban ismertetett módon tettem működőképessé - többrendbeli módosítások szükségesek a villa felőli részen. A csuklókarokat szét kellett operálnom, csak csapozva tudtam mozgathatóvá tenni. A villa támbakjáról levágtam az összekötőrudat, helyébe ellapított végű szemes fémrudat készítettem, és 1 mm-es szegeccsel fogattam a bak új furatába. Mérete azonos a régivel, csak a szemekkel növeltem meg a hosszát. A csuklókarról levágtam a helyezőcsapot, a vázba ragasztottam, majd kifúrtam a vázat és a csuklókart is. Középső furatába került a rúd másik vége. A rugós teleszkópot ugyancsak apró szegecstengellyel erősítettem a csuklóra, azt meg a váz oldalsó öntvényelemére. A légies csőváz összeállítása után a teleszkóp másik végét is a csőváz és az öntvény közé csapoztam, így már működött a rugózás. Az öntött vázelemek végéről levágtam a villa mozgását akadályozó helyezőcsapokat, majd fémcsappal megerősítve helyére ragasztottam a támbak darabját (1). A villa ezt követően lágyan rugózott. A kormánymű rudazatai ugyan kissé fékezték a mozgását, zsírozás után azonban jelentősen javult a helyzet. Ide erősebb rugó kellett volna, ezt a feladatra vállakozóknak tanácsolom.
A hátsó villa átalakítása egyszerűbbnek tűnt, de nem volt az. A rugós teleszkóp ugyanis alul egy himba végére csatlakozik, az meg a váz közé van csapozva. Közepébe a hátsó villából kinyúló támrúd pár továbbítja a villa mozgását. Mindez csapozva, fixen beragasztva remekül rögzíti a hátsó kereket, csakhogy én ennek pont az ellenkezőjét akartam elérni. A végső megoldás: a himba csapjait lefúrtam, helyükbe huzalcsapokkal fűztem fel a teleszkópot és az új, huzalból kialakított támrudat. Ez ugyan kissé eltér az eredeti kiviteltől, de remekül funkcionál. A rudazat beépítése a hátsó villába a bal oldal felőli lyukon átdugott huzaltengellyel történt. Másként ugyanis szinte lehetetlen a beépítése (2). (Az eredeti merev rendszernél ez kicsit könnyebb, de nem sokkal.) A meghajtólánc hajtó fogaskerekét nem ragasztottam a helyére, hogy a villa mozgását ne akadályozza. Most már a hátsó villa is rugózottá vált, az egész szerkezet, beleértve a mozgatható speciális kormánymegoldást is, szerintem így lett komplett. A működtető rudazatok azonban ne legyenek lazák, mert akkor a gyári alkatrészek lötyögni fognak. (A gyári fém kerékagy kotyogása a felni fészkében viszont sajnos nem korrigálható.)
E jelentős változtatások mellett természetesen a már megszokott kis finomításokat sem mellőztem, véleményem szerint ez a BIMOTA egy klasszissal jobb, mint a dobozváltozat, bár külsőre alig van különbség közöttük. Remek szerkezet mind a kettő, kár ezt a látványt a burkolat mögé rejteni. A burkolat összecsavarozva - esetleg huzalból összeforrasztott állványon - külön darabként is jól mutat, így teljes bonyolultságában érvényesülhet a motorkerékpár szerkezete (3).
Az átalakításhoz rendelkezésemre bocsátott modellért köszönet a Dataco Kft.-nek.