Ötletes tetőterek

A háztetők főként az időjárás elleni védelmet szolgálják, ám emellett díszítő és egyéb funkciókat is elláthatnak. A tető a ház koronája, fontos hogy jól mutasson, ám ez nem mehet egyéb feladatainak rovására. A tetőtér lakószobává alakítására számos lehetőséget találhatunk, amivel házunk hasznos alapterületét, ezzel értékét is növelhetjük.

A tető funkcionális és esztétikai célokat is ellát. Lényeges, hogy ne ázzon be, bírja az időjárás egyéb viszontagságait: mint a széllökéseket, vagy a hóterhelést. A lejtése olyan legyen, hogy a hó minél hamarabb leolvadjon róla, ám ne olyan lendülettel zúduljon alá, hogy veszélyeztesse az alatta tartózkodókat. A tetőszerkezetnek a hőingadozást is állnia kell, hiszen éghajlatunkon a legmelegebb nyári és leghidegebb téli hőmérséklet között a különbség akár 50 °C is lehet.
Még néhány évtizede is hazánkban a tető csak a ház közvetlenül vett védelmi céljait szolgálta. A tetőszerkezetre valamilyen héjazat került, és az így kialakított padlás maximum termények és lomok tárolására szolgált. Az idővel azonban, ahogy a beépíthető területek nagysága csökkent, valamint az építkezés egyre jelentősebb anyagi ráfordítást igényelt, a tetőtér szerepe is felértékelődött. Az építtetők felismerték, hogy a tetőtér ötletes megoldásokkal a lakótér szerves része lehet, és a padlás funkciót felváltották a szoba-kialakítások. Ezzel együtt változtak az építészeti megoldások is, hiszen a lakótér részévé váló tetőtérben fényre volt szükség, amit tetőablakok beépítésével lehetett megoldani. Ezek típus-, és formagazdagsága, beépítési lehetőségeik számtalan módja a tetők addigi formavilágának a megújulásához, bővüléséhez, azaz teljes változásához vezetett.

Tető alatti lakótér-kialakítás

Egy már meglévő ház esetén a tetőtér kialakításakor a leglényegesebb kérdés, hogy statikai szempontból megfelelő állapotban van-e a ház, elbír-e egy ilyen terhelést? A már meglévő tető hajlásszöge ideális esetben 35-55° közötti, ebben a tartományban lehet a legoptimálisabban kialakítani a lakóteret. Minél meredekebb a tető, annál nagyobb belmagasságú lakószobát lehet alatta kialakítani. Lényeges még a tetőszerkezet formája, hiszen ez jelentős kompromisszumokra kötelezhet: kis hajlásszögű tető, vagy kis belmagasságú részek esetén nem tudunk kényelmes lakórészt kialakítani, helyette meg kell elégednünk kuckószerű tetőtéri szobákkal.
A tető szerkezetének és a héjazatnak az állapota is lényeges, hiszen sokkal nagyobb elvárásoknak kell megfelelnie egy lakórészt borító tetőnek, mint annak, amelyik csupán egy padlást takar.
Hazánkban leggyakoribbak a nyeregtetős és sátortetős tetőforma-változatok. Előbbi előnye, hogy gipszkarton rendszerekkel könnyen leválaszthatjuk belül a kis magasságú részeket, így teljes értékű szoba alakítható ki benne. Nyeregtető esetén a térdfala kialakításával, megemelésével további hasznos alapterület nyerhető, hiszen a tető olyan magasságból indítható, hogy az a falak közelében is teljes értékű lakóteret biztosít magasságából adódóan.
A sátortetőknek egy újabb, laposabb változata is terjedőben van: a mediterrán tető. Ezek előnye, hogy anyagtakarékosabbak a hagyományosan elterjedt változathoz képest, de tetőtér, lakószoba nem alakítható ki bennük az alacsony belmagasság miatt. Ehelyett nagy belmagasságú, egyterű helyiségeket célszerű kialakítani, ahol a plafont a belambériázott vagy gipszkartonozott tetőszerkezet jelenti.
A donga-, és a manzárdtető esetén alattuk nincsenek olyan részek, ahol a belmagasság nagyon alacsony lenne, emiatt a terület használhatatlan lenne.

