A kézi hajtás is hatékony

Erőt fokozó csörlők

2009-03-16 18:53:15 |

Mindennapi életünkben ritkán kerülünk szembe olyan problémával, amelynek a megoldása szó szerint meghaladja fizikai lehetőségeinket, pl. amikor terjedelmesebb és főleg súlyos tárgyakat kell áthelyezni.

Ötletességgel és több személy segítségével persze megoldhatók az ilyen esetek, ám ha gyakran adódnak hasonló feladatok a mindennapi tevékenységünk során, akkor biztosan az erőnket megsokszorozó szerkezettel, azaz csörlővel fogjuk az ilyen munkákat megkönnyíteni.
Ezek viszonylag egyszerű szerkezetek, és a saját fizikai erőnket különféle áttételművek alkalmazásával sokszorozzák meg. Általában homlok-fogaskerekes áttételeket kapnak, amelyeket kilincsműves rögzítővel egészítenek ki a gyártók. Ez teszi lehetővé, hogy működésük közben a mozgatott teher bármelyik pozícióban rögzíthető legyen, és ez akadályozza meg a teher váratlan elmozdulását is. Ettől eltérően az igényesebb és főként a nagyobb teherbírású kézi csörlőkön már inkább a csigahajtást alkalmazzák, vagy kettős áttételművel oldják meg a kézi csörlő nagyobb terhelhetőségét.

A felhasználásuk nagyon változatos. A célirányos kivitel mellett természetesen az emelési kapacitásuk (erejük) és a biztonság szempontjából a fékezőrendszerük talán a legfontosabb. Terhelhetőségük 300 kg-tól 1300 kg-ig típustól függően változó. A legegyszerűbb kézi csörlők csak kilincsműves rögzítéssel biztosítottak, a korszerűbb és igényes kivitelű gyártmányokon már önzáró automata-, vagy tehernyomás fék van, amelyik bármely pozícióban képes a mozgatott terhet megtartani.
Ezek mellett lényeges az adott típus hasznos kötélhossza is, no meg az áttételarányuk, amely a kezelésük könnyebbsége miatt lehet fontos szempont. A gyakori áttételarányok 4,1:1 és 10:1 között változó, a csörlő terhelhetőségétől is függően. A hasznos kötélhossz bizonyos fokig az emelőteljesítmény és a csévélő dob átmérőjétől is függ, általában 18 és 34 m közötti, de speciális csörlőknél lehet ennél hosszabb is. Nem lényegtelen a hajtókar hossza sem, ami többnyire 160-320 mm közötti és esetenként állítható is.

A legtöbb kézi csörlő fix telepítésű, azaz adott szilárd felületre kerül felszerelésre, legyen az utánfutó, tréler vagy garázs, esetleg műhely. Kivétel az alternáló karral működtethető ún. köteles vonszoló, ami univerzálisan és ideiglenesen bárhová felrögzíthető, ahol erre mód és szilárd kikötési lehetőség kínálkozik.

A rögzítési helynek bármelyik csörlő esetében a várható terhelésnek megfelelő szilárdságúnak kell lennie, a felszereléshez pedig ugyancsak a várható maximális terhelésnek megfelelő méretű és szilárdságú kötőelemeket szabad csak használni. Ehhez célszerű szakember segítségét igénybe venni, különben jelentős károkat, rosszabb esetben pedig még balesetet is okozhatunk a nem megfelelő rögzítés miatt.

Mivel a kötélcsörlőket a legkülönfélébb célokra lehet alkalmazni, ezért a kiválasztásukról is ajánlatos a szakemberrel történő konzultálás alapján dönteni. Mi ugyanis tudjuk, milyen célokra szeretnék használni a csörlőt, a szakember pedig ennek alapján ajánlhat különféle típusokat, és még a használatra vonatkozóan hasznos tanácsokkal is szolgálhat.
Azt azonban mindig tartsuk szem előtt, hogy az emelés, tehermozgatás veszélyes üzem, amelynek végzése mindig fokozott elővigyázatosságot és körültekintést igényelő és fokozottan balesetveszélyes munka, amiért mi vagyunk a felelősek.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Csörlők, kézi emelők

Nagyobb terhek megemelésére, vagy elhúzásához az emberi erő gyakran már evésnek bizonyul. Ilyen esetekben erőfokozóként csörlőt, vagy egyszerű emelőt szükséges bevetni. Ezek az egyszerű...


Csörlő a negyedikre

Egy lakótelepi panelház legfelső, negyedik emeleti erkélyén láttuk ezt a szellemes megoldást. Szabadalmaztatni kéne!