Tetőterek hőszigetelése

A tetőszigetelésbe fektetetett pénz többszörösen megtérül, mert a minőségi szigetelőanyagoknak köszönhetően télen a fűtésszámla, nyáron a lakás belső hőmérséklete csökken. A szigetelőanyagok kínálata gazdag, a választásban manapság a műszaki követelmények és anyagi lehetőségeink játszanak szerepet.

A padlás és a tetőtéri lakás között van egy lényeges különbség: az előbbi szigeteletlen és huzatos, az utóbbi ezzel szemben szigetelt és zárt tér. A zártság tökéletessége attól is függ, hogy mennyi figyelmet szentelünk a tető felőli rész szigetelésének. Természetesen, ha a tetőtéri lakás mellett nincs más lakóhelyiség, vagyis ha a padlás többi részét nem építik be, a lakás külső falait is célszerű ellátni hőszigeteléssel. Ugyanígy más a helyzet, ha a tetőtérben önálló lakást alakítunk ki, és megint más, ha egy legfelső emeleten elhelyezkedő lakás „meghosszabbítását" tervezzük. Elterjedt megoldás az úgynevezett koporsófödém alkalmazása. Ez a vasbetonból készült 10-15 cm vastag ferde fal a tető síkja alatt helyezkedik el, és nagy hőtároló képessége miatt majdnem úgy viselkedik, mint egy „rendes" fal: a hőátadást nagyon lelassítja, s ezért a nappali fölmelegedést éjszaka ki lehet szellőztetni.
A tetőterek hőszigetelése összetett probléma, hiszen külön kell választani a nyári és a téli igényeket. Sokan gondolhatnák, hogy a problémát egyszerűen meg lehet oldani a minél vastagabb szigeteléssel. Ha ez így volna, akkor bizony rosszul járnánk. Tegyük fel, hogy a kerámia tetőcserép és a belső burkolat közé csak szigetelés kerül. Télen a szigetelésben kicsapódó vízpára a hőszigetelő anyag szigetelési tulajdonságait rontja, a beépített faszerkezetet pedig rövid idő alatt tönkreteszi, mert gombának, penésznek ad táptalajt. A szigetelés pedig idővel tömörödni fog, ezzel is növelve a hővezetési tényezőt.
Gondoskodnunk kell tehát a párazárásról a lakás és a szigetelés között, de gondoskodni az esetlegesen bejutó csapadék, például porhó elvezetéséről is. Azt a párát pedig, ami mindezek ellenére mégis csak bejutott a szigetelésünkbe, ki kell vezetni. A rosszul hőszigetelt épület további jellegzetessége, hogy a hideg külső határolószerkezetek miatt a bent tartózkodók komfortérzete csak magasabb hőmérsékleten - például 25-26 °C-on - valósul meg, míg a jól hőszigetelt épületben az ember alacsonyabb hőmérsékletű térben - akár 22 °C-on - is jól érzi magát.

Szigetelőanyagok

A szilikátszálas hőszigetelők kategóriájába alapvetően két termékcsoport tartozik. A kőzet- és az üveggyapot legfontosabb előnye – a kiváló hőszigetelő képesség mellett – a jó tűzbiztonság (kb. 250 °C-ig hőálló), és a kitűnő átszellőzési képesség. Ez utóbbi lehetővé teszi a gyors kiszáradást, ha kisebb nedvesség éri, vagy lecsapódik a pára benne. Hátrányuk, hogy nyitott pórusszerkezetük miatt nedves helyeken nem, vagy csak más anyagokkal együtt alkalmazhatók. Többféle kivitelben (tekercses, táblás, kasírozott stb.) készülnek. A nátronpapír kasírozás a lágy filc póruszárását biztosítja, elősegíti az átszellőző levegő áramlását.
A lakásbelső felé tekintő alumíniumfólia-kasírozás egyrészt a párazárást garantálja, másrészt hőtükörként funkcionál. A kasírozás rendszerint 5 centiméterrel túlnyúlik a terméken a könnyebb rögzítés érdekében.
Beépített magastetőknél a szilikátszálas hőszigetelőket jellemzően a tetőhéjazat alá, a szarufák (illetve részben a szerelt falak) közé helyezzük el. A héjazat és a szigetelőanyag között 4-5 centiméteres átszellőzést biztosító zóna szükséges. A hőszigetelés hatékonyságát egyrészt a szigetelő vastagságának növelésével, másrészt a kétrétegű hőszigetelés beépítésével növelhetjük. Ezzel, a szarufákra merőlegesen rögzített második réteggel megoldódik a hőhídmentesítés is. Az önrögzítő szigetelést akár szakember segítsége nélkül is beépíthetjük.
A szilikátszálas hőszigetelő anyagokat nem fűtött, terhelésmentes padlások kialakításánál is alkalmazhatjuk: a kőzet- vagy üveggyapot tekercseket/lapokat egyszerűen a párnafák közé illesztjük. Egyéb födémek hő- és hangszigetelésére csak kifejezetten terhelhető szigetelő-gyapotlap alkalmas. A szigetelőanyag egyrészt az aljzatbeton, másrészt közvetlenül a melegpadló alá kerülhet.

