Kertre szabott sövényváltozatok

2008-07-14 18:42:39 |

Sövény sokféle van: olyan is, amiről nem gondolnánk, hogy térhatároló funkciót lát el. Sövényfalat alkothatunk egyféle növényből, vagy vegyes összeültetésekből. E sövények lehetnek nyírottak, vagy szabadon növekvők. Vannak több gondozást igénylők, és olyanok, melyek kevesebbel is beérik. Összeállításunkkal a helyes sövényválasztáshoz-, és kialakításhoz szeretnénk néhány ötletet adni.

A sövények típusai

Két alaptípust különböztetünk meg, amelyekről már részletese is írtunk régebbi számainkban: ez a nyíratlan, és a nyírott sövény. A nyíratlan kevesebb gondozást igényel, hamarabb eléri a kívánt magasságot, természetesebb képet mutat. A nyírott ezzel szemben rendszeres gondozást igényel, általában hosszabb idő alatt, de tömöttebb falat képez, és keskenyebb helyet igényel, mint a nyíratlan változat, így kisméterű kertek határolására ideális. A kívánt magasság elérése után évente minél többször, de legalább két alkalommal nyírjuk: amikor az évi vesszők már elkezdtek fásodni. A vágást az előző nyírás helye felett 2-3 cm-rel ejtsük meg. A sövény keresztmetszete téglalap, vagy nyújtott trapéz alakú legyen. A felfelé szélesedő sövény nem jó, mert az alja felkopaszodik a túlzott beárnyékolás miatt.
Más csoportosítási szempontból a sövény lehet lombhullató, vagy örökzöld. Ha örökzöldekből állítjuk össze a sövényt, akkor az télen is takar, tehát egész évben ugyanazt a látványt nyújtja.
A lombhullatók ősszel a levelek lehullása után átláthatókká válnak, bár ekkor amúgy is kevesebbet tartózkodunk a kertben. Ezek az év egyéb szakaiban azonban mindig más képet nyújtanak, kilombosodnak, virágoznak, ősszel színes leveleikben gyönyörködhetünk, télen pedig a színes-vesszős változatok biztosíthatják, hogy ne tűnjön teljesen kopárnak a sövényünk. A virágzó cserjékből válogatott növénysor felülmúlja a szigorúan metszett sövények szépségét. Rövid idő alatt magasra nőnek, kevesebb ápolást igényelnek, de több helyre van szükségük.

A sövények mérete

A sövények létesítése iránti igénynek számos alapja lehet. Egyrészt ha nem szeretnénk, hogy a szomszédság, vagy az utcán közlekedők belássanak hozzánk, másrészt az utcai forgalom káros hatásainak egy részét is kizárhatjuk a portánkról, ha a kerítés mellett élő sövényt is ültetünk. Ez csökkenti a zajt, megköti a port, és számos más káros urbanizációs hatást tompít, de csak abban az esetben, ha eléggé zárt, tömör lombozatú növényekből áll, amelyek legalább 2-2,5 méter magasak.
A sövény méretét ezért érdemes már a fajok kiválasztása előtt eltervezni. Utcafrontra nagyobb növésű fajokra van szükség. A kerten belüli térhatárolásra, mondjuk a kutya felségterületének elkerítésére már alacsonyabb növények is alkalmasak, míg ágyásszegélyezésre, illetve csak jelzés értékű határolásra 30-40 centiméter magasságú sövény is elegendő.
Kistermetű növényből alacsony sövényt tervezzünk - mert nagyra nem fognak semmiképp nőni. Azt gondolhatnánk, hogy akkor célszerűbb nagy növésű növényekből összeállítani minden sövényt, hiszen rendszeres nyírással a nagyot könnyű alacsonyan tartani. Ez nem egészen így van, ezért is célszerű az alábbi táblázatból kiválasztani a számunkra ideális növénymagasságot, mely az ismertebb sövénynövényekből alakítható ki. A nagy növésű fajuk ugyan alacsonyan tarthatók, ám ehhez sokkal több munkára van szükség, mintha a növény növekedési típusához igazítanánk a sövény magasságát.

