Cirkók és kombik

Milyen gázkészüléket válasszunk?

Cikksorozatunk első részében a gázkészülék kiválasztás néhány alapvető szempontjáról írtunk, és az ún. állókazánokat ismertettük részletesebben. Ebben a folytatásban a fali készülékekkel, a mindennapi szóhasználatban a cirkókkal és a kombi készülékekkel fogunk foglalkozni.

Mint előző cikkünkben is jeleztük a hazai boltokban beszerezhető típus és gyártmány választék igen nagy. Az általános tanácsokon kívül egy rövid típusbemutatót is közlünk, amelyben igyekszünk az árban és szolgáltatásban széles választék jellegzetes képviselőit bemutatni. Még számos olyan márka van, amelyet fel lehetett volna sorolni, és erre csak hely hiányában nem került sor. Alutherm, Ariston, Buderus, Oceán, Radiant, Poterton, Viessmann, Wolf gyártmányú és még sok más cirko és kombi készülék is várja a vásárlókat.
A típus vagy a márka kiválasztásánál az ellátandó épület hőigényén túl két fontos szempontot kell figyelembe vennünk. Az egyik a pénztárcánk: a drágább készülékek általában jobb minőségű anyagok felhasználásával, igényesebb kidolgozással készülnek, kedvező tulajdonságaikat hosszabb időn keresztül megtartják. Ha tehát pénztárcánk megengedi akkor érdemes a drágább készülékek közül válogatni. A másik igen fontos szempont a szerviz háttér biztosítottsága. Csak olyan készüléket vásároljunk, aminek a közelben megbízható szervize van! Még a legjobb márka is el tud romlani, és télen, esetleg behavazott úton egy száz kilométerre lévő szervizre hiába várunk.

Cirko vagy kombi?

A cirko, vagy teljes nevén a cirkulációs lakásfűtő készülék falra szerelhető kivitelben, egybeépítve tartalmazza mindazokat a szerkezeteket, amik egy központi fűtés hőellátásához szükségesek: a gázégőt, az égéstermék-víz hőcserélőt, a keringtető szivattyút és a szabályozó berendezést, sőt a legtöbb ilyen készülék a fűtési rendszer fontos tartozékát képező zárt tágulási tartályt is.
A kombi készülék is tartalmazza a cirko valamennyi alkatrészét, viszont el van látva egy használati melegvíz (HMV) hőcserélővel és egy váltószeleppel, amely használati melegvíz előállítását is lehetővé teszi. Tehát a cirko csak fűt, a kombi használati melegvizet is ad.
Ha kombi készülékről, vagy kombicirkóról beszélünk, akkor ez alatt mindig ún. átfolyós készüléket értünk, amelynél a használati melegvíz termelése a víz fogyasztással egyidejűleg történik. A fali készülékek egy részéhez is van lehetőség indirekt fűtésű használati melegvíz tároló csatlakoztatásra: erre még visszatérünk.
Az átfolyós készülékek alkalmazásával kapcsolatban figyelembe kell vennünk mindazt, amit előző cikkünkben az átfolyós vízmelegítéssel kapcsolatban elmondtunk. Tehát a kombi készülék által előállítható melegvíz mennyiségét meghatározza a készülék hőteljesítménye: előző cikkünk 2. táblázata szerint. Nem véletlen, hogy a kombi készülékek általában 24 kW, vagy ennél nagyobb teljesítményűek, már 18 kW-os is csak elvétve található a kínálatban. Mint korábban jeleztük a 24 kW-hoz kb. 13 l/perc melegvíz mennyiség tartozik és legalább 10 l/perc szükséges egy zuhanyozó kellemes ellátásához. Figyelembe kell venni azt is, hogy téli időben, amikor a beérkező hálózati víz igen hideg (nem egyszer csak +5-6 °C) akkor a kellemes vízhőfok eléréséhez a melegvíz mennyiségét még csökkenteni - a csapot zárni - kell.

Hogyan működik a kombi készülék?

