• kobe 9 elite
  • Jordan Shoes jordan 6 retro
    A textilfélék eredetéről - Ezermester 2008/5
     
    Belépés
     avatarja
    2014. szeptember 22., Hétfő - Móric
    Aktuális lapszám | Videó adatbázis | Előfizetés | Kapcsolat | Facebook | Mobil Oldal | Szakértő | Naptár | Herbáció | Gasztronóm

    Az értékeléshez jelentkezz be!


    Ezermester » 2008 » május » Aktuális

    Mit visel a lakásunk, és mit viselünk mi?

    A textilfélék eredetéről

    iwiw logotwitter logo
    ||

    Lakástextiljeink nagy többsége ma már mesterséges eredetű textilekből van, ám ruháink pont fordítva, főleg természetes alapanyagokból készülnek. Hogy mi a fejlődés vonala, és mit takar egy-egy ismert, és mégis ismeretlen textil neve - erre kerestük a választ.

    A választék ugrásszerű bővülésével, a nemzetközi kereskedelem fellendülésével, valamint a textilipari technológiák fejlődésével mára a laikusok számára, ránézésre nehéz eldönteni, hogy egy függöny, vagy ruházati termék milyen anyagból van.
    A textilféléket alapanyagaik szempontjából természetes, és mesterséges eredetűekre bonthatjuk, bár a modern technológiáknak köszönhetően, sok kevert textil is megjelent. Sőt a fejlődés eredményeként a mesterségesen előállított anyagok is sokszor ugyanolyan előnyös tulajdonságokkal bírnak, mint természetes alapanyagokból előállított társaik. A természetes eredetű textilek csoportja is tovább bontható állati, vagy növényi eredetű anyagokra.

    Állati eredetű textilek

    A legismertebb állati eredetű textil a gyapjú, amely a juhok bundájából, a gyapjúból készül. A legjobb minőségű gyapjút a merinójuhok szolgáltatják. Másik ismert állati eredetű textilalapanyag a selyem, amelynek ma már rengeteg változata terjedt el, azonban ez eredetileg a selyemlepke hernyójának köszönhető. Amikor bebábozódik, akkor háromnapi munkával selyemszálból egy gubót fon maga köré, melyet fonószemölcsei termelnek. Ez a szőlőszem nagyságú gubó egy darab szálból áll és nagyjából 3 kilométer hosszú.
    Ezután eljön számára a vég, ugyanis forró gőzzel a gubókat átgőzölik, ami a gubó ragasztóanyagát feloldja, és egyúttal megöli a benne már bábként tartózkodó állatot. A szálat - általában 8-10-et fonnak egybe, hogy ne legyen annyira vékony - elkezdik legombolyítani, és körülbelül 1000 méternyi hosszú lesz egy-egy legombolyított szál. A le nem tekerhető részekből más technológiával, de szintén selyem készül, csak ez csomóssága miatt rosszabb minőségű. Ilyen a Chappe, vagy a Buorette selyem.
    Kevésbé ismert - textilt adó - faj az Andokban élő lámaféle az Alpaka, amelynek gyapja kiváló hőszigetelő-képességéről híres. A vikunya szintén egy andoki lámafaj, ám nagyon ritka, így szőrével csak a legdrágább kelmékben, és ott is csak keverve találkozhatunk. A kasmírkecske a Himalájában él, gyapja nagyon ritka és drága, mivel mindössze kétévente vedlik, és az ekkor ledobott bundájából is csak a felszőröket válogatják ki a kasmír készítéséhez.
    Az angóranyúl gyapjújából készült termékek már jóval olcsóbbak, hiszen e nyúlfajtát háziállatként tenyésztik, és szőrét akár évente négyszer is nyírhatják. Bundája nagyon puha, így finomszálú kevert-, például kabátszövetekben használják. Az angórakecske gyapjából készül a moher, amely kissé szúrós, ezért szintén kevert anyagokban használják. Nem szabad elfelejtkezni a teveszőrről sem, amely különösen az arab világban hódít. A teve évente kétszer vedlik, ekkor csomókban dobja le a szőrzetét. Ezt összegyűjtik és természetes fekete, vagy barna színében használják föl. A legértékesebb kölyöktevék szőre, ezek az állatok ugyanis egyéves korukig fehér bundát viselnek, és csak ezután alakul ki rajtuk a felnőtt kori barna vagy fekete szőrszín.