Egyféléből vagy vegyesen

A klasszikus, négy évszak sövénynél a válasz egyértelmű: vegyesen, hiszen itt a lényeg a változatosság, hogy minden évszakban más képet mutatva, folyamatosan és változatosan díszítsen a sövény.
Más esetekben általában egyéni ízlés kérdése, hogy egyféle növényből, vagy többféléből állítjuk össze sövényünket, ám néhány irányelv azért betartandó. 10-15 folyóméternél nem hosszabb sövény inkább egyféle növényből álljon, mert a fajták elaprózása kis szakaszokra nyugtalanító látványt sugall.
Ha több növényből állítjuk össze az egysoros sövényt, akkor azok mindenképp hasonló növekedési erélyűek, hasonló kifejlett-kori magasságúak legyenek, hogy a gondozási munkákat egy menetben megoldhassuk.
Többsoros sövénynél ez nem feltétel, hiszen itt a szokásos térnagyobbító kerttervezési irányelvet követve a látóterünktől távolabbi (kerítés belső oldalához közelebbi) sorba magasabb, míg a hozzánk közelebbi, a kert központja felőli sorokba alacsonyabb növésű fajokat ültetve, lépcsőzetes hatás alakítható ki.
A többféle növényből álló sövénybe a különböző fajokat változtathatjuk például 10 méteres szakaszonként, így 10 méterenként változik a növény és a látvány. A már említett négy évszak sövény esetén az egymás után közvetlenül váltakozó növények a tájképi hatást biztosítják: szinte nem is tűnik sövénynek, térhatárolónak a növény-együttes, hanem egy színes kavalkádként jelenik meg.

Magas, virágzó nyíratlan sövénycserjék virágzási ideje

Japánbirs (Chaenomeles speciosa) - március-április
Aranyvessző (Forsythia sp.) - március-április
Jezsámen (Philadelphus sp.) - május-június
Gyöngyvessző (Spirea X vanhouttei) - május
Orgona (Syringa vulgaris) - május
Fehértarka levelű som (Cornus alba Variegata) - május-június
Viráglonc (Kolkwitzia amabilis) - május-június
Rózsalonc fajták (Weigela florida) - május-július
Ostorménbangita (Viburnum lantana) - május június
Japán rózsa (Rosa rugosa) - május -október
Sárga levelű hólyagvessző (Physocarpus opulifolius Luteus) - június
Nyáriorgona (Buddleia) - július-szeptember
Mályvacserje (Hibiscus syriacus) - július-szeptember

Alacsony virágzó nyíratlan sövénycserjék virágzási ideje

Gyöngyvirágcserje (Deutzia gracilis) - május-június
Cserjés pimpó (Potentilla fruticosa) - május-szeptember
Ágyásrózsák (Rosa sp.) - május-szeptember
Levendula (Lavandula angustifolia) - örökzöld, június-augusztus
Zöld cipruska (Santolina chamaecyparissus) - július-augusztus
Hamvas gyöngyvessző (Spiraea cinerea) - április
Hóbogyó (Symphoricarpos sp.) - virág június-július, termés július-szeptember
Orbáncfű (Hypericum calycinum) - június-október

Örökzöld sövénycserjék és nyírással tartható magassági tartományuk

Puszpáng (Buxus sempervirens) - 50-270 cm
Puszpáng (Buxus sempervirens Suffruticosa) - 10-40 cm
Törpelonc (Lonicera pileata) - 10-40 cm
Babérmeggy (Prunus laurocerasus) - 60-150 cm
Örökzöld mirtuszlonc (Lonicera nitida Elegant) - 60-150 cm
Julia borbolya (Berberis julianae) - 150-200 cm
Tűztövis (Pyracantha sp.) - 120-270 cm
Sárgatarka levelű fagyal (Ligustrum ov. Aureum) - 90-300 cm
Fagyal (Ligustrum ovalifolius) - rendszeres metszést igényel - 90-370 cm

Nyírott sövény lombhullató cserjékből és a nyírással tartható magassági tartományuk

Mezei juhar (Acer campestre) - 120-460 cm
Húsos som (Cornus mas) - 120-180 cm
Gyertyán (Carpinus betulus) - 90-460 cm
Borbolya (Berberis thundbergii Atropurpurea) - 90-150 cm
Cserjés pimpó (Potentilla fruticosa) - 40-120 cm
Törpe tűztövis (Pyracantha Teton) - 40-80 cm

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Nzr


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Örökzöld sövények

A térhatárolási céllal ültetett sövények közül sokan részesítik előnyben az örökzöld növényekből kialakított zöld falakat, hiszen ezek lombhullató társaikkal ellentétben télen is zöldek, tömörek,...


Növényeink ifjítása

Előző számunkban már szó volt az évelő növények, valamint a fák, cserjék ifjításáról, most néhány speciális esetet emelnénk ki, kitérve a szobanövényekre is.