Padlószegéllyel rejtett vezetékek

Szoba átrendezésekor gyakorta fordul elő, hogy a hálózati dugaszoló aljzatokat át kellene helyeznünk. A falvésést elkerülendő, ilyenkor általában hosszabbítót használunk, amelynek a vezetékét jó esetben a fal mellé tudjuk csak elhelyezni. Rögzíteni lehet a vezetéket kábelbilincsekkel, de véglegesen eltüntetni nem tudjuk. Egy új szegély felerősítése viszont egy csapásra megoldja ezt a problémát. Kialakítása könnyű, esztétikus, s bármikor megváltoztathatjuk a csatlakozók helyét is.

E célra használhatunk műanyagból készült, esztétikus kábelcsatornát és rápattintható takaró idomot is (1), ám hasonlót magunk is kialakíthatunk különféle méretű lécekből. Ez egyben helyettesítheti a parketta szegélyét is, bár mérete annál nagyobb, viszont dekoratívabb. Alkalmas lehet még a padló vonalában futó fűtéscsövek eltakarására is. Panelházban kimondottan előnyös, hiszen ezek lakásaiban az elektromos vezetékek falba rejtése egyáltalán nem lehetséges.
A vezetékrejtő padlószegély kialakításához 15x15 mm-es felfogólécek és 10x25-50 mm-es takarólécek szükségesek. A szélesebb lécekből él-lap kötésben ragasszunk össze megfelelő méretű pipalécet (2), amely teljesen lefedi a vezetékeket. A padlóra jelöljük majd csavarozzuk fel a felfogóléceket (3, 4). A falra is erősítsük fel a felsőket – betonra ragasztva, téglafalra néhány facsavarral megerősítve – olyan magaságban, hogy a ráhelyezett takaróidom pont a padlóig érjen. A fedőidomot próbáljuk a helyére illeszteni, s ha pontosan a fal mellé és a padlóra simulnak élei, akkor ajánlatos elgondolkodnunk a felerősítésén. Bognárfejű szegekkel is rögzíthetjük (5), ám akkor javításkor, áthelyezéskor a takaróidomot le kell feszegetnünk.

A csavaros megoldásnak meg az a hátránya, hogy a fal és a padló közelében nehéz a kötőelemeket behajtani. A csapos-csavaros kombináció mondható a legideálisabbnak, mert ez esetben csak néhány csavart kell behajtanunk, viszont a felfogólécekbe mélyedő fémcsapok – vastagabb szegszárakból levágott darabok is megfelelnek e célra – kellően megvezetik a fedőidomot, s szilárdan a helyükön is tartják. Előbb a kúpos végű fémcsapokat ragasszuk a takaróidom élébe, illetve belső lapjába fúrt vakfuratokba, majd az idomot a falhoz illesztve, megütve jelöljük át a vezetőcsapok helyét a felső tartólécre és a padlóra. Készítsük el a helyezőlyukakat, majd a néhány facsavar helyét is fúrjuk ki alul. A takaróléc felső élét gyaluljuk ferdére, vagy finoman kerekítsük le, s vonjuk be több rétegben színtelen lakkal. Száradás után már véglegesen a helyére szerelhetjük. A konnektorokat közvetlenül a szegély fölé, lehetőleg az állólámpa, vagy egyéb elektromos készülék közelében szereljük a falra. Így a villásdugók sem álnak ki túlságosan, a szélesebb padlószegély pedig megóvja a falat a bútorok okozta sérülésektől is, és a konnektorok vezetéke sincs szem előtt.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Tolatókamera és radar utólag

A néhány évesnél fiatalabb autóknál már megszokott tartozék a tolatókamera vagy tolatóradar, esetleg mindkettő. Az alacsonyabb árkategóriákban opcionálisan megvásárolható, egy lépcsőfokkal...


Régi elektromos vezetékek cseréje

Régi házakban még ma is gyakran találkozni alumínium vezetékekkel, melyeket sokszor védőcső nélkül építettek be a falba. A védőföldelés hiánya is általános jelenség a ’70-es évek előtt felhúzott...