A kombi készülék szerkezete, működése meghatározza legfontosabb használati tulajdonságait, ezért célszerű megismerkedni ennek alapjaival. Ha a készülék éppen nem üzemel amikor használati melegvíz vétel jelentkezik, akkor a használati víz áramlását érzékelő áramláskapcsoló megindítja a készülék cirkulációs szivattyúját, begyújtja a főégőt és átállítja az ún. váltószelepet használati melegvíz termelő állásba, azaz a készülék zárt körében keringő vizét nem a központi fűtés felé engedi kimenni, hanem a HMV hőcserélőn keresztül a készüléken belül keringteti. Mindezt persze egy eléggé bonyolult elektronikus-elektromechanikus vagy hidraulikus automatika vezérli. (A Vaillant kombi készülék belső szerkezetét mutatja be az 1. ábra) Ez az indulási folyamat néhány másodpercig tart - miközben a víz a csapból folyik és mindaddig hideg, amíg a HMV hőcserélő üzemi hőmérsékletre fel nem melegszik. A melegvízre tehát az átfolyós kombi készüléknél várni kell. Ha a kombi készülék fűtési üzemmódban van, akkor némileg szerencsésebb a helyzet, mert a készülékben a fűtővíz meleg, tehát a használati melegvíz hamarább fogja elérni a kívánt hőmérsékletet.
Az átfolyós kombi készülékeknél tehát működési sajátosság, hogy minden melegvíz vételnél néhány (2-4 liter) víznek el kell folynia ahhoz, hogy a melegvíz a csaphoz megérkezzen. Még nagyobb vízveszteségre számíthatunk, ha a melegvíz vétel helye a készüléktől távol van. Ekkor a csőben lévő hideg víznek is ki kell folynia - esetleg még a hideg falban lévő hideg acélcsőnek is fel kell melegednie - amíg a melegvíz megérkezik.
A jelzett késleltetést, így az elfolyó vízmennyiséget a gyártók különféle műszaki megoldásokkal igyekeznek csökkenteni. Van például olyan megoldás, melynél a melegvíz vétel után egy figyelő elektronika 1-3 percig nem adja vissza a fűtővizet a központi fűtés felé, hanem melegen tartva a HMV hőcserélőt vár, hogy bekövetkezik e még egy melegvíz vétel? Ha igen, akkor a melegen tartott HMV hőcserélő azonnal meleg használati vizet tud adni.
Mindezekkel a megoldásokkal a működésből adódó vízveszteséget teljesen megszüntetni nem lehet, tehát az átfolyós kombi készülékeknél ezt az indulási víz (és vele együtt bizonyos mértékű energia) veszteséget el kell fogadnunk. Ennek megszüntetésére csak a különböző tárolós megoldások alkalmasak.

