Csavarok, csavarkötések

Végignézve egy csavarokkal foglalkozó cég termékpalettáját láthatjuk, hogy milyen változatos célokra készülnek ezek a kötőelemek. Előző írásunkban a legelterjedtebb csavarfej kialakítások között tettünk rendet, ezután nem következhet más mint a csavar szára.

A leggyakrabban és a legsokoldalúbban használt kötőgépelem a csavarkötés. Ez a kötésfajta az ékhatás elvén működik: a csavar felület lényegében egy hengerre felcsavart lejtőnek tekinthető, ahol a szorító hatást a csavar és az anya egymáshoz viszonyított elfordításával hozzák létre. A csavarok készítésére különböző szabványosított menetprofilokat használnak: élesmenetet (metrikus vagy Whitworth menetet), trapéz, fűrész vagy zsinór menetet. A kötőcsavarok rendszerint metrikus normál vagy finommenettel készülnek (az USA és az angolszász országok használnak még Whitworth menetű kötőcsavarokat). A Whitworth csőmenetet viszont mindenütt használják. Trapéz és fűrészmenetet elsősorban mozgató csavarorsókon alakítanak ki. A zsinór menet elsősorban erősen szennyezett környezetben működő csavarokon használják.
A csavarok felhasználásuk szerinti több csoportba sorolhatjuk:

- kötőcsavarok mindenféle gépalkatrészek kötésére;
- mozgatócsavarok forgómozgás haladómozgássá való átalakítására (pl. szerszámgépek vezérorsója, szeleporsó, autóemelő stb.);
- tömítőcsavarok betöltő és leeresztő nyílások lezárására;
- állítócsavarok szerkezetek beállítására, vezérlések beszabályozására.
- támasztó csavarokat alkalmazunk akkor, ha szerkezeti elemeket bizonyos távolságban akarunk relatív helyzetben tartani. E csavarok húzásnak vagy nyomásnak vannak kitéve.
- feszítőcsavarok: gyakran előfordul, hogy két szerkezet nincs mereven összekapcsolva, hanem indokolt a közöttük lévő távolság változtatása. Ilyenkor alkalmazunk feszítőcsavart, amelynek egyik vége jobb, másik bal menetű.

Csavarok, csavaranyák anyagai

A csavarok, csavaranyák anyagaival az MSz 229/2 szabvány foglalkozik, mely nem konkrét anyagot, hanem szilárdsági csoportot határoz meg. E szerint a csavar anyaga lehet: 3.6; 4.6; 4.8; 5.6; 5.8; 6.8; 8.8; 10.9; 12.9; 14.9. A szilárdsági csoport jele két részből áll. Az első szám 100-szorosa a minimális szakítószilárdságot adja meg MPa-ban, a második szám pedig a névleges folyáshatár és szakítószilárdság hányadosának 10-szerese. A csavaranya szilárdsági csoportjai: 5; 6; 8; 10; 12; 14. A csoport jele annak az orsónak a minimális szakítószilárdsága, amelyikkel az anya párosítható.

Facsavarok

 

 

Önfúró csavarok

Az önfúró csavar egy munkaművelettel fúr, menetet vág és csavaroz. A rögzítési feladat szakszerű szereléséhez mindenképpen csavarbehajtó gépet kell használnunk. A fúrógépek nem alkalmasak ilyen típusú feladatokra, hiszen azokon nincs nyomatékállítási és mélységhatárolási lehetőség. A problémamentes szereléshez elengedhetetlen a mélységhatároló használata, mert ezzel megelőzhetők a kivitelezési hibák.

Önmetsző csavarok

Az önmetsző csavarok bevált rögzítőelemként működnek úgy a modern burkolati rendszerek (trapézlemez; szendvicspanel), mint a kevésbé modern burkolati rendszerek (hullámpala; forgácslap) rögzítésénél - legyen akár fa, acél vagy alumínium a teherhordó háttérszerkezet. Bármilyen teherhordó-szerkezet vastagságnál használhatunk önmetsző csavarokat, csupán az előfúrási átmérő helyes megválasztására kell odafigyelnünk. Az önmetsző csavarok alkalmazásakor szükség van előfúrásra, így elkerülhetetlen a fúrógép használata. A csavarok behajtásához az önfúró csavarokhoz hasonlóan csavarbehajtó-gépet kell alkalmaznunk. A rögzítési feladat szakszerű kivitelezéséhez helyesen kell megválasztani az előfúrási átmérőt, majd az előfúrást követően nyomatékhatárolóval ellátott csavarbehajtó gépet kell használni.

Forgácslapcsavarok

Facsavarok

A facsavar kialakítását tekintve abban különbözik az önmetsző csavartól, hogy a csavar szára (vagy annak egy része) kúpos kialakítású, aminek következtében behajtás közben könnyen szét tudja feszíteni a farostokat. Hogy elkerüljük a fa repedését, vagy a csavar sérülését, néhány dologra érdemes odafigyelni munka közben. A facsavar behajtása előtt mindig fúrjunk lyukat a fába. Az előfúrt lyukba a csavarmenet biztosabban belekap, és vezeti a csavart. A lyukat lehetőleg a csavarszár hosszának feléig, átmérőjének pedig 2/3 részéig fúrjuk elő. A csavar hosszát úgy válasszuk ki, hogy a hegyénél egy-két mm takarás legyen. A facsavart szorosan csavarjuk be. Ha meglazult, egy kicsivel nagyobb csavart csavarjunk a régi helyére. A facsavart kalapáccsal sohase verjük a fába, mert széttépi és letolja a fa rostjait, rossz kötés jön létre. Rozsdás csavart csak végső esetben használjunk. A csavar behajtását megkönnyíthetjük, ha a szárát előzetesen beszappanozzuk. Olajat, zsiradékot ne használjunk, mert beszennyezi a fát. Behajtáskor a csavarhúzó hegyének szélessége mindig egyezzen a csavarfej átmérőjével, és a szerszám éle pontosan illeszkedjen a fej hornyába.

Önfúró csavarok

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Bérces Balázs

Címkék: csavar

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Elnyírt csavarfejek kiszedése

Fúró-faragó, barkácsolók és mesteremberek is gyakran ütköznek abba a problémába, hogy egy csavart nem tudnak kihajtani. Vagyazért, mert a feje elnyíródott, és acsavarbehajtónak már nincs mibe...


Létezhet-e ezermester fúrógép nélkül?

Pár évvel ezelőtt még így tehettük fel e kérdést, de ma már így hangozna ez helyesen: Létezhet-e ezermester akkumulátoros fúró-csavarozó gép nélkül?