Rusztikus kerti pad

A műanyagok térhódítása még a kertekben is számottevő, ám emellett a természetes anyagokból készült építmények és használati tárgyak iránti igény is megnőtt. Az tény, hogy a kellően felületkezelt faanyagokból készített tárgyak még a mostoha kültéri viszonyok között is tovább tartanak, mint a műanyagból kialakítottak. Az pedig vitathatatlan, hogy anyaguknál fogva teljesen a környezetükbe illőek. A címképünkön bemutatott kerti pad is olyan, mintha a növényzet része lenne, meghitten idomul a környezetéhez, mintha odanőtt volna. Robusztus darab, garantáltan hosszú életű lesz. Vaskos anyaga miatt biztosan áll a lábán, s nem kell attól tartanunk, hogy összecsuklik alattunk. Egyszerűségében is megkapó, elkészítése sem okozhat nehézséget, ha az alábbi tanácsok alapján alakítjuk ki.

E falusi jellegű kerti pad szilárdságát a gondosan kialakított, egymásba illesztett szerkezeti kötéseknek, no meg a testes faanyagnak köszönheti. Ugyanis minden darabját 70 mm vastag, gyalult fűrészárúból kell kialakítanunk. Az üléshez két darab 210x1525, a tartógyámokhoz négy darab140x413 és a lábakhoz két 175x350 mm-es faanyagra lesz szükségünk. A padhoz megfelel a sűrű erezetű fenyőfa is, de keményfából is elkészíthetjük. Sőt ha a vastag faanyag beszerzése gondot okozna, 70x70 mm-es staflikból egymás mellé ragasztva, facsapokkal megerősítve is kialakíthatjuk a padhoz szükséges széles darabokat. Ez esetben vízálló oldószeres ragasztót használjunk, a méretre vágott staflikat csavaros szorítóval egymás mellé préselve ragasszuk össze (1). Az ülőlapokat is összeragaszthatjuk staflikból, ám öt-hat helyen 12 mm-es köldökcsapokkal is erősítsük egymáshoz a vastag faléceket. A tartógyámokhoz két staflit ragasszunk össze, ám ezeket majd később, az ülőlapok felerősítésekor csapozzuk egymáshoz.
Először a pad két lábát alakítsuk ki. Külső éleitől 45 mm-re, illetve 57 mm-re fűrészeljük be a tartógyámokhoz szükséges 70 mm széles és ugyanilyen mély fészkeket, közepükre pedig fűrészeljünk ferde árkot az ülésről majdan lecsorgó víz elvezetésére. A tartógyámok végei 45 fokban ferdére vágottak, ezt állítható rézsűmérővel (2), vagy nagyobb háromszögű vonalzóval jelöljük be. Mégpedig úgy, hogy egy vágással két darab ferde végét alakíthassuk ki. Így csak a faanyag két végén keletkezik leeső hulladék. A leszabott darabokra jelöljük fel a helyező fészkek helyét, és oldalról két függőleges vágással határoljuk le a kieső részt (3). A felesleges anyagot vésővel fokozatosan távolítsuk el, a fészkek alját pedig ráspollyal munkáljuk kellő mélységűre. A gyámot próbaként üssük a láb kivágásába, majd a szükséges igazítások elvégzése után készítsük el a még hiányzó támdarabokat.

Mindegyiket nyomjuk a helyére, és ha felső oldaluk egy síkban van már a lábak felső bütüjével, akkor a gyámokat egy-egy 8x100-as facsavarral fogassuk a lábakra (4). A csavaroknak legalább 10 mm mély süllyesztéket készítsünk. Fúrjuk ki a két-két 12x120 mm-es köldökcsap fészkét és a két szélső felfogó csavar furatát is alakítsuk ki. 
Következőként az ülést alkotó két vaskos falap éleit formáljuk meg. A két darabot fogjuk össze,  majd külső éleiket három oldalról gyaluljuk 45 fokban ferdére (5). A hosszanti élek után az oldalsókat is munkáljuk ferdére, s az eredményt rézsűmérővel ellenőrizzük is (6). Arra azonban ügyeljünk, hogy az ülőlapok felső élei mentén 10-15 mm széles egyenes perem maradjon. A két üléslapot ezt követően fektessük egymás mellé, közéjük tegyünk 10 mm vastag lécdarabokat távtartóként, majd középen szorítóhevederrel fogjuk össze. A lábakra szerelt tartógyámok csapfurataiba helyezzünk egy-egy csapfészek átjelölő csúcsot (7), vagy a furatok közepére ütött szeget, amelynek a fejét ezt követően a gyámok síkja felett 1 mm-rel csípjük le.

A lábakat óvatosan helyezzük az egymáshoz szorított üléslapok aljára, s a gyámok végeit igazítsuk az ülés ferdére munkált éle mellé. Mindkét lábat állítsuk be pontosan középre, majd a lábra ütve jelöljük át a facsapok középpontjait az ülésre. A még hiányzó csapfészkeket fúrjuk ki, majd a köldökcsapok helyére ütése után ellenőrizzük is, hogy a lábak pontosan a helyükre kerültek-e. Ha igen, akkor szedjük darabjaira a padot, majd fogjunk hozzá az alkatrészek impregnálásához.
Apad darabjainak a hosszú távú védelmét csak olyan favédőszer biztosíthatja, amelyik UV- és időjárásálló, mélyen a fa pórusaiba hatol, és éveken át biztos védelmet ad a gombásodás és a penészedés ellen. A bütüket ajánlatos több órán át a favédőszerbe állítva telíteni. A nagyobb sík felületű alkatrészeket pedig a darabok lapjába ütött vékony "szeglábakra" állítva többször bőségesen ecsettel felkent favédőszerrel itassuk át. Száradás után a lábak felső oldalára és facsapjaira kenjünk vízálló ragasztót, üssük helyére a két ülőlapot, majd a padot megfordítva a tartógyámok felől behajtott 8x80-as facsavarokkal rögzítsük össze véglegesen a fapadot, amit már ezután nyugodtan a kertben kiszemelt helyére állíthatunk.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: kertipad, pad

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Amit a fugázáshoz jó tudni

Aki otthonában felújítja a padló-vagy a csempe burkolatát, az jól tudja, hogy az új burkolatok összhatásában a fugák szélességének és színének meghatározó szerepe van. Ezért már a burkolólapok...


Hétvégén is kényelmesen

Manapság egyre több szó esik a hétvégi házak, üdülők fűtéséről, hiszen sokan szeretnének elvonulni nyugalmas második otthonukba télen is. Sok helyen, főleg a magyarországi tavaknál – Balaton,...