A "hidraulikus vezérlés" problémái

A hazai gyártású FÉG készülékek elsősorban alacsony áruk miatt kedveltek. Fontos tudnunk, hogy a "C" jelű sorozat (C-12, C-18, C-24, C-30 és C-40) ún. hidraulikus vezérlésű. Ez annyit jelent, hogy a szabályozó termosztát a készülékben lévő szivattyút kapcsolja be, és a létrejövő vízáramlás okozta nyomáskülönbség egy gumimembránra hatva emeli fel, nyitja ki a gázszelepet.
Amennyiben a vízáramlást valami akadályozza, csökkenti, a gázszelep kinyitni, a készülék begyújtani nem tud. A vízáramlás ilyen gyújtást akadályozó csökkenését okozhatja a túl nagy csőhálózati ellenállás vagy ha egyszerre több radiátor szelepet lezárunk, fojtunk. Tehát ilyen hidraulikus vezérlésű készülék esetén thermostatikus radiátor szelepek alkalmazása általában nem szerencsés megoldás. Ha már megtörtént a baj, és az ilyen hidraulikus vezérlésű készülék a hozzá kapcsolt túl nagy ellenállású csőhálózat miatt működésképtelen, akkor bizonyos határig a fűtéshez csatlakozó előremenő és visszatérő vezeték közé beépített szelepes összekötéssel (bypass-szal) lehet segíteni a bajon. Ezen az összekötésen keresztül létrejöhet a készülék bekapcsolásához szükséges vízáramlás, tehát a fűtés megindul. A baj csak az, hogy emiatt az összekötés - rövidzár - miatt a fűtéshez kimenő vízmennyiség lecsökken és akkor ez veszélyezteti a működőképességet. (Ide kívánkozik a már számtalanszor leírt tanács: a fűtést valóban hozzáértő szakemberrel terveztessük meg és a kivitelezést sem árt gyakorlott szakemberre bízni. Különösen rejtett csöves: befalazott vagy bebetonozott csőhálózatok esetén az elkövetett hibát helyrehozni szinte lehetetlen. Nem egy olyan háztulajdonossal találkoztam aki két-három év téli kínlódás után azért adta el új házát és kezdett másiknak az építésébe, mert a központi fűtés helyrehozhatatlanul rosszul sikerült.)
A FÉG újabb fejlesztésű SC típusjelű készülékei már nem ilyen megoldásúak, ezért ott, ahol a fűtés radiátoronkénti thermostatikus szeleppel történő szabályozásának igénye felmerül, a FÉG készülékei közül csak ezek a SC típusjelű változatok javasolhatók.
A készülékek fontosabb adatait a mellékelt táblázatokban foglaltuk össze, most nem a gyártók, hanem a készülék jellege szerint: külön táblázatban vannak a kéményes és külön a ventilátoros (turbó) cirkok és külön a kombi készülékek. A táblázatok szabályozás oszlopban lévő jelek: F = folyamatos, lángmodulációs szabályozás, k-n = kisláng-nagyláng (hárompont) szabályozás, ki-be = ki- és bekapcsolással történő (kétpont) szabályozás.
A turbó cirkok között némileg "kakukktojás" a FÉG ZC-18 típusú készüléke. Ez ugyanis zárt égésterű készülék, amely kéménybekötést nem igényel. Nem ventilátoros kivitelű, így csakis külső falra szerelhető a tartozékként szállított külső ún. szélkosár elhelyezésével. Ismételten megjegyezzük, hogy a külső fali égéstermék kivezetés létesítése építési engedély köteles.

Néhány külföldi gyártmány

Néhány külföldi - francia, német, olasz - készülék fontosabb tulajdonságait is a mellékelt összefoglaló táblázatok tartalmazzák. A márkák közül csak az idézőjelbe tett "Safotó" név kíván némi magyarázatot, ami a francia Chaffoteaux márka már meghonosodott fonetikus kiejtése.
Minden gyártó nagy jelentőséget tulajdonít készüléke külső megjelenésének, hiszen ezek a készülékek leggyakrabban a lakásban, előszobában, konyhában, fürdőszobában kerülnek felszerelésre. A drágább készülékek burkolata általában zománcozott, ami tartósabb, strapabíróbb, mint az olcsóbb készülékek porfestett külső felülete. Színük általában fehér, csak a műszerfal szokott eltérő lenni, mint pl. a Junkers Eurostar készüléken látható. Ez a készülék egyedülálló diagnosztikai rendszerrel rendelkezik, kombi változata pedig különleges melegvíz komforttal. A vízmelegítőnek 5 mp-nél rövidebb ún. előcsapolással üzenni lehet, hogy melegvízre van szükség. A következő csapolásnál már a kívánt hőmérsékletű melegvíz áll rendelkezésre. Tartozékként vásárolható programóra segítségével a készülék a felhasználó által kívánt időben a beprogramozott hőmérsékleten tartja a vizet.
A gyártók az esetleg szűkös elhelyezés problémáira is gondolva általában úgy alakítják ki készülékeiket, hogy azok oldalról szerelési hely igényt ne kívánjanak. Ha készülék például egy fülkében van felszerelve, a fülke kialakításának külön szabályai vannak: a fülke anyagául nem alkalmazható éghető anyag és a készülék légellátását szellőzőrácsokkal kell biztosítani.
Érdekesség kedvéért vessünk egy pillantást a 2. ábrára, amely a telefonos kommunikáció lehetőségét mutatja be. Hasonló megoldást nem csak cirkokhoz, hanem kazánokhoz is ajánlanak egyes nagyobb gyártók. Ennek segítségével a fűtőkészülék hazaindulás előtt telefonon bekapcsolható, esetleg még a kívánt belső hőmérséklet beállítás is módosítható. Ideális megoldás lehet ez például hétvégi háztulajdonosoknak. Ha úgy dönt, hogy ott tölti a hét végét elegendő indulás előtt felhívni telefonon a fűtőkészüléket és odaérkezéskor kellemes meleg épület várja.
Persze az ördög nem alszik, ezért télen ellenőrzés nélkül hagyott épületekben a fűtési rendszert célszerű erre a célra szolgáló fagyálló folyadékkal feltölteni. Autó fagyálló fűtési rendszerben nem alkalmazható! Tudnunk kell azt, hogy biztonsági okokból a gázellátás kimaradása esetén (például műszaki okból bekövetkező rövid idejű gázszünet) minden gázkészüléknek reteszelten le kell állnia, és azt csak kézi beavatkozással lehet újra indítani. Igen kellemetlen, ha hiába telefonálunk: a meleg épület helyett egy szétfagyott fűtés fogad odaérkezéskor.

