Természetes fény otthonunkban

2008-12-21 20:49:22 | Módosítva: 2008-12-21 20:50:14

Az őszi-téli időszak beköszöntével egyre több időt töltünk mesterséges világítás mellett. A természetes fény hiánya okozta kedélyállapot romlással, szinte mindannyian találkozunk ilyenkor. Ügyes építészeti és épületgépészeti megoldásokkal növelhetjük a környezetből bejutó fény mennyiségét, egyúttal csökkenthetjük villanyszámlánkat is.

A legtöbb ember nincs igazán tisztában a fény szerepével, amikor otthonának berendezéséről dönt. Pedig előfordulhat, hogy a fény lesz a legegyszerűbb, ám legfontosabb feltétele annak, hogy a megálmodott összeállítás valóban működjön. Mivel időnk nagy részét mesterséges fényben töltjük, hajlamosak vagyunk elfeledkezni a napszakonként változó fényről, és arról is, hogy a változó fény következtében a különböző évszakokban is más-más módon érzékeljük a színeket. Világunkat a természetes fény tartja életben, ezért arra kell törekedni, hogy minél többet biztosítsunk belőle magunknak. Igyekezzünk minél több ablakot és tetőablakot beépíteni otthonunkba, hogy maximális mennyiségű természetes fényhez jussunk.
A hálószobában és a konyhában hasznosítsuk az erős napfényt könnyű, áttetsző függönyökkel, amelyek szinte teljesen beengedik azt. Ha az előszoba nagyon sötét, jó megoldás az üvegezett bejárati ajtó: szép, szűrt fényt teremt a helyiségben. A szoba alapvető építészeti megoldásait gyakran nagyon nehéz lenne megváltoztatni, de a szín és a fények okos kombinációjával az otthon bármely sötét zugát ki tudjuk "fényesíteni".
Amikor egy szoba színösszeállításáról döntünk, mindig számításba kell venni a kívülről beáramló természetes fényt. Tudnunk kell, mennyire erős a nappali fény, és mindenképpen célszerű eltölteni némi időt benne különböző napszakokban, hogy megfigyelhessük a berendezés és festés előtt, hogy a fény hogyan változtatja meg a szoba jellegét, hangulatát. Ha például egy szoba észak-keleti tájolású, akkor a lehető legkevesebb természetes fényt kapja, tehát tanácsos meleg színeket használni a falak festéséhez és a berendezéshez, mivel ezek lágyítják, barátságossá teszik a hangulatot. Ha egy fürdőszobának nagy ablaka van, amelyen egész nap szabadon áramlik be a természetes fény, nyugodtan alkalmazhatók hűvösebb, kék vagy lila árnyalatok, mégsem fog hidegnek tűnni a helyiség.
Nem szabad azonban elfeledkezni arról sem, hogy a különböző évszakokban egy szoba mindig más és más arcát mutatja. Ősszel korábban húzzuk be a függönyöket, és egyre több mesterséges fényt használunk. Akkor járunk el tehát okosan, ha olyan színkombinációt választunk, amely természetes és mesterséges fényben egyaránt jól mutat, ilyenek például a mályva és a kávé árnyalatai. Egy sötét teret lágy fényekkel és meleg színekkel - ilyen a vörös vagy a narancs valamelyik árnyalata - tehetünk barátságossá.

Üvegtégla

Az üvegtéglákból épített falazatok olyan különleges térhatárolók, amelyek áteresztik a fényt, ám mégsem síküvegszerűen átlátszóak. Az ilyen különleges falazatok megfelelő minőségben kialakítva, azon túl, hogy áteresztik a fényt, még rendkívül látványos elemei is lehetnek az otthonunknak. Az üvegtégla felületén átszűrődő fény barátságos, otthonos hangulatot kölcsönöz a lakás bármely helyiségének. Változatos formában és színben kaphatók, így felhasználási területük is szerteágazó.
Az üvegtéglákat régebben csak ablakok helyettesítésére használták, mégpedig ott, ahol az ablakot nem lehetett beépíteni, de fényre szükség volt. Az üvegfalon átszűrődő fény úgy törik meg, hogy a belső tér varázslatos hangulatot kap, káprázatos fényjátékkal kombinálva. A színvilág természetesen rendkívül széles, a formavilága számtalan lehetőséget rejt.

