Egyszerűek, de fontosak

A kéményekről

Módosítva: 2014-02-11 12:24:36

Hazánkban évente átlagosan húszan halnak meg szénmonoxid mérgezés miatt, ami a nem megfelelően karbantartott kémény miatt következik be. A kéményseprők tapasztalatai szerint sokan azért nem fordítanak figyelmet kéményük állapotára, mert "egyszerű szerkezet, nincs ami elromoljon rajta, meg amúgy is kényelmetlenül magas helyen van". Ez rossz politika...

Nem megijedni, karbantartatni!

Hazánkban hozzávetőlegesen hatmillió kémény található, sok házon egynél több is van. Egy idén befejeződött felmérés szerint Budapesten minden tizedik kémény életveszélyes, ami annyit jelent, hogy 120 ezer fővárosi csak a szerencséjének köszönheti, hogy eddig nem kapott szénmonoxid mérgezést.
Ezek a kémények nem megfelelően szellőznek, mert vagy néhány tégla omlott beléjük, de olyan is akad, ahol madárfészek akadályozza a füst távozását, vagy a kémény belső falaira kirakódott korom olyan vastagságúvá vált, hogy az már jelentősen leszűkíti a kürtő keresztmetszetét.
A felmérések szerint fővárosunkban körülbelül háromezer helyen kötötték be engedély nélkül a gázkészülékeket - ezek között szintén lehetnek balesetveszélyes megoldások. A pára-, és szagelszívók, ventillátorok pedig akkor okozhatnak balesetet, ha - a kéményben az áramlási irány megfordításával - visszajuttatják a lakásba a mérgező gázt.
A régebbi fa nyílászárókat sokan cserélik jól záródó műanyag termékre, így sokat (akár 20-30 százalékot) lehet megtakarítani a fűtésköltségen. Ezzel azonban megszűnik a lakásnak az addig működő rejtett szellőzése, ami a régi ablakok rosszabb záródásából, az azokon még megtalálható résekből állt. Így e műanyag, jól szigetelő ablakok, ajtók esetén hamarabb történik tragédia abból, ha rossz a kémény, vagy a gázkazán. Intő jel lehet például, ha a fűtés bekapcsolásakor bepárásodnak a tükrök.
A kéményeket évente kellene ellenőriztetni, azonban a macska-egér játék régóta megy. A kéményseprők arra panaszkodnak, hogy sok helyen be sem engedik őket (hiszen a szolgáltatásért egy minimális, 1000-2000 forint körüli díjat fizetni kell), és gyakorta a tető és a födém is olyan rossz állapotú, hogy veszélyes rámenni.
Panasz a lakosság részéről is akad, hiszen sokaktól hallunk olyan példát, hogy a kéményseprő csak a pénzt szedi be, de esze ágában sincs belenézni a kéménybe.
- Minek fizessem ki ezt a díjat, ha ezért még minimális szolgáltatást sem kapok? Maximum a kéményseprő gombját tekerhetem meg, hogy szerencsénk legyen, és ne kapjon a család szénmonoxid mérgezést!" - említette egy pest megyei faluban lakó olvasónk. Valóban célszerű csak az ellenőrzés után fizetni - nem előre, még a kapuban -, és már az is gyanús jel lehet, ha a kéményseprő vállára tekert munkaeszköz kevesebb, mint két méter: hiszen az csak dísznek jó, dolgozni nem lehet vele. Szóval a bizalmatlanság adott minkét fél részéről, jó magyar szokás szerint, de nem alaptalanul...