A készülékek elhelyezésének néhány szabálya

Mint már előző cikkünk végén jeleztük a gáz bevezetéséhez, a készülék felszereléséhez a kivitelezés megkezdése előtt arra jogosult tervezővel tervet kell készítetnünk. A szerelés csak engedélyezett terv birtokában adható át a gázszolgáltatónak. Nem árt azonban, ha már a tervezővel történő kapcsolatfelvétel előtt tudjuk, hogy a készüléket hová lehet felszerelni, ezért az elhelyezés fontosabb szabályait a következőkben ismertetjük.
A jelenlegi előírások szerint nem helyezhető el cirko vagy kombi készülék lakószobában, kamrában, WC-ben, padlástérben vagy garázsban. Marad tehát: előszoba, konyha, fürdőszoba vagy pince. Ez utóbbi csak földgáz tüzelés esetén, ugyanis propán-bután gáz talajszint alatti helyiségben hazánkban még nem alkalmazható. (Külföldi előírások és a várhatóan kiadásra kerülő új hazai szabályozás bizonyos feltételekkel a PB pincei alkalmazását is lehetővé teszik.)
A cirko vagy kombi alsó éle legalább 40 cm magasra kell kerüljön a padlótól. Figyelembe kell venni azt is, hogy a készülék felett is megfelelő hely álljon rendelkezésre. Ha a füstcső egynél több könyökkel van a kéménybe kötve, akkor a készülék fölött három füstcső átmérőnyi függőleges egyenes füstcső szakaszt kell elhelyezni - ez után jöhet az első könyök. A készülék előtt a kezeléshez és szereléshez megfelelő helyet: a készülék előlapja és a szemközti fal között 80 cm-t kell biztosítani.
Kéményes készülékeknél nagyon fontos a készülék légellátásának biztosítása. Egy köbméter gáz elégetéshez közel tíz köbméter levegőre van szükség! Egy 24 kW-os cirko teljes teljesítményen üzemelve 2,7 köbméter gázt fogyaszt el óránként, ehhez pedig 27 köbméter levegőt kell hozzávezetni. A kéményes készülék a levegőt az elhelyezésére szolgáló helyiségből szívja be, és ezt az így elszívott levegőt pótolni kell, ezért nem lehetnek a kéményes gázkészülék elhelyezésére szolgáló helyiség nyílászárói légzáróan tömített kivitelűek, illetve utólag sem szabad légzáró tömítéssel ellátni ezeket.
Ha a készülék számára ezt a légutánpótlást nem biztosítjuk, az égés tökéletlenné válik, a készülék lamellás hőcserélő felülete elkormolódik, hatásfoka romlik és mai még nagyobb baj: a levegő hiányában tökéletlen égés következtében megnövekszik a szénmonoxid képződés, ez pedig már életveszélyt is eredményezhet!
A légutánpótlás biztosításán kívül előírás rögzíti azt a minimális légteret is amiben egy kéményes készülék - teljesítményétől függően - elhelyezhető. Ha a készülék gyártó által megadott ún. névleges hőterhelését 1750-el elosztjuk, akkor azt a minimális légteret kapjuk, amelyben a készülék elhelyezhető. Ha ez a légtér nem áll rendelkezésre, akkor még van lehetőség ún. összeszellőzéssel való bővítésre, de ennek lehetőségeit már bízzuk a tervezőre.
Fontos arra is figyelni, hogy a készüléket a gyártó által biztosított vagy ajánlott termosztáttal szereljük fel. A termosztátnak meg kell felelnie a készülék vezérlő feszültség kimenetének. A 24 V-os vezérlő feszültséggel működő készülékhez csatlakoztatott 230 V-os termosztát nem fog megfelelően működni, ha pedig 230 V-os vezérlésű készülékhez 24 V-ra készült termosztátot kötünk, az rögtön leég. Különösen fontos a folyamatos szabályozású vagy más néven lángmodulációs (táblázatokban F jelű) készülékek esetében a saját termosztát alkalmazása, mert csak ez fogja biztosítani a lángmoduláció tökéletes működését.

