Kazánok fajtái

2008-09-04 23:28:49 | Módosítva: 2014-03-25 16:20:42

Fűtéstechnikával foglalkozó cégek prospektusait forgatva feltűnhet, hogy a teljesítményen, és a tüzelőanyag fajtáján kívül még milyen sok paraméterrel jellemezhetőek a háztartási felhasználású kazánok. Ezt a sok szempontot próbáltuk rendszerbe foglalni írásunkban.

Hőcserélő anyaga

szilárdtüzelésű-kazánA manapság használatos kazánok hőcserélője készülhet öntöttvasból, acéllemezből, ötvözött alumíniumból illetve rozsdamentes acélból. Az öntöttvas kazánok tagokból állíthatóak össze, így a hőteljesítményük igény szerint variálható. Tömegük nagy, korrózióra ellenben alig érzékenyek. Mint minden öntöttvas szerkezet, repedésre ez is hajlamos.
Az acéllemez kazánok egy meghatározott teljesítményre készülnek, vagyis emelkedő teljesítményigénynél cserélni kell a kazánt. A korrózióval szembeni ellenállásuk kicsi, viszont a kis tömegük miatt könnyen cserélhetőek. A kondenzációs technika bevezetésével megjelentek az ötvözött alumíniumból készített kazánok, mert ezek az anyagok ellenállnak a savas kondenzátumoknak. Ugyancsak emiatt gyártanak kazánokat rozsdamentes anyagból is.

Tüzelőanyag

Ha az eltüzelt anyag szerint vizsgáljuk a kazánokat, akkor a következő kategóriák jöhetnek szóba: szilárd, folyékony, gáznemű, faelgázosító, pellet, alternatív (szilárd és gáz, olaj és gáz), elektromos. Korábban a szilárdtüzelésű kazánok szinte egyeduralkodók voltak. A sűrűn lakott területeken a szilárd tüzelések (elsősorban a széntüzelés) erős légszennyezést jelentettek (kén-dioxid okozta, London-típusú szmog), de az olaj, majd később a földgáztüzelés előretörésével számuk jelentéktelenre csökkent. Ma a szilárd tüzelés inkább a gáztüzelés kiegészítőjeként használatos.
tárasházi-kazánA kisebb teljesítményű kazánoknak fix, álló rostélyuk van, a nagyobb teljesítményűeknek lehet mozgó rostélyuk is, működésük tehát automatizálható. Az olajtüzelésű kazánok az 1970-es években hódítottak, de később megemelkedett a tüzelőolaj ára, s így az olajtüzelés részaránya nagyon lecsökkent.
A faelgázosító kazánok környezetszennyezése nagyon alacsony, viszont nagy egyszeri beruházást jelentenek, talán ez az oka annak, hogy nem terjedtek el széles körben. A pellettüzelésű kazánok egyedi fűtésként egyre inkább használatosak. Üzemeltetési költségük nem magas, és teljesen automatizálhatók.
Az alternatív tüzelésű kazánok nem nagyon terjedtek el. Igazából csak olyan fontos helyeken építik be, ahol nagy problémát jelentene a fűtés kiesése, mint például kórházakban. Az elektromos fűtésű kazánok sem tudtak hazánkban elterjedni az elektromos energia magas költsége miatt.
A legelterjedtebb kazánok a gáztüzelésűek. A gázfűtés az összes fűtésből 90%-os részt jelent ma, emiatt ezzel a fajtával részletesebben foglalkozunk.
A gázkazánok csoportosítása a legtöbb lehetőséget kínálja az összes kazán közül. Levegőellátás szerint lehet atmoszférikus vagy túlnyomásos. Az atmoszférikus kazánok égőjéhez a levegő a normál légköri nyomás hatására jut el. A túlnyomásos (más néven turbó) kazánoknál a levegő ventilátor segítségével kerül az égőhöz. Vizsgálhatjuk a gázkazánokat a szerint is, hogy a levegőt a helyiségből kapják vagy a külső térből: nyílt égésterű, zárt égésterű. A nyílt égésterű kazánok atmoszférikus égővel rendelkeznek, és a helyiség levegőjét használják. Ilyen kazánnál valamilyen módon biztosítani kell a szabad levegőáramlást (réssel, nyílással stb.) A zárt égésterű készülékek lehetnek atmoszférikus égőjűek és túlnyomásos égőjűek is (ventilátoros).