Bevilágítók

A bevilágítók a természetes világítás lámpatestei, vagyis azok a szerkezetek, amelyek a természetes fényforrások fényét a belső térbe engedik, és ott szétosztják. A természetes fény fényáteresztő felületeken keresztül jut a helyiségbe. E fényáteresztő felületet magába foglaló szerkezeti egységet bevilágítónak nevezik. A bevilágító minden esetben az épület szerkezeti része, és a természetes világítás biztosításán kívül számos egyéb elvárásnak kell megfelelnie.
A bevilágító, mint épületszerkezeti egység, lehet ablak, felülvilágító, fényáteresztő oldalfal vagy mennyezet, valamint egyéb fényáteresztő térhatárolás. Az oldalfalon lévő bevilágítót oldalvilágítónak, a mennyezeten lévőt felülvilágítónak nevezik. A felülvilágítók jellemzője, hogy azokat a mennyezetek síkja felett alakítják ki. A felülvilágítók nagyságát elvben csak a mennyezet nagysága korlátozza. A fényáteresztő felület hajlásszöge 0 és 90 fok között tetszőleges értékű, és tájolása is tetszőleges lehet. A fényáteresztő felületük lehet átlátszó vagy valamilyen mértékben áttetsző.
Formai és szerkezeti kialakításuk igen változatos, és ettől függ fényelosztásuk, valamint hatásfokuk. Az oldalvilágítók fényáteresztő felülete a gyakorlatban szinte minden esetben függőleges, hajlásszöge 90 fokos. Az elhelyezés behatárolja a kialakítás lehetőségeit. Az oldalvilágítók lehetnek nyílászárók, ablakok, esetleg ajtók, vagy az oldalfalak fényáteresztő fix részei. A fényáteresztő felületük lehet átlátszó vagy áttetsző (színtelen, anyagában színezett, bevonattal ellátott) síküveg, üvegtégla, profilüveg, polikarbonát stb.

Fénycsatornák

Sok házban a folyosó, a fürdőszoba, a kamra, a lépcsőház vagy a gardrób csak akkor juthat természetes fényhez, ha az ajtaja nyitva van. A fénycsatorna olyan helyiségbe vezeti be a napfényt a tetőn keresztül, amely teljesen ablaktalan, vagy az ablakok ellenére is rosszul megvilágított. Fénycsatorna beépítésekor a háztetőre egy búra kerül, amely az összegyűjtött fényt a fényvisszaverő bevonattal ellátott csőbe közvetíti.
Ez a kupola több milliméter vastag, hőformált akrilból készül, többféle méretben, s a törésteszteken is kiválóan vizsgázott, magyarul: nem árt neki a jégeső. Lencse formájának köszönhetően befogja a fényt, azaz begyűjti és irányítja a környezetben érzékelhető közvetlen és diffúz napsugárzást. Hatékonysága már csak azért is fontos, mivel így borús időben, valamint a nem túl világos hajnali és esti fényviszonyok között is a lehető legtöbb világosságot gyűjti össze. A lencse további előnye, hogy megszűri az UV-sugarakat, ezért hőt nem közvetít: nyáron nem melegszik tőle a lakás.
A kupolát vagy a tetőszerkezetből, vagy pedig az oldalfaltól vezethetjük be, persze az utóbbi esetben a bejutó fény nagyságrendekkel kisebb lesz. A fénycsatorna belsejébe világítótestet is szerelhetünk, így akár este is használhatjuk kiegészítő fényforrásként, a természetes fény illúzióját keltve. A továbbított sugarak egy anyagában tükröző, rugalmas alumíniumcsőbe kerülnek. A napsugarak a fénycsatorna hajlékony falának belső reflexiós felületéről visszaverődve haladnak lefelé a mennyezeten található fényelosztóhoz.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Bérces Balázs


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Világítástechnikai kisokos

Egy lakásvilágításnak a megtervezése és kivitelezés sok szempont alapján kell, hogy történjen. Nem csupán energia-takarékossági és lakberendezési szempontokat kell figyelembe venni, mert az otthon...


Kerti tavak világítása

A környezetébe illeszkedő, ízlésesen kialakított tó a kert dísze, nyugalmat sugároz. Az esti órákban jól megválasztott világítással kiemelhetjük, még különlegesebbé tehetjük tavacskánkat.