Polisztirol lapok

A tetőtéri hőszigetelő anyagok másik nagy csoportját a népnyelvben csak „hungarocell"-ként emlegetett polisztirol termékek alkotják. Két típusuk van forgalomban, az EPS (expandált PS) és az XPS (extrudált PS). Univerzális szigetelők: tetőtérben szarufák között és felett, tetőtérben ferde falon és mennyezeten, terhelt padlásfödémeknél, közbenső födém lépéshangszigetelésénél, szarufák hőhídmentesítésénél stb. alkalmazhatók. Könnyű velük dolgozni (kis súly, egyszerű méretre vágás és rögzíthetőség, allergizáló-por mentesség), ezért a kivitelezők körében nagy népszerűségnek örvendenek.
A PS habok hőállósága a szilikátoknál kisebb (70-90 °C), ezért tűzzárásra nem alkalmasak. Az EPS csoport termékei 2-4 térfogatszázaléknyi vizet felvehetnek, ezért úgy kell beépíteni, hogy nedvesség, páralecsapódás ne érje. A kissé drágább XPS tömörebb, ezáltal vízfelvétele elhanyagolható, lényegesen jobb a nyomószilárdsága, hőszigetelő képessége. Ezek a tulajdonságok elsősorban a zöldtetők, fordított rétegrendű lapostetők, nagy terhelésű födémszerkezetek kialakításánál, magastetők szarufák feletti teljes felületű – hőhídmentes – hőszigetelésénél jelentenek valós előnyt.

PE-szigetelések

A polietilén habszőnyegeket a tetőtérben egyrészt beltéri burkolatok alá, vagy födémbe építve lépéshang tompítására, másrészt – a tetőhéjazat alatt másodlagos szigetelést ellátó – alátétfóliaként a tetőtér nyári felmelegedésének csökkentésére használják. Általában a PE sugárzás-visszaverő fólia a szarufák fölé, az alufólia kasírozással kifelé kerül beszerelésre, igényes tetőtérnél viszont a szarufákat közrefogó, kétoldali szendvicsszigetelés a leghatékonyabb megoldás. Az anyagszükséglet kiszámításánál ügyeljünk arra, hogy a fóliát legalább 10 cm átfedéssel és maximum 2-3 cm-es belógással kell felrakni.

Nyílászárók

Szót kell ejteni a tetőtéri ablakokról is. Ezeket napjainkban már magas hőszigetelésű, kifejezetten e célra készített üvegből gyártják, s így télen megakadályozzák a hőveszteséget. Nyáron azonban a napsugárzás hatására a tetőtéri lakás épp a tetősíkablakok révén melegedhet fel, itt ugyanis az említett átszellőző hatások nem érvényesülhetnek, ezért célszerű ezeket külső árnyékolással ellátni. A tetőtéri ablakok árnyékolásáról az Ezermester 2006/7-8. számában olvashatnak bővebben.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Bérces Balázs


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Tetőtéri újdonságok

A Fakro a folyamatos innovációnak köszönhetően számos újdonságot mutat be idén is a tetőtérben.


Hőszigetelés műanyaghabbal

Az alábbi hőszigetelő eljárással költséges feladatok megoldására is lehetőség nyílik, megfizethető áron.