Hogyan takarékoskodhatunk az energiával?

Passzívházak

A gázárak és a fűtési költségek drasztikus emelkedésével egyre fontosabbá válik, hogy házunkból minél kevesebb energia szökhessen a környezetbe. A passzívházak koncepciója Németországban és Ausztriában már nagy népszerűségnek örvend és remélhetően hazánkban is egyre több ilyen új ház készül a jövőben.

A passzívházakat sokan, sokféleképpen definiálták már, de az eddigi legpontosabb meghatározást a témával foglalkozó német fizikus, Dr. Wolfgang Feist adta, aki szerint "a passzívház egy olyan épület, melyben a kellemes hőérzet biztosítása egyedül azon friss levegőáram melegítésével vagy hűtésével történik, amely levegőáram az elégséges levegőminőség eléréséhez szükséges, minden további légáram felhasználása nélkül".
Bár a definícióban szereplő "kellemes hőérzet" és "elégséges levegőminőség" fogalmakat Németországban jellemző módon szabványok rögzítik, maga a passzívház mégsem egy pontosan meghatározott építészeti vagy épületgépészeti eljárásmód, hanem egy koncepció, amely bizonyos értékeket előír ugyan, de az építőanyagok és gépészeti berendezések tekintetében mindössze a betartandó fizikai paraméterek szintjén nyújt ajánlást a tervezőnek és a kivitelezőknek.
A passzívház továbbá egy energetikai szemléletmódot is magában hordoz, melynek a lényege az, hogy próbáljuk meg energiaveszteségeinket (jelen esetben hőveszteségeinket) minimalizálni, ahelyett, hogy a meglévő berendezéseink által elérhető energianyereséget növelnénk a lehető legnagyobb értékre. Hogy miként tudjuk csökkenteni a veszteségeket, arról nemsokára szót ejtünk. Először viszont tekintsük végig, hogy mik lehetnek a célok egy passzívház építésekor.

Célok és ráfordítások

Ha passzívházban gondolkozunk, az első és legfontosabb cél a hőenergia-veszteségek csökkentése, ami egyben a fűtési költségek 80-90%-os(!) csökkenésével is jár. A másik nem kevésbé fontos szempont a lakó vagy irodaházunk belső komfortjának növelése. Ez a két dolog szorosan kapcsolódik egymáshoz. Elengedhetetlen a korszerű nyílászárók, falazóelemek és hőszigetelések szakszerű alkalmazása, valamint az ellenőrzött, légkomfort szellőztető rendszer kiépítése.
Utóbbi hallatán bizonyára sokan felszisszennek, hiszen ilyen típusú légcserével elsősorban bevásárlóközpontokban, mozikban és szupermarketekben találkozni, lakóházak esetében csak a legritkábban ruháznak be efféle "luxus" kiegészítőre. Akik így gondolják, azok számára meglepő lehet az is, hogy a nálunk jóval fejlettebb Svédországban 20 éve nem is készülhet lakóépület kontrolált szellőztetőrendszer nélkül! És mindez nem csak az északi népek energiatudatosságával és a hideg időjárással magyarázható, hanem azzal is, hogy - hazánkkal ellentétben - Svédországban nem volt olyan nagy mértékű állami gázár-támogatás, így már jóval korábban felmerült, hogy miként lehetne a hőveszteségeket csökkenteni.
A célok tisztázása után az első kérdés - ami minden építtető fejében megfordul - az ár. Mennyivel kell többet ráfordítani ahhoz, hogy egy átlagos hőszigetelésű és komfortú épület helyett egy kiváló hőszigetelésű és luxus légkomfortú épületet kapjunk? A több ezer német és osztrák példa alapján egy passzívház bekerülési költsége 0-20%-kal magasabb, mint egy hagyományos, a korszerű hőtechnikai paramétereknek megfelelő házé.
Ami legelőször magyarázatra szorul, az az alsó érték. Már manapság is léteznek olyan tervezők és kivitelezők, akik akár ugyanolyan áron is képesek "kihozni" egy passzívházat, mint egy hagyományos épületet. Erre például az lehet az egyik magyarázat, hogy a passzívház nem igényel radiátoros vagy padlófűtést, így a gáz bevezetésének, a kazán és a fűtéskör kiépítésének költségeit rögtön megtakaríthatjuk. A felső 20%-os érték egy több tíz- vagy akár százmilliós ház esetében nem kis pluszköltség, de fontos tisztázni, hogy ez a plusz ráfordítás nem évek múltán térül meg (mint pl. egy napelem esetén), hanem már a kezdetektől fogva egy tiszta, emberek számára ideális páratartalmú, folyamatosan cserélődő levegőjű, egészséges lakásban élhetünk, ami ráadásul minimális energiát enged csak elszökni a környezetbe.

