Mitől nedves a fal?

Sóvirágos falak, barna folt a plafonon, levált tapéta. Mind annak a jele, hogy a fal nedves, valahonnan nedvességet szívott magába. Ahogy a tünetek, úgy az okok is sokfelől eredhetnek.

A falak magas nedvességtartalma nem csak statikailag káros az épület szempontjából, hanem a benne lakók egészségét is veszélyezteti. Asztmát, allergiát okozhat, növeli a további megbetegedések esélyét. A hideg, vizes falak közt, párás levegőjű helyiségben élő emberek testének hőleadása sokkal nagyobb, mint a száraz helyiségben élőké. Ezáltal nagyobb a megfázásos megbetegedések lehetősége. A sarkokban leváló festék vagy a lehulló vakolat jelezheti, hogy beavatkozásra van szükség.

Nedvszívó képességből adódó (higroszkópos) nedvesség

A különböző hibás vízszintes, vagy függőleges szigetelések miatt a talajvíz a falba juthat, és az a kapillárisokon keresztül felfelé haladhat. A régi épületek több mint 90%-ban a felemelkedő talajvizesedés miatt károsodnak. A hiányosságok, vagy a már tönkrement falszigetelések miatt a nedvesedés a kapillárisokban három méter fölé is emelkedik.
A felszívódó nedvesség könnyen megkülönböztethető a kondenzációs (lecsapódó) nedvességtől: a nedvesedett felületen jól elhatárolt, sókivirágzás lép fel, magasabb a nedvességtartalom, a penészesedés nem jellemző. Új ház építésekor különös figyelmet kell fordítani a talajszint alatti és közeli részek tökéletes szigetelésére. Régi épületeknél a szigetelés sérülhet, vagy bizonyos esetekben nem is került a helyére az építéskor. Utólagosan a következő eljárások segíthetnek a problémánkon.

Aláfalazás

Nagy munkával és költséggel járó, statikailag is jelentős beavatkozás, mely során az átnedvesedett falszerkezetet szakaszosan kibontják, a kibontott anyag helyére új, száraz falazatot és vízszigetelést építenek be. Várható élettartama 15-20 év.

Átfűrészelés

Az aláfalazással kb. azonos költségű és hatásfokú, gyorsabban kivitelezhető megoldás, mellyel a falat teljes keresztmetszetében átfűrészelik, és új szigetelést fűznek be.

Lemezbesajtolás

Az eljárás lényege az, hogy téglából vagy kőből készült főfalakba, átmenő fugák esetén, egy arra alkalmas célgép segítségével a fugákba bordázott, 1,2 mm vastag krómacéllemezt sajtolnak be.

Szárító vakolat

A legenyhébb beavatkozás. Az átázott, málló, esetleg sókkal telített régi vakolatot a nedvesedés határa fölött kb. 50 cm magasságig lebontják, és megfelelő felület előkészítés és sótalanítás után olyan adalékanyaggal készített vakolattal váltják fel, amelynek a pórustartalma 25-40% közötti. Tilos a felületet műanyag adalékos festékkel vagy szellőztetés nélküli burkolattal eltakarni! Várható élettartama kb. 5 év vakolat centiméterenként, tehát pl. egy 3 cm vastag vakolaté 15 év.
A fentieken túl ismert még a passzív és az aktív elektromos, a fúrt, az injektálásos, valamint a felületi szigeteléses módszer.

Csapadék okozta nedvesedés

A falak csapadék miatti nedvesedése a vízáteresztő külső vakolatok miatt keletkezik. Ez mindenekelőtt az időjárás viszontagságainak jobban kitett falak belsejébe jut be, és roncsolja a külső és belső vakolatot.
Amennyiben a szerkezetben a nedvesedés a csapóeső miatt következett be, akkor célszerű vízzáró külső felületkezelést alkalmazni. Ha egy ház lejtőn épült, nagyobb esőzésekkor megáll a víz a lejtő felé néző falaknál. A felszínről felverődő esővíz, vagy a lejtős terepen a vízzáró réteg felett lefutó - és a faltőben feltorlódó - csapadékvíz az épület alsó lábazati részeibe behatolva elvizesíti azt. Ez közvetlen nagy mennyiségű vizet visz a falba, miáltal erősen megnöveli a falazat kifagyás veszélyét. Ilyen esetekben a ház leginkább kitett alsó részét olyan anyaggal kell burkolni, aminek kicsi a nedvességfelvétele (lásd: alpesi házak).

Víznyomás miatti vizesedés

Ez akkor képződik, amikor a víz az eltört vezetékeken, rossz ereszcsatornákon, eldugult csövezésen stb. keresztül a falakba jut. A szennyvízcső törése, repedése ázással jár. Kellemetlen szagú, és foltot hagy. A folt, azaz a falvizesedés nem folyamatosan nő, hanem csak használat után, és a drappos-barnás folt csöpög is. A jelenség természetesen csak a hibás csőszakasz cseréjével, vagy szakszerű javításával szűntethető meg.
Lakásvásárlásnál legyünk résen, csőtörés vagy repedés tökéletes állapotú lakásnál is előfordulhat, a nyoma ráadásul - igaz csak rövid időre - de könnyen eltüntethető. Ha csak szivárog a cső, elegendő a falat egy kis szakaszon megbontani, és a repedés helyét cementrabiccal bevonni. Ha a falat ezután visszavakolják és lefestik, egy-két hónapra eltakarják a problémát. Ezt a megoldást sajnos gyakran alkalmazzák ingatlan értékesítés előtt tisztességtelen eladók, leggyakrabban szennyvízejtőcsövek sérülésének eltitkolására. Ilyenkor nem látszik azonnal a vizesedés, viszont ettől még ázik a fal. Vízcsövek törése esetében már erősebb a csőben a nyomás, ezt a hibát általában nem lehet elfedni, a csőszakaszt azonnal cserélni kell.

