Adapterek sokasága
Kapálógép vásárlásánál érdemes nem a legkisebb teljesítményűt választanunk, hiszen mondjuk egy 5,5 lóerős géphez sok más munkaeszközt is csatlakoztathatunk a későbbiekben. Bár ezek az adapterek mind plusz költséget jelentenek, de jóval olcsóbban megússzuk, ha a kapálógéphez vásárolunk kiegészítőket, mintha minden funkcióra külön gépet vennénk. Így ugyanis egy erőgéphez (ami a kapálógép motorja) számos kiegészítőt csatlakoztathatunk, olyanokat, amire épp saját portánkon szükség van.
A kapáló-tagokon kívül szerelhetünk gépünkre fűnyíró-adaptert; vagy kerekekkel, és ahhoz tartozó utánfutóval egyből kis szállítójárművé alakítható. A kerekekkel felszerelt gép elé tolólapot is szerelhetünk, és mindjárt hó 
eltakarításra alkalmassá válik a szerkezet. Ha gumikerekek helyett "szöges" vaskerékkel szereljük föl a gépet, akkor a tolólappal kisebb földmunkák is elvégezhetők. Ezzel azonban még nincs vége a kapálógéphez csatlakoztatható kiegészítő készülékek sorának. Szerelhetünk a gépre sornyitó-, vagy töltögető ekét is, amelyek már e speciális, ám nagy munkaerő-igényű folyamatok elvégzéséhez lehetnek segítségünkre.
Talajlazítás motoros kapával
A sokféle kiegészítő ellenére a kapálógépek fő funkciója a talajlazítás. A kapálógépes talajműveléssel egyszerre több feladatot is képesek vagyunk elvégezni. Egyrészt javítjuk, levegősebbé tesszük a talajszerkezetet. A növények által kivont tápanyagok visszapótlását is elősegíthetjük, ha a kijuttatott szerves-, vagy műtrágyát a talaj mélyebb rétegeibe forgatjuk. Ugyanez a helyzet a szerkezetjavító 
anyagokkal (alginit, perlit, zeolit, tőzeg), amelyeknek a talajba keverése sokkal egyszerűbb kapálógéppel, mint kézi erővel. Egyes granulált formázású kártevők-elleni szerek hatékonysága szintén fokozható a talajba-keveréssel. Bizonyos gyomok esetén gyomirtó hatással is bír a kapálógépes kezelés.
A lágyszárú dísznövények és zöldségek gyökérzónája a talaj felső, 25-35 centiméteres sávjába esik, ami pont megegyezik a kapálógép művelési mélységével. A vegetációs időszak során kijuttatott öntözővíz egyes talajban mozgó tápanyagokat a talaj mélyebb rétegeibe moshatja. Kapálógépes talajlazításkor ezek újra a gyökérzónába emelhetők, ami jótékony hatással lesz növényeink fejlődésére.
Az egynyári gyomok, valamint a tarackosok egy része gyéríthető, amennyiben a kapáláskor felszínre kerülő gyökereiket összeszedjük, és eltávolítjuk a területről. Az agresszívabb fajok esetén (ilyenek a tarackbúza, vagy a szulákfélék) a gyökerek feldarabolásával növeljük ezek elszaporodásának gyorsaságát, tehát ezekkel fertőzött területeken a kapálógépes talajművelés csak ront a helyzeten.
Talajművelési hibák
Van néhány klasszikus hiba, amelyek elkövetésével nemhogy javítanánk, de akár ronthatjuk is a talajszerkezetet. A négy leggyakoribb, amit rotációs-kapával is elkövethetünk, a következő:
SEKÉLY MŰVELÉS: A kapatagok művelési mélységét mi állíthatjuk be a csoroszlya leengedésével, vagy felemelésével. Minél lejjebb engedjük azt, annál sekélyebb lesz a művelés, annál kevésbé képesek mélyre hatolni a kapatagok. 
A sekély művelés kötött talajokon, gyökérzöldségek esetén okozhat látványos problémát. A néhány centiméteres porhanyós talajréteg alatt kemény marad a föld. Ebbe a gyökérzöldségek főgyökere nem képes megfelelően lehatolni, így alakulnak ki a konyhában szinte használhatatlan "többlábú" sárgarépák és petrezselymek.
TÚLZOTTAN MÉLY MŰVELÉS: Sekély termőrétegű talajok esetén lehet káros az, ha a kelleténél mélyebben lazítjuk, forgatjuk át a földet. Ekkor a kapák az altalajt a felszínre hozzák, amelynek szerkezete főleg magágynak alkalmatlan. E rossz szerkezetű talajba belefulladnak az apró magvú zöldségnövények csírái, mivel a felszíne cserepesedik, tömörödik; amint nem eléggé nedves, egyből keménnyé válik. Ha azt látjuk, hogy a kapálógép a feltalajtól eltérő színű földdarabokat hoz a felszínre, akkor engedjük lejjebb a csoroszlyát, hogy a kapatagok ne tudjanak annyira mélyre süllyedni.
VAKBARÁZDA: Okozója a figyelmetlenség, hiszen akkor képződik, ha a géppel nem a közvetlenül előzőleg fellazított sáv mellett haladunk el. A kapagép szétdobálja a földet, így nem látjuk mindig jól, hogy előző körben meddig lazítottunk. A vakbarázda kialakulása megelőzhető, ha a kapatag-záró tárcsát az előzőleg már megművelt talaj vonalán tartjuk. A vakbarázda kialakulása nem mindig vehető egyből észre, ám amikor a gyomok pont a művelési iránynak megfelelően, sávokban törnek elő, akkor biztosak lehetünk benne, hogy arra a részre nem értek el a kapatagok.
EKETALP HIBA: Főként ekés szántásnál okoz gondot, de esetenként rotációs-kapás művelésnél is megfigyelhető. Ha többször egymás után ugyanolyan mélységben végezzük a talajművelést, akkor kötött talajoknál a kapatagok talajba-hatolásának legmélyebb pontján tömörödik a talaj, és ott egy vízzáró réteg alakul ki. Öntözéskor így a víz nem szivárog el, a gyökerek a levegőtlen körülmények között megfulladhatnak. Az eketalpnyomás megakadályozható, ha minden talajműveléskor az előzőhöz viszonyítva néhány centimétert változtatunk a művelés mélységén.