Még néhány fontos tudnivaló

A cirko és kombi készülékek ún. lamellás hőcserélőkkel vannak ellátva: az áramló fűtővizet tartalmazó csövekre kívülről, egymástól néhány milliméter távolságra, réz vagy rozsdamentes anyagú hőátadó lamellák vannak ráhúzva. Sajnos igen gyakori, és balesetveszélyességére nézve is súlyos következményeket jelentő esemény a cirko és kombi készülékekben alkalmazott lamellás hőcserélők elszennyeződése, illetve teljes eldugulása, ami bizonyos körülmények között nagyon gyors folyamat is lehet.
A hőcserélő elszennyeződését leggyakrabban a poros levegő okozza. Gondoljunk a fent leírtakra: egy átlagosnak tekinthető 24 kW-os kombi készüléknek 27 köbméter égési levegőre van szüksége óránként. Amennyiben ez az égési levegő poros, akár csak poros helyiségből kerül a készüléket tartalmazó helyiség légterébe, onnan ez a por bejut a készülék belsejébe. A bejutó por elsősorban a gáz és a primer égési levegő keverését végző injektor falán tapad meg, aminek hatására a bejutó primer levegő csökken, az égés tökéletlenné, kormozóvá válik. A keletkező korom és a levegőben lévő por másik része ezután a hőcserélőre lerakódik, ráég. Ezzel a folyamat már megállíthatatlanná, mondhatni "önfenntartóvá" vált, mert a hőcserélőn kialakult lerakódás a szekunder égési levegőt is csökkenti, ami további koromképződéssel és a lerakódásnak a hőcserélő teljes eltömődéséig történő folytatódásával jár.
A tönkremenetelt az építkezés vagy lakásfelújítás során keletkező bármilyen por okozhatja: a parkett, a fal, a kőburkolat bármilyen száraz csiszolással járó pora. Tapasztalataim szerint talán a legveszélyesebb, leggyorsabb "eredménnyel" jár, a lakkozott fafelület lecsiszolásakor keletkező por. Szeretném hangsúlyozni, hogy a folyamat nagyon gyors! Találkoztam olyan tönkrement készülékkel, amelynek tönkremenetelét egy alig 20 négyzetméteres már lakkozott parkettájú helyiség újbóli parkett csiszolásának pora okozta gyakorlatilag egy nap alatt!
A hőcserélő ilyen eltömődése roppant veszélyes, különösen, ha a lakásban már laknak. A primer és szekunder levegő fent leírt csökkenése ugyanis az égés tökéletlenné válásával, ezzel szénmonoxid képződéssel jár, amely szénmonoxid a hőcserélő eltömődése miatt a kéménybe jutni nem tud, így a helyiségben marad. Jó tudni azt is, hogy ez ellen a jelenség ellen a korszerű készülékekbe már beépített füstgáz szenzorok sem védenek!
Mik is a jelei annak, hogy a hőcserélő részben vagy teljesen eltömődött? A készülék fűtési, illetve használati melegvíz teljesítménye nagymértékben csökken. Ha a kezdetben jól működő készülék nem fűt kellően vagy csak langyos vizet szolgáltat, már gondolnunk kell egy kezdődő hőcserélő dugulásra. További figyelmeztető jel a helyiségben tapasztalható égéstermék szag, ami a keletkező égéstermék eltávozásának elégtelenségére utal. Végül növekszik a készülék burkolatának hőmérséklete, fehér színe helyenként elsárgulhat, főleg azokon a helyeken, ahol a forró füstgázok a kémény helyett a burkolat alól a helyiségbe távoznak. Ha a burkolat megég, vagy kívülről is koromlerakódás tapasztalható, akkor a készülék gyakorlatilag már menthetetlen.
Mindezek elkerülésére - különösen azokon a helyeken, ahol a készülék még az építkezés folytatása közben kerül felszerelésre - ajánlatos mind a tulajdonos, mind iparos társaink figyelmét felhívni a fentiekre, és a poros munkavégzés időtartamára a készüléket kikapcsolni. Az üzemen kívüli állapotban a készülékre kerülő por lerakódása nem okoz ilyen jellegű problémát, az porszívóval vagy ecsettel könnyen eltávolítható.