Amit a kéményekről érdemes tudni

A kéményeknek számos hagyományos és modern típusa ismert, azonban a főbb részeik és a működési elv nagyon hasonló. Megkülönböztetünk füstgázkéményeket, amelyek a vegyes (fa, szén, a többit inkább ne részletezzük, mi mindent szoktak még elégetni egyesek...) és a földgáztüzelésű kazánok égéstermékeit elvezető gázkémények.
A füstgázkémények belsejében van a kürtő, melyet a kéményfal veszi körbe. A kémény tetején találjuk a fedőkövet, az alsó és középső szakaszokon lehetnek a füstcsőcsatlakozók, és a tisztítóajtók.
A kémény egy egyszerű szerkezet, ami egyszerű fizikai elven működik: a nyomáskülönbségen. Kint hideg levegő van ahhoz képest, hogy milyen a kürtőben áramló füstgázok hőmérséklete. A két hely közötti hőmérséklet különbség (egyben nyomáskülönbség) alakítja ki a szívóhatást, aminek következtében egy jól működő kéményben állandó a lentről felfelé irányuló gázáramlás.
A kémény építésekor már sokat tehetünk annak későbbi jó működése érdekében. A legideálisabb kürtő keresztmetszet a kör lenne (erre nehezebben rakódik le a korom, mivel nincsenek sarkai, ahol "megkapaszkodjanak" a füstben található szilárd részecskék), de ezt nehéz kialakítani. A kéménykürtők keresztmetszete ezért inkább téglalap, vagy négyzet alakú. Kémény építéskor a tömörség különösen fontos, hogy a füstgázok útközben ne tudjanak a falon keresztül kiszivárogni. A kémény belső falát is minél simábbra próbáljuk kialakítani, hogy a lerakódások megjelenését ezzel is akadályozzuk valamelyest. A kürtő keresztmetszete - négyzet alak esetén - legalább 14 centiméteres oldalhosszúságú legyen, téglalap keresztmetszet esetén pedig az oldalak aránya 1:1,5.
Jól tanulmányozzuk át a kémény-építéssel kapcsolatos műszaki szabályokat, saját biztonságunk érdekében, és ezt tartassuk is be a kivitelezővel. A födémgerenda és a kürtő között megfelelő távolságot kell hagyni, és a koszorúvasalásnak is legalább 2 centiméteres betonborítást kell adni, hiszen a kéményben gyakoriak a nagy hőingadozások (hol fűtünk, hol nem), ami a környező részekre is hatással van. A tisztítóajtót olyan magasságban helyezzük el (40-60 centiméter), hogy egy vödör aláférjen, ezzel is kényelmesebbé, kevésbé koszolóssá tehetjük a tisztítás folyamatát.
Ahhoz, hogy a szívóhatás legjobban érvényesüljön magas tetőknél körülbelül 1, lapos tetőknél 1,2-1,4 méterre kell e kéményeknek a tető fölé magasodniuk.
Ha több fűtőalkalmatosság füstcsövét akarjuk egy kéménybe kötni, akkor a bekötési helyek legalább 40 centiméterre legyenek egymástól. Amennyiben a padlástérben is rákötünk a kéményre, akkor ott is ki kell alakítani egy tisztítóajtót.
E tisztítóajtók nem helyettesítik azonban azt, hogy a kémény a tetőn is megközelíthető legyen. Sokan sajnos akkor találkoznak testközelből először és utoljára kéményük fedőkövével, amikor az megépül. A kürtőben visszahulló korom eltávolítható ugyan a tisztítóajtókon, ám a koromlerakódás okozta dugulás esetén a kefével a kürtő teljes hosszát meg kell tisztítani, és ez csak a tetőről lehetséges. A nyáron használatlan kéményre költözött madarak fészkét is csak a tetőről megközelítve tudjuk eltávolítani.
Alumínium kéménybe nem szabad vegyes tüzelésű kazánt bekötni, csak gázkazánt. Az ebben áramló gázok és pára azonban roncsolják ennek anyagát. A mai modern kémények már minden időjárási és a füstgázokból adódó kémiai hatásoknak ellenállnak. Kör keresztmetszetűek, savállóak, hőszigeteltek, külső kerámiaborításuknak köszönhetően nem melegszenek át, így nem okoznak a hőtágulásból adódó feszültségeket a környezetükbe épített szerkezeti elemekben. Azzal, hogy az ezekben kiáramló füstgáz menet közben nem hűl le, még energia is megtakarítható.

Szén-monoxid mérgezés

A szénmonoxid veszélye főként abban rejlik, hogy nincs szaga, így rosszullét esetén nem biztos, hogy eszébe jut az áldozatnak, hogy azonnal ki kellene nyitni az ablakokat elsősegélynyújtás gyanánt. A szén-monoxid a vér hemoglobinjához sokkal jobban kötődik az oxigénnél. Ezért a fulladás úgy következik be, hogy jut ugyan levegőhöz az áldozat, csak a vérben nem marad lehetőség arra, hogy az oxigén a szövetekig eljusson, mert annak helyét a szén-monoxid molekulák foglalják el.
A mérgezés tünetei először fejfájással, szédüléssel, általános rosszulléttel, hányingerrel kezdődnek. Végül ez légzési nehézséggé fokozódik, pirosas elszíneződés jelenik meg az ajkakon, majd eszméletvesztés következik be, és végül halállal is végződhet a mérgezés.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Nzr


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Saját zárt tűzterű kandalló építése

Mindenek előtt a cím kiegészítésre szorul. A kandalló megépítése, gyakorlatilag csak a burkolat megépítését jelentette, hiszen a tűztér kompletten került megvásárlásra.


Télen számít csak igazán a kéményünk állapota!

Napok óta tart a rendkívüli időjárási állapot: fagyos nappalok és éjszakák, évek óta nem látott mennyiségű havazás. Az ország egész területén mindenki igyekszik a lehető leggyorsabban hazaérni...