Páralecsapódás

A kedvezőtlen időjárás vagy a rosszul beállított légkondicionáló készülék a belső falakon felületi nedvesedést - azaz páralecsapódást - okoz. Ez a hatás a meglévő kapillárisokon keresztül a falnedvesedést még fel is erősíti. A falak hőszigetelése kiemelt fontosságú a hőháztartást befolyásoló tényezők vizsgálatakor, ugyanis ez a területe a szigetelésnek rendkívül érzékeny, mivel a lakóépületeken a hőhidak (pl. falban futó gerenda) nagymértékben megszakítják a falazatokat.
A fal szigetelése történhet kívülről, szinte beburkolva az egész épületet. Ebben az esetben ügyelni kell arra, hogy a hőhidakat és a kapcsolódó szerkezetet is megfelelően szigeteljük, mivel azoknál a hőhidaknál, ahol eddig semmilyen penészesedés, páralecsapódás nem jelentkezett, előfordulhat, hogy a ház hőszigetelését követően jelennek meg ezek a problémák. Amennyiben a hőhíd megmarad, annak belső falfelületi hőmérséklete alacsonyabb lesz, mint a hőszigetelés előtt volt, azaz a pára hamarabb lecsapódik rajta, és könnyebben jelentkezik penészesedés, ami addig nem volt észlelhető.
Páralecsapódás, és az ebből adódó falnedvesedés elsősorban magas páratartalmú helyiségekben (fürdőszoba, konyha, terítő helyiség) jelentkezhet. A penészedés ott kezdődik, ahol legalább 72 órát meghaladó időtartamig 75% feletti a páratartalom, ezt azonban lokálisan kell érteni, pl. a falazat környezetében. A legfontosabb a megfelelő légcsere biztosítása, kontrollált szellőzéssel vagy egyszerűen az ablak kinyitásával. Bár a nyílt égésterű vízmelegítők helyiségeiben egyébként is tilos a tökéletesen záró ablakok és ajtók beépítése, a nedvesedés szempontjából sem árt, ha folyamatos a levegő cseréje. Az új, szinte légmentesen záró ablakok beszerelése ablakcserekor gyakran előidézi a falazat nedvesedését, ezért a rendszeres szellőztetésre, vagy folyamatos légcserét biztosító eszközre fokozottan szükség lehet.
Ha a gomba megjelenik a falakon, fertőtlenítőszeres vagy egyszerű ecetes vízzel távolíthatjuk el onnét.

Vegyi szigetelések

Az injektálásos szigetelés - hivatalosabban: vegyi szigetelések - az épületszigetelési szakma elterjedt megoldásai közé tartoznak. Többféle vegyi szigetelés létezik, itt csak a legfontosabbakat említjük.
  • Mikroemúlziók: Szilikon alapú, ma már többnyire vizes bázisú anyagok, általában koncentrátumok, melyeket kisnyomású kompresszorokkal kell a falba injektálni.
  • A mikroemúlziók versenytársa a Dryzone, ami egy krém. Felhasználásába könnyebb, mert nem kell az injektálásához gép, csak egy kinyomó pisztoly.
    Mindkét termék a kapillárisokban felszálló nedvesség ellen használatos, a kapillárisok belső falának kenése révén hatnak. Talajszint feletti vagy oldalról szigetelt pincefalaknál, pincei közfalaknál alkalmazhatók.
  • Talajszint alatti építmények, betonfalak, medencék, alagutak szigetelésére alkalmasak a különböző gélek. Vannak PU kétkomponensű gélek, melyek a rések, munkahézagok, repedések szigetelésekor hozzátapadnak a felülethez, így töltve ki a víz útját.
  • Az akrilát gélek ugyanakkor nemcsak kitöltik a réseket, repedéseket, de vízre duzzadó tulajdonságuk révén, ha vizet kapnak, ismételten megduzzadnak és elzárják a víz útját. Ezekkel vízbetörések elhárítása is lehetséges. Nagynyomással (200 bar) pakkereken keresztül nyomják a falba a két komponenst egy keverőfejből. Az ekkor még vízszerű anyag 2-2,5 perc múlva gélesedik (polimerizálódik), és a környezetre teljesen ártalmatlan anyagként zárja el a víz útját.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Bérces Balázs


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

zsuli avatarja

zsuli         Páralecsapódás magas páratartalom miatt

Új építésű házba költöztünk és a vakoolat és baton nem tudott előtte (a szellőztetés ellenére)kiszáradni. Az ablakon reggelre kicsapódott a pára, mi elektromos páramentesítő géppel (20-22liter/nap kapacitású) páramentesítettük a 95m2-es házat. Néhány hétig kellett működteteni, és a tartályban naponta sok liter víz gyűlt össze. Új építésű házba, lakásba elég néhány hétig működteteni beköltözéskor, vagy előtte, így érdemes megfontolni, hogy a kölcsönzés vagy a vásárlás olcsóbb.

joco0907 avatarja

joco0907         Ismerös a kép

Köszönöm sokat tanultam.

A nedves falak ellenfele: Sika Mur® rendszer

Az elmúlt években a rendkívül szélsőséges időjárás következtében a belvíz és a helyi vízkárok jelentős gondokat okoztak az épületekben. A talajvíznyomás a támadó vizek legveszélyesebb fajtája az...


Penész a lakásban

A penész egy gomba, aminek a spórája mindenhol jelen van. Ha talál olyan helyet ahol szerves anyagra telepedve folyamatosan nedvességhez tud jutni, akkor megtelepszik, elszaporodik és telepeket...