Kertészkedés egy komposzthalmon

Domboságyás

Sokan nem szeretnek a lehullott levelek, lemetszett gallyak komposztálásával bajlódni. Nem mintha nagy munka lenne, egyedül az szól ellene, hogy a kert komposztáló részében egy nem túl üdítő látványt nyújtó, trágyadombhoz hasonlatos kupac növekszik folyamatosan. Aki meg akarja kímélni magát ettől a látványtól, annak ideális megoldás egy domboságyás kialakítása.

Rejtsük el a komposztot!

Egy-egy domboságyás kialakítására 20-30 négyzetméternyi terület elegendő. Ez egy 4-6 tagú család egész évi zöldségszükségletének jelentős részét biztosíthatja. Helytakarékos, mert itt nem teljesen sík területen, hanem kisebb dombon termesztünk, aminek a felülete nagyobb, mint amekkora alapterületet elvesz a kertből.
További előnye, hogy több évre előre biztosíthatjuk a megfelelő tápanyagot a dombon élő növények részére. A domboságyást a biokertészek már régóta alkalmazzák.

A domboságyás készítése

Domboságyást főként ősszel érdemes készíteni, mert ekkor sok a lomb, és a tél folyamán ideje van megfelelően leülepedni. De így, április elején sem vagyunk még elkésve: az őszi lomb és a lemetszett gallyak rendelkezésünkre állnak, csak egy kis taposással kell segítenünk az ülepedésüket.
A talajba 25-35 cm mélyen téglalap alakú gödröt ásunk, amelybe először a felaprított fanyesedéket rétegezzük, erre avart, lombot terítünk, végül komposzttal, kerti földdel takarjuk. A gödörbe e rétegekből összesen 50-100 centiméternyi halom kerül, azaz a domboságyás végül 30-50 centiméterre magasodik a felszín fölé.
A domboságyás - a fokozatos anyaglebomlás következtében - néhány fokkal melegebb hőmérsékletet nyújt a ráültetett növényeknek, mintha a sík területen, komposzttalp nélkül termesztenénk. Ennek köszönhetően a zöldségnövények gyorsabban fejlődnek, korábban takaríthatók be, mint síkművelésben nevelt társaik.
A domboságyásba több éven keresztül vethetünk, ültethetünk növényeket, ám a domb az érésnek köszönhetően évről-évre alacsonyabb lesz. Szétbontásakor az évekkel korábban odahordott gallyak, levelek már komposzttá érnek össze, és felhasználhatók a kert más részeiben is.

Energiatakarékosság a kertben

A domboságyás a növények érdekében két szempontból is előnyösen használja fel a rendelkezésre álló energiát. Egyrészt a komposzt lebomlásakor keletkező hő alulról éri a növényeket, ami a gyökerek számára is kedvező. Másrészt a dombot úgy tudjuk tájolni, hogy déli oldala minél inkább napos részen legyen. Ekkor a növények jobban tudják hasznosítani a napfényt. A domb lejtéséből adódóan reggeltől estig kedvezőbb a napsugarak beesési szöge, a sík talajhoz viszonyítva.
Nem kell műtrágyára költenünk, hiszen a komposztálás során lebomló szerves anyagok tápanyagul szolgálnak növényeink fejlődéséhez. Nem szennyezzük környezetünket füsttel, amikor a lombot égetjük, egyszerűen csak a gödörbe halmozzuk, és égetés helyett hagyjuk lassan újrahasznosulni az avart.
A dombról a víz egy része lefolyik, így rosszabbul hasznosulhat, mint sík talajon. Vigyázzunk arra, hogy a domboságyás ne száradjon ki. Öntözhetjük gyakoribb kis vízadagokkal, vagy a tetején kialakíthatunk egy kis vályút, melyből lassan elszivárog az öntözővíz anélkül, hogy lefolyna. A növények között mulcsként kiterített fűkaszálék is a domb kiszáradását akadályozza.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Nagy Z. Róbert


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Hasznos kerti apróságok

Rengeteg olyan kerti kisgép kapható, amelyek egy-egy nagyon speciális munkafolyamat elvégzésére alkalmasak - és csak arra. Ezek nélkül meg lehet lenni, fenntartható egy kert, de az egyedi...


Komposztálás rendhagyóan

Az őszi időszak munkáit már leginkább a jövő év vegetációs időszakának végezzük, hiszen amit most teszünk, annak eredményét jövőre élvezhetjük főként azzal, hogy tavasszal kisebb lesz a...