A korszerű gázkészülékek villamos vezérlése többnyire 24 V-os. Az Ezermester olvasóinak valószínűleg nem kell elmondani, hogy mi történik akkor, ha a készüléket valaki villamosan a 24 V-os vezérlő kimenet oldaláról 230 V-ra köti be. Ilyenkor a megoldás általában a vezérlő panel cseréje (többször tízezer forint). Ilyen esetekben azután lehet vitatkozni, hogy ki fizesse a kárt, lehet próbálkozni és gyári garanciára hárítani, de ne felejtsük el: a szerviz is és az esetlegesen igénybe vett szakértő is már hatalmas tapasztalattal rendelkezve ismeri, hogy melyik készüléknél mi ég le helytelen bekötés esetén. A helyes megoldás tehát az, hogy kiépítjük a készülék villamos csatlakozását - és a bekötést a szerviz üzembe helyező szakemberére bízzuk.
Sajnos nem ritka az sem, hogy az építkezés során már üzembe helyezett készüléket ellátó villamos hálózaton még szerelnek, és hogy-hogy nem a 230 V helyett egyszer csak 400 V feszültség érkezik a készülékre, azaz a szerelésnél a fázis-nulla helyett fázis-fázis közé kerül a csatlakozás. Az eredmény ilyenkor sem kétséges: máris lehet sajnálni 20-40 ezer forintot egy új vezérlő panelre.
Ilyen és hasonló okok miatt több gyártó kategorikusan tiltja készülékének be nem fejezett épületbe, ideiglenes villamos hálózatra történő csatlakoztatással való bekötését.
Ezekben az esetekben ugyanis az sem ritka, hogy csempézés, mázolás stb. miatt a már üzembe helyezett készülék le- majd ismételten felszerelésre kerül. A legnagyobb baj az, hogy az ilyen utólagos le- és felszereléshez már nem hívnak gázos szakembert, azt elvégzi valaki aki rendelkezik egy megfelelő méretű svédfogóval. Sajnos sok gázszivárgást és jó néhány tüzet is okozott már az ilyen szakszerűtlenül elvégzett munka. A készülék csatlakozását nem ott bontják meg ahol kell, leszerelésnél más részében is tömítetlenné válik a készülék, nem a megfelelő tömítés kerül beépítésre a visszaszerelésnél, vagy csak egyszerűen sikerül ferdén rákapatni a csatlakozó hollandit. Mindezek élet és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos hibák forrásai lehetnek, és az ilyen esetek a minden szakmában bőségesen fellelhető alapos szakképzettség nélküli vállalkozók tevékenysége miatt elég gyakoriak. (Ha már ilyen szabálytalan szerelés történik legalább vegyünk elő egy pohár szappanos vizet és egy ecsetet: meggyőződni arról, hogy nem maradt e valamilyen tömítetlenség!) Ha a már üzemelő gázkészüléket valami miatt le- majd újra fel kell szerelni, ne sajnáljuk a kiszállási és a munkadíjat a hozzáértő szakembertől, legcélszerűbben a gyári szerviztől. A hozzáértő munka itt is nagyon sok kellemetlenségtől és anyagi kártól kímélhet meg.
A vízmelegítők, közöttük a tárolós kombik ismertetésére
következő folytatásban visszatérünk.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Meszlényi Zoltán


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Kazánkarbantartás

Előre bocsátjuk, hogy senkit nem bíztatunk gázkazánjának reparálására. A gázkészülék egy veszélyes üzemű berendezés, csak képzett szakember végezhet rajta karbantartási, javítási munkát. A...


Gázkészülékek cseréje

A gázkészülék-csere általában engedélyköteles, kivéve, ha ugyanolyan teljesítményű és besorolású gázkészülékre cseréljük a régit. Ha újonnan sz eretnék beszereltetni egy készüléket, fontos, hogy a...