    Növényi eredetű textilek

    A legismertebb növényi eredetű textilipari alapanyagot a gyapot növény magjainak repítő-szálaiból szövik, amelyek éréskor a kipattant toktermésen jelennek meg. A gyapotból készülő pamut jól szívja a nedvességet, és a szaganyagok könnyen kiöblíthetőek belőle. Egyetlen hátránya, hogy a belőle készült szövetek könnyen gyűrődnek.
    A kender rostjaiból durva szövésű vászon készül. A kender szárait hagyományosan tavakban áztatták, hogy meglazuljon az azokat összetartó szövetállomány, majd kenderfésűkkel választották szét egymástól-e rostokat.
    A lenvászon szintén a növény szárának rostjaiból készül. A szövetének felülete kissé csomós. Tulajdonságaiban hasonlít a pamuthoz, csak annál keményebb tapintású. Viselésekor hűvös érzetet kelt, ezért főként nyári ruhák alapanyaga. A pamuthoz hasonlóan könnyen gyűrődik, és emellett első mosáskor könnyen összemegy.

    A mesterséges textilek, műszálak

    A ruházati iparban felhasznált szálas anyagok 95 százaléka ma is természetes eredetű, bár a keverék anyagok egyre több gyártási technológiában törnek előre. A ruházati piacon a vásárlók fontosabbnak tartják, hogy természetes anyagokból készült termékeket viseljenek, ám a sportruházat területén találunk ellenpéldaként olyan termékeket is, amelyek tisztán vegyi szálakból készülnek. Ilyenek a szabadidőruhák.
    Ellenben a háztartási textíliáknál (szőnyegek, függönyök, kárpitok) fordított a helyzet: itt több mint 70 százalék a vegyi szálak aránya. Kivételeket itt is találunk: a törülközők és az asztalterítők többségében természetes eredetűek.
    A mesterséges textilek sorát egy átmeneti termékkel érdemes kezdeni: a viszkózzal. Ez olyan szempontból érdekes anyag, hogy bükk és fenyőfafélékből készül, tehát eszerint természetes anyag. Ám olyan fokú átalakításon megy keresztül, hogy már mégsem lehet természetes anyagnak nevezni. A fákat nagyon vékony szeletekké vágják, a gyantát főzéssel eltávolítják belőlük, tisztítják, fehérítik, majd az így maradt cellulózt lemezekké préselik. A lemezeket ezután vegyszerrel feloldják, és szálképző fejeken (mint egy injekciós fecskendőből) egy kicsapó fürdőbe lövellik, ahol már szál formában szilárdul meg újra.
    A mesterséges szálas anyagok a 19. században alakultak ki, így a nylon, vagy az akril. Ezeket követték további anyagok, mint a kevlár, lyocell, aramid, tencel. A műszálak fejlődése ma is tart. A vegyi szálak között egyre terjednek a regenerált cellulózból, vagy pamutból készültek, a szakemberek pedig a jövő egyik nagy esélyesét a növényekből szintetizált polimerekben látják.
    Ekkor különféle mikroorganizmusok, és élőlények által termelt enzimek lesznek a textilgyártók segítségére. Előállítottak már olyan gént is, amely a selyemfehérje előállítására tesz képessé, így ötvözhetők különféle szálas anyagok előnyös tulajdonságai. Az újgenerációs textilek között már találunk olyat, mint a strech, ami együtt él, együtt mozog viselőjével, vagy a coolmax, mely a bőrből képes elvezetni a felesleges nedvességet, izzadtságot. A jövő textíliái megelőzik a túlzott izzadást, érzékelve a külső hőmérsékletet hűthetik viselőjüket, de dezodoráló és baktériumölő tulajdonságokkal is rendelkezhetnek majd. Ezek a jelen és a jövő főbb fejlesztési irányvonalai a textiliparban.

    További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha "lájkolod" az Ezermester Facebook oldalát, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

    Nagy Z. Róbert

    Címkék:  textil, lakástextil, textilfélék, gyapjú, gyapot


    Szólj hozzá a cikkhez!

    Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
    Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

    Lakásöltöztetés textilekkel

    Tetőterek hőszigetelési követelményei

    Lakásöltöztetés textilekkel Tetőterek hőszigetelési követelményei

    A lakásdekoráción egtöbben éslegtöbbször a képek, dísztárgyak, vázák elhelyezését értik, pedig talán a leglátványosabbak atextil kiegészítők. Ezekkel teljesen újszerű hangulatokat hozhatunk létre,...

    A beépítésre alkalmas padlások lakótérré való átalakításával, kedvező áron oldható meg a ház bővítése. A család gyarapodásával szükséges lehet egy ilyen beruházás, ez azonban csak akkor lesz...

    Kapcsolódó cikkek
    Kapcsolódó fórum témák