A veszteségek csökkentése

A cikk elején említett építészeti koncepciót és energetikai filozófiát ideje megtölteni tartalommal. Az épület tervezésénél az egyik fontos szempont a tájolás és a környezetben található tárgyak, növények árnyékoló hatása. Ezzel szorosan összefügg, hogy az egyes helyiségekbe milyen méretű ablakokat kívánunk elhelyezni. Déli tájolású szobák esetén télen az üvegház-hatásnak hála rengeteg energiát nyerhetünk a napsütésből, ugyanez a hatás nyáron viszont kellemetlen. Ezért biztosítani kell az ablakok árnyékolhatóságát, vagy akár hagyományos építészeti elemekkel (pl. tornác) is visszatarthatók a meredeken érkező napsugarak.
A sorban második, de fontosságban az elsővel versengő szempont a ház geometriája, a térfogat és a falfelület aránya. Minél kisebb méretű a határoló falfelület, annál kevesebb a hőveszteség is. Ebből a szempontból a kör alaprajzú ház lenne az ideális, ami persze nem cél, de tervezéskor érdemes figyelembe venni, hogy egy L-alakú ház falfelülete akár 20%-kal is több lehet, mint egy azonos alapterületű négyzet alapú házé. A falak készítésénél figyelembe kell venni az alkalmazott építőanyag hőszigetelő (hőáteresztő) képességét, és a kiegészítő szigetelést is ehhez kell méretezni. Sok jól megtervezett és megfelelő hőszigetelő tulajdonságú falat rontanak el a hőhidak, amelyek elsősorban a födémnél, az aljzatnál és a nyílászárók kereteinél jelentkeznek.
A passzívház-kritériumnak megfelelő nagyfokú hőszigetelést a nyílászáróknak is biztosítaniuk kell. A minősített passzívház ablakok és ajtók 3-rétegű üvegezéssel készülnek, beépítésük a hőhidak elkerülése végett jellemzően nem a fal, hanem a hőszigetelő anyag síkjában történik.
Manapság még elég kevés szó esik a házak légtömörségéről, de egy jó hőszigeteléssel bíró épületnél kihagyhatatlan ez a tényező. A légtömörség szabványos vizsgálati módszerrel bármely épületben megállapítható. Egy szerkezetkész állapotban elvégzett vizsgálat lehetőséget nyújt az időben történő korrigálásra. Végül de nem utolsósorban következik a kontrolált szellőztetőrendszer megtervezése és kialakítása.

Cikkünket a következő lapszámban folytatjuk!
Köszönet a Magyar Légkomfort Társaságtól, Debreczy Zoltán szakmai segítségéért!

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Bérces Balázs


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Nyerjünk energiát!

Magyarország a rosszul szigetelt házak országa: elavultak a nyílászáróink, rosszul szigeteltek a falaink, egyszóval, az 50 évvel ezelőtti műszaki színvonalon vannak megépítve házaink. Nehéz...


Energiatakarékos háztartás

Az energiatakarékosság nem egyszerűen spórolás, hanem egy szemlélet: hogyan tudjuk a rendelkezésünkre álló erőforrásokat a leghatékonyabban felhasználni. Apró, sokszor kézenfekvő "trükkökkel" nem...