A tetőtérbe világosság kell

Amint a tetőtér a lakás szerves részévé válik, ugyanazoknak az elvárásoknak kell megfelelnie, mint a többi lakórésznek. A hő-, és vízszigetelés mellett megjelennek az ablakok. Ahhoz, hogy elegendő fény jusson a tetőtérbe, a tető felületének legalább a 10 százalékának kell üvegfelületűnek lennie. A tetők dőlésszögéből adódóan több kisebb ablak egyenletesebb fényeloszlást biztosít a tetőtérben (térben, és időben), mint kevesebb, nagyméretű ablak. A jó fényellátás és optimális kilátás miatt minél kisebb a tető hajlásszöge, annál hosszabb ablakokat célszerű beépíteni
Egyik lehetőség erre a tető síkjába építhető bukó-tetőablak, amelynek egyedüli hátránya, hogy a tető és az ehhez illeszkedő ablak-dőlésszög miatt - helytelen tervezés esetén - általában felfelé látunk ki rajta: azaz jórészt csak az eget szemlélhetjük ezeken keresztül.
Másik lehetőség nyeregtetőnél, hogy a két tetőrész találkozásához is beépíthetünk ablakokat, melyeken ugyan nem látunk ki (hiszen magasan vannak), ám a tetőtér fényellátását biztosítják.
Harmadik lehetőség, hogy a hagyományos ablaktípusokat építjük be, ehhez azonban a tető ácsszerkezetében olyan kiszögelléseket kell kialakíttatnunk, hogy e szerkezetek teljesen függőlegesen beépíthetők legyenek, akárcsak a függőleges falba épített társaik. Itt már lehet variálni a dolgot, és nem csak négyszögű, hanem háromszög, vagy egyes részein lekerekített nyílászárók is beépíthetőek.
Egyes modern ablaktípusok beépített szellőzővel rendelkeznek, aminek köszönhetően azok csukott állapotukban is biztosítják az óránkénti 10-30 m3-es légcserét a külvilággal. Ez különösen akkor lényeges, ha olyan magasra kell esetleg beépíteni az ablakot, ahol nehezen lehet csak kinyitni. Természetesen távirányítós változat is kapható, így gombnyomásra nyithatjuk-csukhatjuk e szerkezeteket.
Magasban elhelyezett ablakoknál lényeges, hogy azok olyan anyagból készüljenek, amelyek jórészt öntisztulók. Ezt egy speciális bevonattal érik el a gyártók, amin a szennyeződés a napfény hatására fellazul, és a csapadék könnyen eltávolítja azt. Így ezeknek tisztítása emberi erővel csak nagyon nagy időközönként válik szükségessé.
Igényeinknek megfelelően e tetőablakokba beépíthetünk hangszigetelő, tej-, vagy napvédő üveget, hiszen a dőlésszög miatt a napfény beesési szöge is jóval nagyobb, mint függőlegesen beépített ablakok esetében. Természetesen a legtöbb típushoz vásárolhatunk árnyékoló, hővédő-rolót, szúnyoghálót és minden szükséges kiegészítőt.
Nyeregtetőknél megfelelő magasságú térdfal esetén térdfal-ablakokat is beszereltethetünk, melyek a fényellátáson kívül a vízszintes és az az alatti síkba való kilátást is megoldják. Amennyiben a tetőteret nem használjuk lakás céljára, úgy fénycsatornák is beépíthetők, amelyek az alsó szint fényellátását oldják meg.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Élhető tetőtér

A régebben – 20-30 évvel ezelőtt – készült beépített tetőterek kapcsán sokszor azok a problémák jutnak eszünkbe, hogy „nyáron elviselhetetlenül meleg van”, télen pedig „hiába fűtünk, hideg van”...


Tetőtéri újdonságok

A FAKRO újdonsága, az FDY-V Duett ProSky elnevezésű megemelt forgástengelyű, integrált alsó bevilágítóval rendelkező tetőtéri ablak által biztosított bevilágító felület eddig csak függőleges...