Égéstermék elvezetése

faelgázosító-kazánAz égéstermék-elvezetés szempontjából lehetnek kémény nélküli, füstcsöves vagy kéményes kivitelűek. A kémény nélküli kazánokat olyan helyeken alkalmazzák, ahol a kazán nem zárt térben üzemel, és a teljesítménye sem nagy. A füstcsöves kazánoknál nem kéményben történik az égéstermék-elvezetés, hanem oldalfalra, vagy tető fölé, de egyenesen megy ki a készülékből, és a hossza nem haladja meg általában a 3 métert. A kéményes kialakításúnál a készülék füstcsöve a kéménybe csatlakozik.
A kazán belső kialakítása szerint lehet vízcsöves vagy füstcsöves. A vízcsöves kazán tűzterében és égéstermék-elvezető rendszerében a kazánban előállított fűtővíz csöveken megy keresztül. A füstcsöves kazánoknál (nem azonos az égéstermék-elvezetés szerinti füstcsővel) a kazán vízterében lévő csöveken mennek keresztül az égéstermékek.
Végül aszerint is csoportosíthatjuk a kazánokat, hogy az égéstermékek hányszor haladnak végig a kazánon úgy, hogy közben melegítik a fűtőközeget. Ezek szerint a kazánok lehetnek 1, 2 vagy 3 huzamúak. A kisebb teljesítményű kazánok csak egyhuzamúak, vagyis a tűztérből kilépő égéstermék a kazánt a végénél hagyja el. A kéthuzamúak már közepes teljesítményűek, itt az égéstermék kétszer is végighalad a kazánon, miközben átadja hőjét a fűtőközegnek. A háromhuzamú kazánoknál mindez háromszor játszódik le. Ezek a kazánok már egészen nagy teljesítményűek, és a legtöbbször forró vizet vagy gőzt állítanak elő.

Hőhasznosítás

turbógáz-kazánA hagyományos kazánoknál a hatásfok még a legjobb kazánoknál is 90-95% között van. A kondenzációs kazánoknál a hatásfok 106-109% közötti, ami persze fizikailag lehetetlen, de jelenleg a hatásfokszámítás rossz alapokra épül. A magasabb hatásfokot az égéstermékben lévő nedvességtartalom lekondenzáltatásával (a benne lévő hőmennyiség kinyerésével) lehet elérni. (Lásd: Ezermester 2008/4)

Elhelyezés

Elhelyezés szerint a kazánok lehetnek kültériek, beltériek, földön állók vagy falra szereltek. Kültéri kivitelű kazánokat általában csak ideiglenes üzemre szoktak használni, hogy ne kelljen kazánházat építeni a rövid üzemeltetés idejére. A kazánok legnagyobb része helyhez kötötten, zárt belső térben kerül felszerelésre. A fix beépítésű kazánok nagyobb teljesítményben földön álló kivitelűek (kazánalapra építettek), a kisebb teljesítményűek lehetnek földön állók és falra szereltek is. A háztartásokban lévő kazánok legnagyobb része falra szerelt kivitelű, más néven cirkó.

olajtűzelésű-kazánMilyen célra?

A cirkó kazánok alapvetőn csak fűtésre szolgáltatnak melegvizet, a használati melegvíz-termelés (HMV) ettől független vízmelegítőn keresztül oldható meg. A kombi készülék a fűtési vízen kívül HMV-t is szolgáltat. Ez utóbbi kazán felszerelése kisebb beruházási költséget igényel, de hosszú távon az üzemeltetés drágább és nem komfortos (várni kell a melegvíz megérkezésére a távolabbi helyen, illetve nem lehet egyszerre több helyen is vizet vételezni).

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Bérces Balázs


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Milyen víz legyen a fűtésrendszerben

Ha valaki alaposan utána akar nézni, hogy kazánjában és fűtésrendszerében milyen vizet keringessen, akkor jó néhány ellentmondással fog találkozni. Miközben szakcégek kínálják ún. inhibitor...


Radiátorok hatékonysága

Központi fűtés tervezésénél fontos a megfelelő hőleadó egységek kiválasztása, elhelyezése. Szerkezeti, felületi kialakítástól függően más-más hőérzet érhető el a különböző radiátorokkal.